Az áprilisi parlamenti választások után várhatóan május 14-én ül össze az új Országgyűlés.

A 386 tagú Országgyűlésben két képviselő múlt el már 80 éves (0,52 százalék). A 70 és 80 év közöttiek aránya 1,81 százalék, a 60 és 70 év közöttieké 10,36 százalék. 50 és 60 év közötti 29,53 százalékuk, a képviselők közel egyharmada (32,39 százalék) 40 és 50 év közötti. A 386 törvényhozó egyötöde (20,21 százalék) 30 és 40 év közötti, a 20 és 30 év közöttiek aránya 5,18 százalék.

Az Országgyűlésbe bejutott pártoknál ez az arány a következő:

A 263 tagú Fidesz-KDNP frakcióban ül az Országgyűlés korelnöke, az 1921-ben született Horváth János. Az egy 80 éven felüli képviselő (0,38 százalék) mellett a 70 és 80 év közöttiek aránya a frakcióban 1,52 százalék, a 60 és 70 közöttieké 12,17 százalék. A képviselők közel egyharmada (29,28 százalék) 50 és 60 év közötti, a 40 és 50 év közöttiek vannak a legtöbben (40,30 százalék), a 30 és 40 év közöttiek aránya (13,31 százalék) a 60 és 70 év közöttiekkel közel azonos, míg a legfiatalabbak, a 20 és 30 év közöttiek aránya 3,04 százalék.

Az MSZP 59 képviselője közül egy honatya – Vitányi Iván – múlt el 80 éves, illetve egy 70 és 80 év közötti (egyaránt 1,69 százalék). A képviselők 6,78 százaléka 60 és 70 év közötti, mintegy fele (49,15 százalék) 50 és 60 év közötti. A frakció tagjainak 16,95 százaléka 40 és 50 év közötti, a 30 és 40 év közöttiek aránya 23,74 százalék. A képviselőcsoportban nincs 30 évesnél fiatalabb képviselő.

Az Országgyűlésbe újonnan bejutott Jobbik 47 képviselője kezdheti meg a munkát, tagjai közt a parlament legfiatalabb képviselőjével, az 1987-ben született Dúró Dórával. A frakcióban a 70 és 80 év közöttiek aránya 4,26 százalék, a 60 és 70 év közöttieké 8,51 százalék, míg az 50 és 60 év közöttieké 10,64 százalék. A frakció tagjainak 14,89 százaléka 40 és 50 év közötti, megközelítőleg a képviselők fele (44,68 százalék) 30 és 40 év közötti, míg a 20 és 30 év közötti képviselők a frakció 17,02 százalékát teszik ki.

A parlament másik újonc pártja a Lehet Más a Politika (LMP), amelynek 16 képviselője van, s tagjai között nincs 60 évnél idősebb. Az 50 és 60 év közöttiek aránya megegyezik a 40 és 50 év közöttiekével (12,50 százalék), a képviselőknek épp a fele (50 százalék) 30 és 40 év közötti, s a 20 és 30 év közöttiek aránya ebben a képviselőcsoportban a legnagyobb (25 százalék).
(MTI)

A választásra jogosultak 41,89 százaléka, 1.039.921 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választások második fordulójában 17.30 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás második fordulójában a választásra jogosultak 57,63 százaléka voksolt 17.30 óráig. A részvételi arány 17.30 órakor a megyék közül Csongrádban volt a legmagasabb, 43,15 százalék, ami 63.502 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Baranya megyében volt, 36,53 százalék, ebben a megyében 16.486-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 43,69 százaléka, 384.524 választópolgár adta le szavazatát 17.30 óráig.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 59,28 százalék volt.

Az 1998-as parlamenti választás második fordulójában 50,20 százalék, a 2002-es választáson 67,87 százalék szavazott 17.30 óráig.

A végleges nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az OVI honlapján.

(MTI)

Még mindig kevés igazolással szavazó vetette magát névjegyzékbe azon a településen, ahol az igazolásával szavazni kíván – közölte Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda vezetője.

Az irodavezető szerint a második fordulóban a kiadott igazolások száma 18 ezer, ebből 15 ezer választó még nem vetette fel magát az igazolás helye szerinti település névjegyzékébe, azaz nekik a szavazatszámláló bizottságok előtt kell hosszabb (de az első fordulóban tapasztaltnál feltehetően rövidebb) adminisztrációra számítaniuk.

Az első fordulóban a 3.174 igazolással szavazásra kijelölt szavazókörből 23 nem zárt be 19 órakor, mivel még voksolók százai várakoztak, hogy szavazhassanak.

A második fordulóban 391 igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben lesz voksolás, ebből alapvetően tíz szavazókör érintett az igazolással szavazásban, vagyis ebben a tíz szavazókörben szavaz az igazolással voksolók közel fele.

(MTI)

Egy hét múlva lesz az országgyűlési képviselő-választás második fordulója: szavazást csak abban az 57 egyéni választókerületben tartanak, ahol az április 11-ei első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét.

Az 57 választókerület szavazókörei reggel 6 órakor nyitnak, és este 7 óráig várják a választópolgárokat. Az április 11-ei első fordulóban 119 egyéni választókerületben volt érvényes és eredményes a voksolás, azaz megjelent a választók több mint fele és az egyik jelölt megkapta a szavazatok több mint felét.

A többi 57 egyéni választókerületben azonban bár érvényes volt a szavazás, azaz a választók több mint fele elment szavazni, egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, így itt második fordulót kell tartani két héttel az első forduló után. A második fordulós szavazólapra azok a jelöltek kerülhetnek fel, akik legalább 15 százalékos eredményt értek el az elsőben, de ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elérő három jelölt indulhat ismét.

A választópolgároknak az országgyűlési választás első fordulójában két szavazatuk volt: voksolhattak arra, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthettek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják. A területi listás választás az ország mind a 20 területi választókerületében érvényes volt, mivel elment a jogosultak több mint fele szavazni, így itt második fordulót nem kell tartani.

A területi listákról 146 mandátumot tudtak “kiosztani” a területi választási bizottságok azon pártok között, amelyek elérték az összes szavazat 5 (közös lista esetén 10) százalékát. Mivel a területi listákon az úgynevezett “kétharmados” szabállyal sem tudtak minden mandátumot kiadni, ezért hat mandátum felcsúszott az országos listára, amelyen így összesen 64 “kompenzációs” mandátumot osztanak szét a második forduló eredményeinek ismeretében.

Azok a választópolgárok, akik a második forduló napján nem tartózkodnak Magyarországon, és előzetesen felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe, az ország külképviseletein (nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak). A külképviseleteken a második fordulót már a magyarországi szavazással egy időben tartják, kivéve az amerikai kontinenst, ahol egy nappal korábban, április 24-én lesz a voksolás. Természetesen, azok a választópolgárok nem voksolhatnak még egyszer, akiknek a magyarországi lakóhelyük szerinti választókerületben érvényes és eredményes volt a voksolás első fordulója.

Annak, aki a második forduló napján nem a lakóhelye szerinti településen kíván szavazni, az első fordulót megelőzően igazolást kellett kérnie a lakóhelye szerinti jegyzőtől. Fontos, a korábbiaktól eltérő szabály, hogy ha valaki igazolást kapott (akár az első, akár a második, akár mindkét fordulóra), a második fordulóban csak akkor szavazhat, ha az első forduló – abban a választókerületben, ahol szavazott vagy szavazhatott volna – nem volt eredményes.

Ha az első forduló eredményes volt, hiába jelentkezik a választópolgár az igazolásával a második fordulóban, mivel a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi, hogy érvényes volt-e az első forduló ott, ahol a választópolgár szavazott vagy szavazhatott volna, és ha az volt, akkor nem engedik voksolni.

Az Országos Választási Iroda hirdetményeken és szórólapokon tájékoztatja a választókat, mely választókerületekben kerül sor második fordulóra, és felhívjak az igazolással szavazókat, hogy amennyiben módjuk van rá, vetessék magukat névjegyzékbe még a szavazás napja előtt, mert ezzel gyorsíthatják a szavazás napján az adminisztrációs munkát. Az OVI arra kéri az igazolással szavazókat, hogy lehetőleg “ne a napszak utolsó részében” ékezzenek meg a kijelölt szavazókörhöz, mert ez növeli az esélyét annak, hogy a voksolás nem fejeződhet be 19 órakor.

A második fordulóban az igazolással szavazók 391 szavazókörben adhatják le voksukat, ezek közül várhatóan tízben szavaz az igazolással voksolók mintegy fele.

(MTI)

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke az MTI kérdésére az OVB keddi üléséről távozóban azt mondta: nem látja okát annak, hogy lemondjon.

“Meghallgattam az OVB vasárnapi üggyel kapcsolatos elgondolásait, és azt gondolom, hogy mivel ezzel alapvetően egyet tudok érteni és el tudom fogadni, ezért nincs okom arra, hogy lemondjak” – közölte az MTI kérdésére. Arra a kérdésre, szükséges-e, hogy a vasárnapiak miatt bárki – akár az Országos Választási Iroda vezetője – lemondjon, azt válaszolta: nem. Vasárnap este jó néhány szavazóhelyiséget nem tudtak bezárni, mert még százak várakoztak voksolásra.

A legkésőbb Budapest XI. kerületében fejeződött be az igazolással szavazás, mégpedig hétfőn hajnali negyed kettőkor. Az elhúzódó voksolás miatt a választási iroda az első részeredményeket csak vasárnap este fél 11 körül hozta nyilvánosságra.

Az OVB elnöke a keddi ülés előtt azt közölte újságírókkal, hogy az ülés után (ahol megvitatták a vasárnapi voksolás tapasztalatait) dönt arról, lemond-e, döntését várhatóan az ülés után jelenti be.

Szigeti Pétert hétfőn egy budapesti sajtótájékoztatón az OVB vasárnapi döntéseivel kapcsolatban kérdezték. Arra a kérdésre, lemond-e tisztségéről, ahogy arra több politikus is felszólította, úgy válaszolt: “erre még alszom egyet”.

(MTI)

Alapvetően jól vizsgáztak a közvélemény-kutatók: a választás előtti utolsó becslésében mind a hét intézet a Fidesz kétharmados többségét jósolta, ami az első forduló után valószínűsíthető is, noha a párt eredménye elmaradt az előre jelzettől.

Egy kivétellel azt is eltalálták, hogy az MSZP végez a második helyen, és az MDF kiesése is igazolta őket. Az LMP támogatottságát azonban még azok a kutatások is alábecsülték, amelyek a párt parlamentbe jutásával számoltak. A szavazás előtt publikált közvélemény-kutatási adatsorok ismeretében a Lehet Más a Politika a választás nagy nyertese.

A számára 6 és 8 százalék közötti eredményt jósoló Tárki, valamint a 6 és 7 százalék közötti LMP-szereplést előre vetítő Forsense kivételével ugyanis az intézetek legfeljebb 6 százalékos eredményt vártak a 7,5 százalékon végző párttól.

Vasárnap a Medián és a Nézőpont 6, a Szonda Ipsos 5,5, a Századvég 5 százalékot jósolt az LMP-nek, a hét közben közölt felmérésében azonban még a Szonda Ipsos és a Medián is a parlamenti küszöb alatti – igaz, növekvő – támogatottságot mért a pártnak. Ezzel szemben a Fidesz – elsöprő győzelme ellenére is – gyengébb listás eredményt ért el az előre jelzettnél. A párt által megszerzett 52,7 százalék jóval alacsonyabb a választás hetében becsült népszerűségi adatoknál. Akkor a Szonda Ipsos 62, a Medián és a Nézőpont Intézet 60, a Gallup és a Századvég 59, a Tárki 56 és 60 százalék közötti támogatottságot becsült a pártnak a biztos szavazó pártválasztók körében.

A vasárnapi előrejelzések már alacsonyabb Fidesz-támogatottsággal számoltak, azonban a Szonda Ipsos 57, a Századvég 56, a Medián 55 és a Nézőpont 54 százalékos jóslata is meghaladja a párt tényleges eredményét.

A Fidesz támogatottságát a legjobban a Forsense mérte föl: 50 és 52,5 százalék közé várta a párt eredményét, a részvételi aránytól függően. Ezzel együtt a Fidesznek jó esélye van a kétharmados parlamenti többség megszerzésére, amit előzőleg mind a hét intézet valószínűsített. Ehhez – a Political Capital elemzése szerint – a még eldöntetlen 57 egyéni választókerület közül elég lehet 45-ben győznie, 48 egyéni mandátum második fordulós megszerzésével pedig a párt biztosan minősített többségre tesz szert.

(MTI)

Tóth Zoltán szerint az országgyűlési képviselő-választás első fordulójának “ügye” eljut majd a Legfelsőbb Bíróságra.

“Az, hogy a magyar közvélemény előtt és részben a külföldi közvélemény előtt (…) a választás adatait nem teszik közzé, az mindenképpen hátrányos Magyarország szempontjából” – mondta a választási szakértő a választási eredmények nyilvánosságra hozatalának késedelmére utalva a HírTV-nek.

Tóth Zoltán úgy véli, a kampánycsend meghosszabbításának “semmi értelme sem volt”, de azt helyesnek nevezte, hogy az Országos Választási Bizottság a választóköröknél tartózkodóknak 19 óra után is megengedte a szavazást, mivel ez alkotmányos joguk volt.

Az egyes helyeken órákig elhúzódott sorban állás várható következményeire vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: “én arra számítok, hogy ez az ügy el fog menni a Legfelsőbb Bíróságra”.

(MTI)

Az Országos Választási Iroda vezetőjének vasárnap késő esti tájékoztatása szerint a szavazás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, érvényes és eredménytelen pedig 57 helyen.

Virág Rudolf az Országos Választási Központban tartott tájékoztatót Sólyom László államfő jelenlétében a szavazóköri adatok mintegy 99 százalékos összesítése alapján.

Bejelentette: az országos listáról a Fidesz-KDNP közös listája, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP részesülhet mandátumban.

(MTI)

A területi listákra leadott szavazatok 98,9 százalékos feldolgozottságánál 4 párt – FIDESZ-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP – lépi át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt.

Valamennyi területi listát a Fidesz-KDNP nyerte meg az első fordulóban. Az MSZP 11, a Jobbik 9 területi listán lett második. A Fidesz-KDNP négy területi listán – Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok – kevesebb szavazatot kapott, mint 50 százalék. A legkevesebb voksot – 45,71 százalék – Heves megyében szerezte a pártszövetség. Két megyében – Bács-Kiskun és Vas – a szavazatok több mint 60 százalékát kapta a Fidesz-KDNP. A legnagyobb arányban – 62,86 százalék – Vas megyében nyert.

Az MSZP Budapesten, valamint Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Baranya, Csongrád, Fejér, Győr és Veszprém megyében lett második. A többi területi lista második helyezettje a Jobbik.

A Lehet Más a Politika Budapesten szerepel a legjobban, 12,75 százalékkal harmadik lett a Jobbik előtt.

A területi listákra leadott szavazatok 98,9 százalékos feldolgozottságánál 4 párt – FIDESZ-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP – lépi át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt.

1. FIDESZ-KDNP (52,77 százalék, 2.659.974 szavazat),

2. MSZP (19,29 százalék, 972.119 szavazat),

3. Jobbik (16,71 százalék, 842.306 szavazat),

4. LMP (7,42 százalék, 373.957 szavazat).

5. MDF (2,65 százalék, 133.712 szavazat)

6. CM (0,90 százalék, 45.161 szavazat)

7. MUNKÁSPÁRT (0,11 százalék, 5.537 szavazat)

8. MSZDP (0,08 százalék, 4.031 szavazat)

9. ÖP (0,05 százalék, 2.645 szavazat)

10. MIÉP (0,03 százalék, 1.264 szavazat)

(MTI)

Az Országos Választási Bizottság (OVB) befejezte a külképviseleti szavazatok szétválogatását csütörtök későn este. A közel hétezer szavazatot pénteken viszik szét a 176 egyéni választókerületbe a helyi bizottsági elnökök.

A 86 külképviseletről az Országos Választási Központba (OVK) érkezett szavazólapokat és az egyéb választási iratokat az OVB tagjai az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársainak segítségével a 176 egyéni országgyűlési választókerületnek megfelelően különválogatták. A munkát az OVK-nak helyet adó, budapesti Roosevelt téri Önkormányzati Minisztérium épületében csütörtök délután hat óra körül kezdték el, és nem sokkal éjfél előtt fejezték be.

A 86 magyar külképviseletről beérkezett több mint száztíz urnát előbb felnyitották, majd ellenőrizték az azokban elhelyezett jegyzőkönyveket. Az iratokat ezt követően megyénként csoportosították, majd az ezen belüli választókerületeknek megfelelően válogatták szét.

A 176 választókerületre szétválogatott szavazólapokért a helyi (egyéni választókerületi) bizottságok elnökei pénteken Budapestre utaznak, majd hazatérve vasárnap belekeverik az adott választókerület kijelölt szavazókörének urnájába. Erre azért van szükség, hogy a külképviseleti szavazatok titkosságát biztosítani lehessen. (A szavazatszámlálásnál a külképviseleti voksra már csak a pecsét utal, ám azt nem lehet tudni, hogy azt a világ melyik magyar követségén adták le.)

Az OVB a külképviseleti szavazatok szétválogatásánál három olyan (szavazatot tartalmazó) borítékot talált, amelyen elfelejtették feltüntetni, melyik választókerületbe szánták, így azokat nem tudják majd a helyi választkerületekbe továbbítani.

Még a válogatás elején egy kifogással összefüggésben kiderült, hogy a tokiói külképviseleten leadott 48 szavazatból feltehetőleg 47-et érvénytelennek kell, hogy ítéljenek a helyi választási bizottságok. Az ott dolgozó választási iroda munkatársai ugyanis nem a külső, hanem a belső borítékot íratták alá a szavazókkal, így a törvény szerint azokat érvénytelennek kell majd minősíteni. (Az érvénytelenséget nem az OVB, hanem a helyi bizottságok állapíthatják majd meg.)

(MTI)