Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének nemkívánatos személlyé nyilvánítását kéri a román hatóságoktól Bogdan Diaconu, a román Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A politikus vasárnapi közleményében azt kéri az illetékes román hatóságoktól, hogy ne szemléljék tétlenül Szegedi Csanád “Románia feldarabolására irányuló bujtogatásait”, és nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Romániában. A magyarországi politikus EP-képviselői irodát nyitott Marosvásárhelyen, és pénteken bejelentette, hogy a Jobbik baráti kört alapít az erdélyi városban.

A román parlamentben maroknyi törvényhozóval rendelkező, gyakran nacionalista hangvételt megütő konzervatívok alelnöke szerint Szegedi Csanád legutóbbi marosvásárhelyi nyilatkozataiban arra bujtogatta a székelyeket, hogy vonuljanak az utcára autonómiaköveteléseik érvényesítése érdekében, ami a román politikus szerint veszélyes precedens lenne.

Diaconu szerint “a magyar politikusoknak nem szabad elfelejteniük, ha meg akarják szerezni Románia egy részét, hogy Erdély már akkor is a románoké volt, amikor a magyarok évszázadokkal ezelőtt barbárokként elözönlötték a Kárpát-medencét”.

A román politikus a Jobbik romániai tevékenységének a betiltását követeli, mert “Románia egy részének az autonómiáját támogatják”, ami alkotmányellenes. A román Mediafax hírügynökség tudósítása szerint Szegedi Csanád pénteken Marosvásárhelyen kijelentette, hogy egyetért azzal az állásponttal, miszerint a székelyeknek békés utcai tüntetéseken is követelniük kell az autonómiát, ha más megoldás nem létezik.

(MTI)

Az ENSZ libanoni békefenntartó ereje, az UNIFIL szerint izraeli katonák nem léptek libanoni területre kedden, a két ország határán lezajlott, több halálos áldozatot követelő összecsapás alatt. A 2006 óta legsúlyosabb izraeli-libanoni konfliktusban egy izraeli alezredes, két libanoni katona és egy libanoni újságíró meghalt. A tűzpárbajt az okozta, hogy izraeli katonák ki akartak vágni egy fát, amely veszélyeztette a katonai biztonsági berendezések működését, és eközben libanoni megítélés szerint átlépték a határt. Nares Batt alezredes, az UNIFIL szóvivője szerdán közölte, hogy a békefenntartók megállapították: a fa a Libanont és Izraelt elválasztó kék vonaltól délre volt.

A kék vonalat az ENSZ jelölte ki, s rajta kívül a két országot egy kerítés is elválasztja, amely azonban néhol elkanyarodik a határvonaltól. A fát kivágó izraeli katonák ezen a kerítésen nyúltak át gépükkel, de így is a kék vonaltól délre maradtak. Tarek Mitri libanoni tájékoztatási miniszter is elismerte ezt, viszont azt állította, hogy a terület, ahol a katonák tartózkodtak, már Libanoné. Libanon és Izrael is magáénak vall bizonyos területeket, amelyek – a kék vonalat figyelembe véve – a másik országhoz tartoznak.

A szerdán az MTI-hez is eljuttatott hivatalos izraeli tájékoztatás szerint az UNIFIL-t kedden reggel hat órakor tájékoztatták arról, hogy a fakivágás kilenc órakor kezdődik. A békefenntartók halasztást kértek, hogy megfelelően felkészülhessenek, s úgy állapodtak meg az izraeli hadsereggel, hogy a munkát fél tizenkettőkor kezdik. Az UNIFIL három órával ezt megelőzően tájékoztatta a libanoni hadsereget, s amikor a munkát elkezdték, a helyszínen voltak az UNIFIL indonéz katonái.

Az UNIFIL szerdai közlése arról nem szól, hogy a szervezettel Izrael részéről egyeztetés történt, illetve hogy a kék sapkások a helyszínen voltak.

(MTI)

Készen áll az Egyesült Államok Irán elleni támadásának terve arra az esetre, ha Teherán nukleáris fegyverre tenne szert – hangoztatta vasárnap az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, ugyanakkor “rendkívüli aggodalmának” adott hangot egy ilyen offenzíva lehetséges következményei miatt. Egy Irán elleni hadművelet “olyan nem kívánt következményekkel járhat, amelyeket nehéz megjósolni egy amúgy is hihetetlenül ingatag térségben” – jelentette ki Michael Mullen tengernagy az NBC amerikai televíziós csatornának.

Éppen ezért az Egyesült Államok nem hagyhatja, hogy Teherán nukleáris fegyverre tegyen szert – tette hozzá. “Hogy egészen őszinte legyek, mindkét lehetőség nagyon nyugtalanító” – ismerte el. Mullen azt mondta, “optimista” abban a tekintetben, hogy a nemzetközi közösség diplomáciai erőfeszítései és Irán ellen hozott büntető intézkedései urándúsítási programjának feladására késztetik az iszlám köztársaságot.

Mindamellett, “a katonai lehetőségek az asztalon vannak és ott is maradnak”. “Remélem, hogy ezeket nem kell majd alkalmaznunk, de meglétük fontos és közismert” – fogalmazott Mullen tengernagy. Míg a nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy urándúsítási programja atomfegyver létrehozására irányul, a Teheráni vezetés kitart amellett, hogy a program kizárólag békés, polgári célokat szolgál.

Az iráni Forradalmi Gárda egyik vezetője válaszul arra figyelmeztette Washingtont, hogy egy Irán elleni katonai akció felborítaná a Perzsa-öböl térségének biztonságát. “Ha az Egyesült Államok hibát követne el (Irán megtámadásával), azzal veszélybe sodorná a térség biztonságát (…). A biztonság a Perzsa(Arab)-öböl térségében mindenkit megillet vagy senkit sem” – jelentette ki válaszul Jadollah Dzsavani tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnokának politikai helyettese az Irna iráni hírügynökség beszámolója szerint. Dzsavani hozzátette, hogy stratégiai jelentőségű térségről van szó, s ha annak biztonságát veszélybe sodorják, onnan az Egyesült Államok is távozni fog, “mivel a válaszunk kemény lesz”.

Az Iráni Iszlám Köztársaság elithadseregének tábornoka ismét azt hangoztatta, hogy képesek megvédeni magukat bármilyen amerikai vagy izraeli támadással szemben. Izrael nem zárja ki, hogy – ha nem marad más választása – katonai akciót hajt végre Irán ellen, nukleáris programjának megfékezésére, de Barack Obama amerikai elnök is elmondta, hogy minden eshetőséget nyitva tartanak.

(MTI)

Az izraeli légitámadásban – amely során rakétákkal támadtak különböző célpontokat – egy 22 éves férfi meghalt, 11-en megsebesültek – közölték szemtanúk és palesztin kórházi források. A Hamász palesztin radikális szervezet egyik vezetője elmondta, hogy a halott – aki a szervezet tagja volt – egy gépkocsiban tartózkodott éppen, egy menekülttábor mellett, amikor az autót találat érte. Egy másik hírügynökségi forrás úgy idézi a Hamászt, hogy a halott egy 42 éves férfi, Isza Batran, aki a szervezet katonai szárnyának, az Ezzedín al-Kasszám Brigádoknak az egyik parancsnoka és rakétakészítő szakértője volt. A sebesültek közül nyolcan a szervezet támogatói, hárman pedig polgár lakosok – tették hozzá.

Az izraeli gépek rakétákkal csapást mértek a Hamász biztonsági erőinek egyik épületére, egy kiképzőtáborára, majd az övezet és Egyiptom határán létesített csempészalagutakat is célba vették. Az izraeli hadsereg megerősítette a légitámadás tényét, és közölte, hogy az Askelónt ért támadást torolták meg vele.

A hadsereg minden olyan esetben, amikor Gázából kilőtt rakéta csapódik területére, megtorló csapást mér az övezetre.

Forrás: MTI

Tizenöt éve történt a srebrenicai mészárlás a Boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt, Ratko Mladić vezetésével, a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a „Skorpiók” néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban.

A második világháború óta Európában ez volt a legvéresebb tömegmészárlás, amit elkövettek. A Hágában székelő Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága egyhangú határozata alapján az elkövetők különleges szándéka (dolus specialis) okán a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősíthető. Theodor Meron bíró szerint:

„A boszniai szerb erők népirtást követtek el, amikor a boszniai muszlimok, azaz a bosnyákok megsemmisítésére törekedtek. Céljuk a Srebrenicában élő negyvenezer boszniai muszlim kiirtása volt, egy olyan népcsoporté, amely az egész boszniai muszlim közösséget szimbolizálja. A férfi muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján.”

465 azonosított bosnyák civil újratemetése (2007. július 11-én)

A Hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak.

Előzőleg az ENSZ már UN erők által védett, “biztonságos területté” nyilvánította Srebrenicát, a vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, amit az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ezidáig 8 373 nevet tartalmaz.

Az Európai Parlament 2009. január 15-i ülésén július 11-ét a Srebrenicai mészárlás Európai Emléknapjává nyilvánította.

Trianon-emlékművet állít fel Révkomáromban, a szlovák-magyar határon a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmával.

“Megmutatjuk a magyaroknak, hogy hol az államhatár” – jelentette ki Ján Slota, a párt elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. Leszögezte: az SNS akciójával demonstrálni akarja, hogy Révkomárom szlovák város. Ugyanakkor a helyi “magyar önkormányzatnak, amely nem a szlovák állam érdekeit védi”, meg akarja mutatni, hogy “nem ők fogják megmondani, milyen emlékművek állhatnak a városban”. Slota bejelentette, hogy a párt Szlovákia különböző vidékeit is meg kívánja jelölni “Trianon-emléktáblákkal”.

Részleteket a tervekről nem mondott, s nem válaszolt arra sem, hogy rendelkeznek-e az emlékművek, táblák elhelyezéséhez szükséges engedélyekkel.

Az SNS országos vezetése évek óta vitában áll a révkomáromi önkormányzattal, amely nem akarja engedélyezni, hogy Cirill és Metód szláv hittérítők szobrát a köztéren helyezzék el. A szobor most a Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet helyi székházának a bejárata feletti balkonon áll, s a szervezet helyi vezetése elégedett a helyzettel, nem kíván rajta változtatni.

Az SNS elnöke, és Anna Belousovová, a párt első alelnöke ugyanakkor élesen bírálták Magyarországot, amiért az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni szerződés aláírásának napját. Azt állították, hogy Magyarország Trianon revíziójára készül, aminek írásos bizonyítéka ez a döntés és az állampolgársági törvény.

“Magyarország ezzel hivatalosan meghirdette a revizionizmus és a sovinizmus politikáját” – állította Belousovová. Hozzátette: Magyarország Európa puskaporos hordója, amely bármikor felrobbanhat.

(MTI)

Az Európai Unió vizsgálatot követel a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla hajóin történt halálesetek ügyében, és felszólította Izraelt: adjon szabad utat a segélyszállítmányoknak.

“Catherine Ashton külpolitikai főképviselő mély sajnálatát fejezi ki a halálesetek és az erőszak miatt, és részvétét tolmácsolja a halálos áldozatok és a sebesültek hozzátartozóinak” – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Az EU nevében Ashton teljes körű vizsgálatot kér a történtek körülményeiről. Felszólítja az izraeli hatóságokat, azonnal, állandó jelleggel és feltételek nélkül nyissák meg az átkelőket a Gázába tartó és onnan érkező humanitárius segítség, kereskedelmi cikkek és személyek előtt – tette hozzá a szóvivő.

(MTI)

“Puha revizionizmusnak” nevezte a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítást Szlovákia nagykövete, utalva arra is, hogy a módosítást éppen a trianoni döntés évfordulója előtt hozták meg.

Peter Weiss szlovák nagykövet a TV2 Mokka című reggeli műsorában – szlovákul, de az adásban magyarul szinkrontolmácsolva – elmondta, hogy véleménye szerint a magyar Parlament egyoldalúan járt el, és nem tartotta tiszteletben sem a két ország alapszerződését, sem az EBESZ bolzánói ajánlásait, sem a velencei bizottság ajánlásait. A diplomata szerint precedens nélküli az unió és a NATO történelmében, hogy egy állam visszautasítja a konzultációt egy olyan kérdésben, amely egy másik ország állampolgárait is érinti.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy miért zavarja a szlovák felet, hogy a magyar nemzetiségű polgárai magyar állampolgársághoz juthatnak, azt felelte, hogy állampolgárságot adni szerinte “nagyon szokatlan eljárás” Európában, amelyről ráadásul nem is egyeztettek. Peter Weiss megemlítette Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt nyilatkozatát a témában, és ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ebből is világosan látszik: a magyar állam a lépéssel nem kulturális, hanem politikai közösséget akar teremteni; a döntés nyomán a “15 millió magyar közösségideálja fog megvalósulni”. “Nem vagyunk naivak, hogy ne lássuk, hogy ez már nem családok összekapcsolásáról szól” – hangsúlyozta a nagykövet.

Semjén azt mondta, hogy helyes volt a kormányzati ciklus elején beterjeszteni és elfogadni a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. A leendő miniszterelnök helyettes – aki a nemzetpolitikáért is felel majd – csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatásán azt mondta, mindenkivel készek a párbeszédre, s bármely uniós és nemzetközi fórumon készek megvédeni az álláspontjukat.

Naivitás lenne azt hinni, hogy ha bármilyen más állampolgársági törvényt hoztak volna, a szlovák reagálás nem lett volna hasonló. A szlovák politikában intézményesült a magyarellenesség. Mindegy lett volna, hogy mikor és milyen törvényt fogadnak el – foglalta össze Semjén.

Az Országgyűlés szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. Válaszul Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét. A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.

(MTI)

A Robert Fico kormányfő vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerheti meg a június 12-i szlovákiai választásokat, s összesen hét párt kerülhet be a pozsonyi parlamentbe egy május közepén készített felmérés eredménye szerint.

A pozsonyi Közvélemény-kutató Ügynökség szerint a megkérdezettek 33,7 százaléka a Smerre szavazna. A válaszok alapján a második helyen az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végezne 15,5 százalékkal, míg a harmadikon a jelenleg szintén ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,3 százalékos támogatottsággal.

A három nagy párt mellett további négy tömörülés kerülne be a 150 tagú szlovák törvényhozásba: a tavaly alakult Szabadság és Szolidaritás (SaS) 9,4 százalékkal, a szintén egy éve létrejött Híd polgári párt 6 százalékkal, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,2 százalékkal, valamint a nemrég alakított Szövetség Európa Nemzeteiért (AZEN) 5,1 százalékkal. Az SaS, a Híd és az AZEN jelenleg parlamenten kívüli pártok.

A felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), a Szlovák Demokratikus Baloldal (SDL) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amelyek sorrendben 4,1 százalékos, 4 százalékos, illetve 3,3 százalékos támogatottsággal bírnak.

A megkérdezettek 50,2 százaléka készül elmenni szavazni.

Ami az MKP és a Híd támogatását illeti, az országos felmérések rendre egymástól eltérő eredményeket hoznak. Miután a két párt szavazói elsősorban Szlovákia magyarok lakta vidékein élnek, és kevésbé az északi régiókban, rájuk vonatkozóan minden országos felmérés eredményét bizonyos fenntartásokkal kell kezelni.

(MTI)

Mégis leszállítja Oroszország az Irán által vásárolt légvédelmi rakétarendszert.

Oroszország a Teherán ellen beharangozott újabb szankciók ellenére is leszállítja Iránnak az SZ-300-as légvédelmi rakétarendszert – közölte pénteken az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke.

Mihail Margelov szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezete nem fogja érinteni a már hatályos orosz-iráni megállapodásokat. Tudnunk kell, hogy Oroszország felelős szállítója külföldi piacokra irányuló termékeinek, és nem érdekünk a Közel-Kelet felfegyverkezése – idézte az Interfax orosz hírügynökség Margelovot.

Izrael és az Egyesült Államok is arra kérte korábban Oroszországot, hogy ne teljesítse a fegyverszállítási szerződésben foglaltakat, mivel az SZ-300-as rakétarendszerrel Irán megakadályozhat bármilyen légitámadást az iráni létesítmények ellen.

A világ egyik leghatékonyabb rakétarendszeréről van szó, melynek teljesítménye az amerikai Patriot rendszerhez hasonlítható. Irán egy 2005-ös szerződés keretein belül egyébként már kapott 29 darab orosz gyártmányú Tor-M1 légvédelmi rakétarendszert, 700 millió dollár összértékben.

Diplomaták korábban úgy nyilatkoztak, hogy az új büntetőintézkedések az SZ-300-asokra is vonatkoznának. Az orosz állami fegyverexportáló vállalat, a Roszoboronexport szóvivője is azt mondta csütörtökön, hogy alkalmazkodni fog a szankciókhoz, ha azok fegyvereladási tilalmat is tartalmaznak. “Az ENSZ minden szankciója kötelező a fegyverexportáló országokra” – mondta.

Ez a cég kötött szerződést Iránnal SZ-300-as típusú légtérvédelmi rakétarendszer eladásáról, de még nem szállította le a rakétákat. Moszkva “műszaki gondok” miatt halasztgatja az Izraelt és bérenceit nyugtalanító szerződés teljesítését.

(MTI – Háború Művészete nyomán)

Komment: Ezek szerint tilos az önvédelem? Azt kívánná megtiltani Izrael és az Egyesült Államok, hogy Irán tétlenül várja a beígért támadást?