A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfőn benyújtott indítvány szerint.

A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.

A hétfő délutáni határidőig több mint ötven úgynevezett kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a képviselők az új alaptörvény tervezetéhez. A legtöbbet, harmincat Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (a kormánypártok képviselői közül csak a két frakcióvezető nyújthat be módosító indítványt, mert a többiek mind előterjesztők), a független Szili Katalin 21 ponton javasol módosítást. A módosító indítványokról jövő hétfőn szavaz a parlament.

A kapcsolódó módosítók többsége technikai jellegű, illetve nyelvhelyességi hibákat javít ki az alaptörvény tervezetében, de van köztük néhány, amely nagy jelentőséggel bírhat a későbbiekben. Ezek közé tartozik egy Lázár által benyújtott javaslat, amely ugyan csak egyetlen betűt változtat meg, mégis tovább szűkíti az Alkotmánybíróság (Ab) pénzügyekben tavaly november óta amúgy is korlátozott jogosítványait.

A kormánypártok korábban úgy módosították az alaptörvény-tervezetet, hogy az Ab csak akkor bírálhasson felül adó- és költségvetést érintő törvényeket, ha az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) 50 százaléka alá csökken (jelenleg 80 százalék körül van). Ez a korlátozás nem terjedt ki a bírói ítéletek alkotmányossági felülvizsgálatára, vagyis egy hatósági, majd bírósági eljárás után egyedi adóügyekben is lehetett volna az Ab-hoz fordulni. Ezt a lehetőséget zárná ki Lázár indítványa.

Az államfő kezében az MNB-elnök

Ugyancsak Lázár javaslatára változhat meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének és alelnökeinek kinevezése. Az eredeti szöveg szerint az MNB-elnököt a miniszterelnök javaslatára nevezte volna ki a köztársasági elnök, a módosító azonban közvetlenül az államfő kezébe adja ezt a jogot. Az eredeti változat szerint az alelnököket az MNB-elnök maga választotta volna, a módosító javaslat azonban ennek jogát is a köztársasági elnöknek adná.

Egy másik javaslat szerint kétharmados törvénnyel kellene létrehozni az adatvédelmi biztos helyébe lépő adatvédelmi hatóságot. Az eredeti tervezetből teljesen hiányzott a helyi népszavazás intézménye, Lázár egyik javaslata ezt is pótolná. Már egy korábbi módosító indítvány rögzítette, hogy bírónak csak 30. életévét betöltött embert lehet kinevezni. Lázár egyik kapcsolódó módosító indítványa ehhez még hozzátenné a felső korhatárt is: a bírók szolgálati jogviszonya e szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (jelenleg 62 év, de hamarosan fokozatosan 65-re emelkedik) állhat fenn.

Az alaptörvénybe foglalná Lázár a génmódosított növények és állatok termesztésének és tenyésztésének tilalmát is. Az egészséghez való jogról szóló részt ennek érdekében kiegészítené azzal, hogy ennek érvényesülését Magyarország egyebek mellett “természetes, génmódosításmentes, egészséges élelmiszerekkel és tiszta ivóvízzel” segíti elő. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető pedig azt szeretné elérni, hogy a tanítás szabadsága ne legyen korlátlan, azt csak a törvényben meghatározott keretek között lehessen gyakorolni.

http://www.napi-hirek.hu/hirek/tartalom/egybetus-modositoval-szukitene-tovabb-az-alkotmanybirosag-jogkoret-lazar/499104

A változtatás egyetlen oka az államadósság, mivel a rosszul kitalált rendszer miatt az ország a feje búbjáig eladósodott.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság érdekében kell átalakítani a nyugdíjrendszert. A Facebook-on vasárnap megjelent rövid videóüzenetében a miniszterelnök azt is közölte: nem lesz semmifajta nyugdíjadó, és a jövőben sem a nyugdíjbefizetésekből fizetik majd a folyó kiadásokat.

A kormányfő szombaton jelentette be, hogy “A miniszterelnök válaszol”-címmel sorozat indul saját Facebook-oldalán, amelynek keretében az emberek kérdéseire videóüzenetben felel majd. Mint írta, az OVTV forgatócsoportja rendszeresen járja az országot, és lehetőséget ad az embereknek, hogy föltegyék az őket leginkább érdeklő aktuális kérdést az országban zajló változásokkal, a jövővel, a kormány munkájával kapcsolatban.

Az első videóüzenetben Orbán Viktor a nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt. Azt hangoztatta; hogy a változtatás egyetlen oka az államadósság. A miniszterelnök szerint a magyar nyugdíjrendszer korábbi átalakítása azt eredményezte, hogy “az ország a feje búbjáig eladósodott”. Elmondta, óriási összeget kellett átutalni a magán-nyugdíjpénztárakba, ám a gazdaság eközben nem termelt ezzel arányos bevételt, így a mindenkori államvezetés óriási hiteleket vett fel.

Hozzátette: ez a hitel “adóssághegy formájában” nyomaszt bennünket és szinte lehetetlenné teszi az életünket. A kormányfő szerint ha ez így ment volna tovább, az maga alá temette volna az egész gazdaságot, a gyerekeink jövőjét, a mi jelenünket, és a már nyugdíjban lévők nyugdíját is. Orbán Viktor rámutatott: azért kellett beavatkozni, hogy ezt megakadályozzák.

Az átalakításokról szólva azt mondta: aki visszalép a magánnyugdíjrendszerből az állami rendszerbe és vesztesége volt, annak ezt a veszteséget az állam kompenzálja, “mintha el sem hagyta volna az állami rendszert”. Közölte azt is: akiknek hozamuk van, és január 31-ig visszalépnek, azok ezt a hozamot adómentesen kivehetik.

Elmondta, aki visszalép a magánnyugdíjrendszerből az állami nyugdíjrendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az egyéni számlavezetés csak a nyugdíjrendszerben jelent garanciát, a magánnyugdíjrendszerben nem. Az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés biztonságot, garanciát jelent, és egyúttal a befizetések nyomon követését is lehetővé teszik – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az új rendszerben a nyugdíjasok hozzájutnak a nyugdíjukhoz, a nyugdíj előtt állók számíthatnak a nyugdíjrendszerre, és a fiatalok előtt kiszámítható, világos pálya áll majd, időskoruk biztonsága garantálva lesz.

A miniszterelnök azt kérte videóüzenetében az emberektől: bízzanak a kormányban, a parlament döntésében, mert ennek a gazdaságpolitikának az eredményeképpen Magyarország le tudja majd magáról rúgni az államadósságot.

hetivalasz.hu

Forrás: MTI – Index

A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza – mondta a XIV. dalai láma Budapesten a Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap. A délelőtti előadás végén beavatási szertartást tartottak, melynek során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők.

A zsúfolt ház és a környező országokból is érkezett mintegy 11.200 érdeklődő előtt tartott tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: “a káros érzelmi berögződések ellen” rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van.

Kitért arra, hogy saját helyzetünk elemzésével meg kell találni a szenvedés okát, ehhez pedig támaszkodni kell szellemi intellektusunkra, ami által megszüntethetjük a szenvedések okát, a tudatlanságot.

A XIV. dalai láma megemlítette: az emberekben van arra képesség, hogy “istenségként vizualizálják magukat”. A magunkról és a valóságról való meditálás meghozza a bölcsességet, melynek segítségével istenségként képzelhetik el magukat az emberek egy beavatás során.

Kitért arra, hogy “minden, ami boldogsággal tölti el az embert, más érző lénytől származik, ezért az embernek minden érző lényt szolgálnia kell”, sőt a rossz szándékú embereket is meg kell óvni saját tevékenységük negatív következményeitől. “A hálátlanok ugyanis megtaníthatnak minket arra, hogy miként lehetünk türelmesek egymással”, s hogyan keltheti fel magában bárki a végtelen odaadás érzetét – fogalmazott.

Mindenki egyszerre beszélt

A délelőtti előadás végén, a beavatási szertartáson a dalai láma felolvasása után azok, akik ezt kívánták, közösen felolvashatták ugyanazt a három versszakos szöveget saját nyelvükön, amit már korábban kiosztottak. Ennek célja a megvilágosodás szellemének felkeltése volt. Ezután megtisztított vizet osztottak ki, s ezt a közönség tagjai a tenyerükből ihatták meg. Ez a szertartás az emberi tudat megtisztításának jelképeként szolgált.

Angol-amerikai befolyás

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi “autonómia” irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

Ezt követően a korábban már kiosztott piros szalagokat a résztvevők a homlokukra erősíthették, miközben a beavatandóknak el kellett képzelniük, hogy ők az istenség megnyilvánulásai. Ezután a végtelenről és az ürességet felismerő bölcsességről meditáltak a résztvevők, melynek célja a melegszívűség felkeltése volt, később pedig a Csenréziről, a szeretet Buddhájáról elmélkedtek.

A szertartás végén bóddhiszatvafogadalmat tehettek, akik akartak. Ez a szöveg az önzetlen hozzáállásról és a békére való törekvésről szólt.

A dalai láma délutáni, Az együttérzés: a boldogság művészete című tanításában azt mondta, a harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak.

Orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az “én”, az “enyém”, a “magamnak” szavakat túl sokat használják, mivel túlzottan énközpontúak, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson.

Szerinte a düh, a harag elhomályosítják a tisztánlátást, az agresszió pedig még rosszabb reakciókat szül. A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is, mondta.

A XIV. dalai láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.

Felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk – mondta a XIV. dalai láma Budapesten, a Papp László Sportarénában tartott előadásában szombaton. A zsúfolt ház, többek között a környező országokból is érkezett 11.200 érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni, harmóniát kell teremteni.

A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban “óriási azonosság”, hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban “belső megelégedettséget és önfegyelmet” kialakítani.

Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy “a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük”. Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást.

Tendzin Gyaco kitért arra, hogy “mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést”. A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a “tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek”. Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy “önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot”, amely kialakíthatja az emberben a belső békét.

Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, “hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben” – emlékeztetett. Kétszáz éve pedig fejlődésnek indult a tudomány, ami viszont nem hozta meg az embernek a belső békét, mert “ezt nem lehet csak úgy megvásárolni, ezt csak a belső tudattal lehet kialakítani”. Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek – világította meg.

A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy “valamennyi érző lény javát szolgáljuk”. Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak “szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik” – fejtette ki Tendzin Gyaco.

A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra. Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

(MTI)

Eldőlt, hogy csak a parlamenti pártok (a Fidesz és a KDNP esetében a két párt közösen) indítanak főpolgármester-jelöltet az október 3-ai önkormányzati választáson. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) vasárnap késő délutáni ülésén nyilvántartásba vette a Jobbik és az LMP jelöltjeit is, akiknek sikerült összegyűjtenie a szükséges számú érvényes ajánlószelvényt. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a szocialista Horváth Csaba és a Fidesz-KDNP színeiben induló Tarlós István mellett várhatóan szerepel majd a jobbikos Staudt Gábor és az LMP-s Jávor Benedek neve is.

Utóbbiakat az FVB vasárnap nyilvántartásba vette, mert összegyűjtötték az induláshoz szükséges 28.150 érvényes ajánlószelvényt.

Staudt Gábor leadott szelvényei között 32.769 érvényeset találtak, míg Jávor Benedek esetében 30.390-et. Előbbi 33 ezer, utóbbi 31 ezer ajánlószelvényt adott le pénteken a Fővárosi Választási Irodán, ahol a feladattal megbízott köztisztviselők a hétvégén ellenőrizték az ajánlások érvényességét.

A mintegy 3 ezer ajánlószelvényt összegyűjtő Kétfarkú Kutya Párt jelöltje azonban nem indulhat a városvezetői posztért, mert a leadott és érvényes ajánlások messze nem voltak elegendőek. A “kétfarkú kutya” így még a korábbi, fél százalékos bejutási küszöbben is “megbotlott” volna, mert főpolgármester-jelöltjük, Victora Zsolt mindössze 2.499 érvényes ajánlást kapott. (A viccpárt korábban azt nyilatkozta, hogy további 100 ezer ajánlószelvényüket “ellopták a talicskájukról”, – persze emiatt nem tettek feljelentést.)

Főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott. A korábbi választásokon még elegendő volt, ha valaki a fővárosi választók fél százalékának ajánlását megszerezte, ezt a “küszöböt” emelte az új országgyűlés négyszer magasabbra. Mivel Budapesten 1.407.470 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben, a főpolgármester-jelölt állításához 28.150 érvényes ajánlás volt szükséges.

(MTI)

Augusztus utolsó napjaiban budapesti és balassagyarmati hajléktalanok ajándékokat készítettek, majd személyesen adták át azokat a Reménysugár Otthon fogyatékkal élő, 11 fiatal lakójának, akiket egy kivétellel saját rokonaik sem látogatnak. Az önkéntesek azonban nagy szeretettel és nyitottsággal fordultak a fiatalokhoz. Szavak nélkül is megtalálták a hangot azokkal, akik nem tudnak beszélni, és a kerekesszékben ülőket is bevonták a közös táncba, ami akkor alakult ki spontán módon, amikor az egyik bennlakó fiú megmutatta vendégeinek kedvenc zenéit. Az önkéntes akció bizonyította, hogy a leghátrányosabb helyzetű emberek is képesek hozzájárulni valamivel társaik életéhez.

A két napos akció a Kurt Lewin Alapítvány, hátrányos helyzetű csoportokat újszerű módon megmutató 100 legszegényebb programjához kapcsolódott, és a budapesti Rés Alapítvány valamint a balassagyarmati Vöröskereszt közreműködésével jött létre. A résztvevő hajléktalanok hasonló akció keretében a nyár elején Budapesten végeztek önkéntes munkát, amikor saját készítésű süteményeiket osztották szét a pesti járókelők között.

„A társadalom eltérő csoportjainak tagjai sokszor nagyon elszigetelten élnek egymástól, és nincs alkalmuk szerencsés találkozásokra egymással. Ha azonban nem csak abban segítünk nekik, hogy átvészeljenek egy időszakot, és ne haljanak éhen, hanem valóban helyzetbe hozzuk őket, a leghátrányosabb helyzetű csoportok tagjai is bizonyítani tudják, hogy legalább olyan kreatívak és nyitottak tudnak lenni, mint középosztálybeli társaik.” – mondta Illés Márton, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa, aki szerint a demokratikus társadalmi működés elengedhetetlen feltétele, hogy az állampolgárok helyzetüktől függetlenül partnerként kezeljék egymást.

„Az otthonban élő fiatalok számára ez a találkozás fantasztikus élményt jelentett. Valószínűleg még hetek, hónapok múlva is emlegetni fogják. Az otthonban, ahol ez a 11 fiatal él együtt, még nem lehettem tanúja hasonlóan felszabadult, boldog pillanatoknak.” – véli dr. Fehér Edit az intézmény igazgatója.

Az önkéntes akció végén a résztvevő hajléktalanok közül volt, aki úgy nyilatkozott, hogy szeretne a jövőben is visszalátogatni a fiatalokhoz. A Vöröskereszt balassagyarmati vezetője, Bőhm Sándor úgy tervezi, hogy a két csoport tagjai a karácsonyt is együtt fogják ünnepelni.

A program a Norvég Civil Alap, balassagyarmati Vöröskereszt, a Kurt Lewin Alapítvány és a Rés Alapítvány támogatásával jött létre.

Kurt Lewin Alapítvány (www.kla.hu) közhasznú civil szervezet, mely 1995 óta a demokratikus folyamatok elősegítéséért küzd oktatási, kutatási és médiaprogramjain keresztül.

Hiába keresnek már egy éve a volt köztársasági elnöknek új otthont, még nincs hová költöznie. A Blikk szerdai száma szerint elhanyagolt villákat ajánlottak a volt államfőnek. Sólyom Lászlónak élete végéig járna egy méltó szolgálati lakás, ahová a mostani, Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciából költözne. A leköszönt államfő számára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek kellett felajánlania ingatlanokat, de ezek nem nyerték meg Sólyom tetszését, ami nem is csoda, hiszen ezek között egyetlen lakható sem volt. Mindegyik elhanyagolt, hosszú ideje üresen álló épület, gondozatlan kerttel – ismerteti a napilap.

Egyik például olyan villa volt, amely az eddigi kormányzati rezidencia szomszédságában van, 1998-ig egészségügyi intézményként működött, majd a Svábhegyi Gyermekkórházhoz csatolták. 2007-ben azonban a kórházat is megszüntették, így végül az MNV-hez került az ingatlan. Vagyis egy egykori egészségügyi intézménybe akarták a volt köztársasági elnököt költöztetni. Még ha azt jelentősen fel is újítják, a szomszédos szanatóriumok “szellemkastélyok” maradtak volna.

Az ingatlanokat visszautasították, így a Köztársasági Elnöki Hivatal keres megfelelő lakhelyet, amelyet majd meg kell vásárolni.

A Blikk úgy tudja, hogy nemcsak az állami cég próbálta megoldani Sólyom lakásproblémáját, a XII. kerületi önkormányzat is ajánlkozott. Az üzlet a Hegyvidéknek is jól jött volna, mert egy régóta lakatlan Mátyás király úti villától szabadultak volna meg, amellyel csak a gond volt. Ezzel szemben viszont az volt a kifogás, hogy rossz volt az elosztása, túl kicsik a szobák.

Forrás: MTI és Blikk

Afganisztánban a tálibok megtámadták a magyar konvojt, és Pappné Ábrahám Judit 32 éves szerződéses katonanő meghalt, három társa súlyosan megsérült. A hölgy törzsőrmesterként szolgált a seregben, és most Hende Csaba posztumusz hadnaggyá nevezte ki őt.

Az elhunyt asszony férje is szerződéses katona, szintén Afganisztánban.

Hende Csaba honvédelmi miniszter nem kíván változtatni afganisztáni jelenlétünkön, így sajnos elképzelhető, hogy további áldozatokat is el kell viselnünk. Miért?

Az USA szeretné meghatározni a Föld valamennyi országának belpolitikáját, működési rendjét, ennek érdekében nemzetközi haderőkkel igyekszik “megregulázni” a renitenseket.

Érthetetlen, hogy miért csatlakoznak hozzá a különféle országok, hiszen nem is tartoznak azonos katonai tömbbe…

Hazánk NATO-tag, így ha a NATO követel, akkor nekünk engedelmesen küldeni szükséges fiainkat, lányainkat. (Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már kizárólag szerződéses katonáink vannak, akik tudatosan választották a katonai szolgálatot.)

A honvédelem a katona alapfeladata, ez rendben is volna, de hogyha távoli országokban teljesítenek szolgálatot, és az ottani őslakosok védekeznek a “betolakodók” ellen, akkor – bármennyire fáj egy magyar élet elvesztése – a hazájukat védőknek van igaza…

A Jobbik hazahívná a külföldön szolgáló magyar katonákat! Sajnos nem a Jobbik van kormányon, így ez az elképzelés egyelőre nem valósulhat meg.

Érdemes volna elgondolkodni azon, hogy érdemes-e az USA csatlósaként távoli országokban ontani a magyar vért!

(Ballai Vince – Origo)

Tíz évvel ezelőtti budapesti látogatásakor a buddhista hagyományokat idéző kendőt kötött és fogadta a dalai lámát Orbán Viktor, szeptemberben azonban nem találkozik a Budapesten járó tibeti vezetővel. Orbán már a kormányváltás előtt jelezte, hogy fontos partnernek tekinti Kínát, a lámával való találkozás azonban káros hatással lehetne a két ország kapcsolatára. Kína ugyanis rossz szemmel nézi a láma nemzetközi szerepléseit, ami még Barack Obama amerikai elnököt is óvatosságra intette tavaly.

“A dalai lámával való találkozó nem szerepel Orbán Viktor naptárában”. Ezt a választ kapta az [origo] a miniszterelnök sajtóstábjának vezetőjétől arra a kérdésre, hogy találkozik-e a kormányfő a száműzött tibeti vezetővel, aki szeptember 17. és 21. között tartózkodik Magyarországon, többek között előadásokat tart, illetve buddhista tanításokat ad.

A dalai láma most szeptemberi látogatása a külügyminisztériumot sem izgatta fel, jóllehet tíz éve Martonyi János akkori és jelenlegi külügyminiszter is fogadta. Az [origo] érdeklődésére, hogy tudnak-e bármilyen hivatalos találkozóról, a minisztérium azt a választ küldte, hogy a dalai láma programjáról érdeklődjünk a látogatás hazai szervezőinél.

A fehér kendő és a keleti szél

Orbán korábban nem tért ki a dalai lámával való találkozástól. Tíz éve, amikor a tibeti buddhizmus legfőbb méltósága legutóbb Magyarországon járt, Orbán miniszterelnökként nem hivatalos találkozón fogadta a lámát. A félórás megbeszélés után az MTI akkori beszámolója szerint Orbán a buddhista hagyománynak megfelelő, hosszú fehér kendővel a nyakában hagyta el a tárgyalóhelyiséget.

Azóta azonban változott Kína helyzete. Orbán tavaly ősszel, a kormányzásra készülve megbeszéléseket folytatott többek között Oroszországban és Kínában, ahol találkozott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel is. Februári évértékelő beszédében is arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői. “Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj” – mondta. A Fidesz választási programjában is az szerepelt, hogy kormányra kerülés esetén Kína, Oroszország és India felé nyitnának, és logisztikai központként Magyarország lehetne a 21. századi vasúti selyemút nyugati kapuja.

Az utóbbi években kiemelkedő gazdasági növekedést produkáló Kína mára már nem csak a világgazdaság legnagyobb exportőre, de Japánt lehagyva, idén nyáron a világ második legnagyobb gazdasága lett. Az egyre erősebb gazdasággal és egyre nagyobb világpolitikai befolyásossal rendelkező Kínával nem vállalta konfliktust a láma miatt az Egyesült Államok elnöke sem, aki elhalasztotta a dalai láma fogadását tavaly ősszel. Amikor idén februárban mégis találkoztak, Kína felháborodását jelezte.

Nemzeti érdek

Hendrey Tibor, a dalai lámát meghívó Sambhala Tibet Központ elnöke az [origo]-nak azt mondta, furcsállja hogy tíz éve volt találkozó, ezúttal azonban úgy tűnik, nem lesz. Hendrey a dalai láma programjáról azt mondta, a Papp László Sportarénába, és a CEU-n tervezett előadásokon kívül ellátogat a parlamentbe, ahol a tibet-csoport tagjaival találkozik, és fogadja őt Demszky Gábor budapesti főpolgármester is, akitől várhatóan budapesti díszpolgári címet kap.

Ékes József fideszes képviselő, a tibet-csoport (hivatalosan: Magyar-tibeti Baráti Társaság) elnöke szerint a különböző pártokhoz tartozó képviselőkből álló csoportjukon kívül, általuk meghívott vendégekkel is találkozik a dalai láma, de Orbán nem lesz köztük. Arról, hogy egy esetleges találkozó Orbán és a láma között milyen diplomáciai veszéllyel járna, a fideszes Ékes is azt mondta, Magyarországnak oda kell figyelni a kínai gazdasági növekedésre, és úgy kell politizálnia, hogy a nemzeti érdekei kerüljenek előtérbe. A baráti társaság szerinte a humanitárius és emberi jogi kérdésekben sokkal nyitottabb tud lenni, mint a hivatalos politika.

Kína 1959-ben szállta meg és csatolta területéhez Tibetet, a láma azóta él száműzetésben. Kína mindig érzékenyen reagál az autonómiát követelő láma közszerepléseire, különös tekintettel az államfőkkel való találkozóira. A láma évek óta azt hangoztatja: Tibet Kínától való teljes elszakadása a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, ezért abban kell dűlőre jutni Kínával, hogy a tartomány minél szélesebb körű autonómiát kapjon és minél jobban meg tudja őrizni kulturális hagyományait. A Kína és a dalai láma között folyó tárgyalások 2008-ban megszakadtak.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás és hűtlen vagy hanyag kezelés, illetve hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést az Ügyészségen a Jog az Egészséghez Közhasznú Egyesület elnöke, Dr. Lenkei Gábor a H1N1 influenzára költött milliárdok kapcsán.

Közismert, hogy az Európa Tanács és mértékadó orvosi lapok is nyilvánosságra hozták vizsgálati eredményeiket, amelyek szerint a H1N1 influenza járvány még a szezonális influenzánál is kevésbé veszélyesnek bizonyult. A magyar egészségügyi kormányzat és szakhatóságok azonban a korábbi figyelmeztetések ellenére is több milliárd forint közpénzt költöttek a szakmailag is kétséges védőoltások megvásárlására.

Mára már az Egészségügyi Világszervezet is megszüntette a H1N1 pandémiás minősítését, és elismerte, hogy a szakmai tanácsadó testület – amely azt javasolta, hogy világjárványt hirdessen a WHO – minden harmadik tagja anyagi támogatásban részesült egy vagy több vakcinagyártó vállalattól.

Ez persze nem mentesíti a magyar járványügyi hatóságot a szakmai döntések felelőssége alól, hiszen egyrészről még 2009. júliusában, a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben az egészségügyi minisztérium közzétette, hogy a „A jelenleg előállítható oltóanyagokkal az influenzajárványokat megelőzni, vagy lényegesen befolyásolni nem lehet” sőt „A kórfolyamat szövődmény nélkül egy héten belül lezajlik.”

Másrészről még 2009. április 27-én az ÁNTSZ még úgy tájékoztatta a sajtót és a lakosságot, hogy: „Az influenzavírusok nagyon gyorsan változnak, és nagyon fontos, hogy az oltóanyagban lévő és a járványt okozó vírus megfeleljen egymásnak, mert csak így biztosítja legjobban a beoltott személy megfelelő védelmét.” Az oltóanyag előállításával megbízott Omninvest Kft. azonban mégsem a járványt okozó, úgynevezett „vadvírusból” készítette a vakcinát, hanem gazdasági okokból egy 1930-as években feltűnt és letűnt, úgynevezett „klasszikus reasszortáns” vírustörzset vásárolt meg.

A sertésinfluenza utóértékelése Magyarországon is lesújtó képet mutat. Az Országos Epidemiológiai Központ Influenzafigyelő szolgálatának zárójelentése szerint 2009 21. és 2010 20. hete között, azaz a járvány egy éve alatt mindösszesen 2162 laborvizsgálattal igazolt H1N1 esetet regisztráltak hazánkban, míg a sertésinfluenzával összefüggésbe hozott halálesetetek száma mindösszesen 134 volt. Ez messze elmarad még a szezonális influenza átlagos mérőszámaitól is.

A Jog az Egészséghez Egyesület már 2009 szeptemberében felhívta a figyelmet ezekre a visszásságokra, de mint civil szervezet nem rendelkezik eszközökkel arra, hogy felderítse: vajon a maximális gondossággal jártak-e el az illetékesek a többmilliárdnyi adóforint elköltésekor, illetve Magyarországon is lehetett-e valaki személyesen érdekelt abban, hogy hová kerüljenek a közpénzek. Ezért döntött az elnökség úgy, hogy az eset pontos tisztázása érdekében a nyomozóhatóságokhoz fordul, és büntetőfeljelentést tett az ügyben.

További információ: 20/555-0039