Eldőlt, hogy csak a parlamenti pártok (a Fidesz és a KDNP esetében a két párt közösen) indítanak főpolgármester-jelöltet az október 3-ai önkormányzati választáson. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) vasárnap késő délutáni ülésén nyilvántartásba vette a Jobbik és az LMP jelöltjeit is, akiknek sikerült összegyűjtenie a szükséges számú érvényes ajánlószelvényt. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a szocialista Horváth Csaba és a Fidesz-KDNP színeiben induló Tarlós István mellett várhatóan szerepel majd a jobbikos Staudt Gábor és az LMP-s Jávor Benedek neve is.

Utóbbiakat az FVB vasárnap nyilvántartásba vette, mert összegyűjtötték az induláshoz szükséges 28.150 érvényes ajánlószelvényt.

Staudt Gábor leadott szelvényei között 32.769 érvényeset találtak, míg Jávor Benedek esetében 30.390-et. Előbbi 33 ezer, utóbbi 31 ezer ajánlószelvényt adott le pénteken a Fővárosi Választási Irodán, ahol a feladattal megbízott köztisztviselők a hétvégén ellenőrizték az ajánlások érvényességét.

A mintegy 3 ezer ajánlószelvényt összegyűjtő Kétfarkú Kutya Párt jelöltje azonban nem indulhat a városvezetői posztért, mert a leadott és érvényes ajánlások messze nem voltak elegendőek. A “kétfarkú kutya” így még a korábbi, fél százalékos bejutási küszöbben is “megbotlott” volna, mert főpolgármester-jelöltjük, Victora Zsolt mindössze 2.499 érvényes ajánlást kapott. (A viccpárt korábban azt nyilatkozta, hogy további 100 ezer ajánlószelvényüket “ellopták a talicskájukról”, – persze emiatt nem tettek feljelentést.)

Főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott. A korábbi választásokon még elegendő volt, ha valaki a fővárosi választók fél százalékának ajánlását megszerezte, ezt a “küszöböt” emelte az új országgyűlés négyszer magasabbra. Mivel Budapesten 1.407.470 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben, a főpolgármester-jelölt állításához 28.150 érvényes ajánlás volt szükséges.

(MTI)

Augusztus utolsó napjaiban budapesti és balassagyarmati hajléktalanok ajándékokat készítettek, majd személyesen adták át azokat a Reménysugár Otthon fogyatékkal élő, 11 fiatal lakójának, akiket egy kivétellel saját rokonaik sem látogatnak. Az önkéntesek azonban nagy szeretettel és nyitottsággal fordultak a fiatalokhoz. Szavak nélkül is megtalálták a hangot azokkal, akik nem tudnak beszélni, és a kerekesszékben ülőket is bevonták a közös táncba, ami akkor alakult ki spontán módon, amikor az egyik bennlakó fiú megmutatta vendégeinek kedvenc zenéit. Az önkéntes akció bizonyította, hogy a leghátrányosabb helyzetű emberek is képesek hozzájárulni valamivel társaik életéhez.

A két napos akció a Kurt Lewin Alapítvány, hátrányos helyzetű csoportokat újszerű módon megmutató 100 legszegényebb programjához kapcsolódott, és a budapesti Rés Alapítvány valamint a balassagyarmati Vöröskereszt közreműködésével jött létre. A résztvevő hajléktalanok hasonló akció keretében a nyár elején Budapesten végeztek önkéntes munkát, amikor saját készítésű süteményeiket osztották szét a pesti járókelők között.

„A társadalom eltérő csoportjainak tagjai sokszor nagyon elszigetelten élnek egymástól, és nincs alkalmuk szerencsés találkozásokra egymással. Ha azonban nem csak abban segítünk nekik, hogy átvészeljenek egy időszakot, és ne haljanak éhen, hanem valóban helyzetbe hozzuk őket, a leghátrányosabb helyzetű csoportok tagjai is bizonyítani tudják, hogy legalább olyan kreatívak és nyitottak tudnak lenni, mint középosztálybeli társaik.” – mondta Illés Márton, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa, aki szerint a demokratikus társadalmi működés elengedhetetlen feltétele, hogy az állampolgárok helyzetüktől függetlenül partnerként kezeljék egymást.

„Az otthonban élő fiatalok számára ez a találkozás fantasztikus élményt jelentett. Valószínűleg még hetek, hónapok múlva is emlegetni fogják. Az otthonban, ahol ez a 11 fiatal él együtt, még nem lehettem tanúja hasonlóan felszabadult, boldog pillanatoknak.” – véli dr. Fehér Edit az intézmény igazgatója.

Az önkéntes akció végén a résztvevő hajléktalanok közül volt, aki úgy nyilatkozott, hogy szeretne a jövőben is visszalátogatni a fiatalokhoz. A Vöröskereszt balassagyarmati vezetője, Bőhm Sándor úgy tervezi, hogy a két csoport tagjai a karácsonyt is együtt fogják ünnepelni.

A program a Norvég Civil Alap, balassagyarmati Vöröskereszt, a Kurt Lewin Alapítvány és a Rés Alapítvány támogatásával jött létre.

Kurt Lewin Alapítvány (www.kla.hu) közhasznú civil szervezet, mely 1995 óta a demokratikus folyamatok elősegítéséért küzd oktatási, kutatási és médiaprogramjain keresztül.

Hiába keresnek már egy éve a volt köztársasági elnöknek új otthont, még nincs hová költöznie. A Blikk szerdai száma szerint elhanyagolt villákat ajánlottak a volt államfőnek. Sólyom Lászlónak élete végéig járna egy méltó szolgálati lakás, ahová a mostani, Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciából költözne. A leköszönt államfő számára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek kellett felajánlania ingatlanokat, de ezek nem nyerték meg Sólyom tetszését, ami nem is csoda, hiszen ezek között egyetlen lakható sem volt. Mindegyik elhanyagolt, hosszú ideje üresen álló épület, gondozatlan kerttel – ismerteti a napilap.

Egyik például olyan villa volt, amely az eddigi kormányzati rezidencia szomszédságában van, 1998-ig egészségügyi intézményként működött, majd a Svábhegyi Gyermekkórházhoz csatolták. 2007-ben azonban a kórházat is megszüntették, így végül az MNV-hez került az ingatlan. Vagyis egy egykori egészségügyi intézménybe akarták a volt köztársasági elnököt költöztetni. Még ha azt jelentősen fel is újítják, a szomszédos szanatóriumok “szellemkastélyok” maradtak volna.

Az ingatlanokat visszautasították, így a Köztársasági Elnöki Hivatal keres megfelelő lakhelyet, amelyet majd meg kell vásárolni.

A Blikk úgy tudja, hogy nemcsak az állami cég próbálta megoldani Sólyom lakásproblémáját, a XII. kerületi önkormányzat is ajánlkozott. Az üzlet a Hegyvidéknek is jól jött volna, mert egy régóta lakatlan Mátyás király úti villától szabadultak volna meg, amellyel csak a gond volt. Ezzel szemben viszont az volt a kifogás, hogy rossz volt az elosztása, túl kicsik a szobák.

Forrás: MTI és Blikk

Afganisztánban a tálibok megtámadták a magyar konvojt, és Pappné Ábrahám Judit 32 éves szerződéses katonanő meghalt, három társa súlyosan megsérült. A hölgy törzsőrmesterként szolgált a seregben, és most Hende Csaba posztumusz hadnaggyá nevezte ki őt.

Az elhunyt asszony férje is szerződéses katona, szintén Afganisztánban.

Hende Csaba honvédelmi miniszter nem kíván változtatni afganisztáni jelenlétünkön, így sajnos elképzelhető, hogy további áldozatokat is el kell viselnünk. Miért?

Az USA szeretné meghatározni a Föld valamennyi országának belpolitikáját, működési rendjét, ennek érdekében nemzetközi haderőkkel igyekszik “megregulázni” a renitenseket.

Érthetetlen, hogy miért csatlakoznak hozzá a különféle országok, hiszen nem is tartoznak azonos katonai tömbbe…

Hazánk NATO-tag, így ha a NATO követel, akkor nekünk engedelmesen küldeni szükséges fiainkat, lányainkat. (Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már kizárólag szerződéses katonáink vannak, akik tudatosan választották a katonai szolgálatot.)

A honvédelem a katona alapfeladata, ez rendben is volna, de hogyha távoli országokban teljesítenek szolgálatot, és az ottani őslakosok védekeznek a “betolakodók” ellen, akkor – bármennyire fáj egy magyar élet elvesztése – a hazájukat védőknek van igaza…

A Jobbik hazahívná a külföldön szolgáló magyar katonákat! Sajnos nem a Jobbik van kormányon, így ez az elképzelés egyelőre nem valósulhat meg.

Érdemes volna elgondolkodni azon, hogy érdemes-e az USA csatlósaként távoli országokban ontani a magyar vért!

(Ballai Vince – Origo)

Tíz évvel ezelőtti budapesti látogatásakor a buddhista hagyományokat idéző kendőt kötött és fogadta a dalai lámát Orbán Viktor, szeptemberben azonban nem találkozik a Budapesten járó tibeti vezetővel. Orbán már a kormányváltás előtt jelezte, hogy fontos partnernek tekinti Kínát, a lámával való találkozás azonban káros hatással lehetne a két ország kapcsolatára. Kína ugyanis rossz szemmel nézi a láma nemzetközi szerepléseit, ami még Barack Obama amerikai elnököt is óvatosságra intette tavaly.

“A dalai lámával való találkozó nem szerepel Orbán Viktor naptárában”. Ezt a választ kapta az [origo] a miniszterelnök sajtóstábjának vezetőjétől arra a kérdésre, hogy találkozik-e a kormányfő a száműzött tibeti vezetővel, aki szeptember 17. és 21. között tartózkodik Magyarországon, többek között előadásokat tart, illetve buddhista tanításokat ad.

A dalai láma most szeptemberi látogatása a külügyminisztériumot sem izgatta fel, jóllehet tíz éve Martonyi János akkori és jelenlegi külügyminiszter is fogadta. Az [origo] érdeklődésére, hogy tudnak-e bármilyen hivatalos találkozóról, a minisztérium azt a választ küldte, hogy a dalai láma programjáról érdeklődjünk a látogatás hazai szervezőinél.

A fehér kendő és a keleti szél

Orbán korábban nem tért ki a dalai lámával való találkozástól. Tíz éve, amikor a tibeti buddhizmus legfőbb méltósága legutóbb Magyarországon járt, Orbán miniszterelnökként nem hivatalos találkozón fogadta a lámát. A félórás megbeszélés után az MTI akkori beszámolója szerint Orbán a buddhista hagyománynak megfelelő, hosszú fehér kendővel a nyakában hagyta el a tárgyalóhelyiséget.

Azóta azonban változott Kína helyzete. Orbán tavaly ősszel, a kormányzásra készülve megbeszéléseket folytatott többek között Oroszországban és Kínában, ahol találkozott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel is. Februári évértékelő beszédében is arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői. “Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj” – mondta. A Fidesz választási programjában is az szerepelt, hogy kormányra kerülés esetén Kína, Oroszország és India felé nyitnának, és logisztikai központként Magyarország lehetne a 21. századi vasúti selyemút nyugati kapuja.

Az utóbbi években kiemelkedő gazdasági növekedést produkáló Kína mára már nem csak a világgazdaság legnagyobb exportőre, de Japánt lehagyva, idén nyáron a világ második legnagyobb gazdasága lett. Az egyre erősebb gazdasággal és egyre nagyobb világpolitikai befolyásossal rendelkező Kínával nem vállalta konfliktust a láma miatt az Egyesült Államok elnöke sem, aki elhalasztotta a dalai láma fogadását tavaly ősszel. Amikor idén februárban mégis találkoztak, Kína felháborodását jelezte.

Nemzeti érdek

Hendrey Tibor, a dalai lámát meghívó Sambhala Tibet Központ elnöke az [origo]-nak azt mondta, furcsállja hogy tíz éve volt találkozó, ezúttal azonban úgy tűnik, nem lesz. Hendrey a dalai láma programjáról azt mondta, a Papp László Sportarénába, és a CEU-n tervezett előadásokon kívül ellátogat a parlamentbe, ahol a tibet-csoport tagjaival találkozik, és fogadja őt Demszky Gábor budapesti főpolgármester is, akitől várhatóan budapesti díszpolgári címet kap.

Ékes József fideszes képviselő, a tibet-csoport (hivatalosan: Magyar-tibeti Baráti Társaság) elnöke szerint a különböző pártokhoz tartozó képviselőkből álló csoportjukon kívül, általuk meghívott vendégekkel is találkozik a dalai láma, de Orbán nem lesz köztük. Arról, hogy egy esetleges találkozó Orbán és a láma között milyen diplomáciai veszéllyel járna, a fideszes Ékes is azt mondta, Magyarországnak oda kell figyelni a kínai gazdasági növekedésre, és úgy kell politizálnia, hogy a nemzeti érdekei kerüljenek előtérbe. A baráti társaság szerinte a humanitárius és emberi jogi kérdésekben sokkal nyitottabb tud lenni, mint a hivatalos politika.

Kína 1959-ben szállta meg és csatolta területéhez Tibetet, a láma azóta él száműzetésben. Kína mindig érzékenyen reagál az autonómiát követelő láma közszerepléseire, különös tekintettel az államfőkkel való találkozóira. A láma évek óta azt hangoztatja: Tibet Kínától való teljes elszakadása a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, ezért abban kell dűlőre jutni Kínával, hogy a tartomány minél szélesebb körű autonómiát kapjon és minél jobban meg tudja őrizni kulturális hagyományait. A Kína és a dalai láma között folyó tárgyalások 2008-ban megszakadtak.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás és hűtlen vagy hanyag kezelés, illetve hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést az Ügyészségen a Jog az Egészséghez Közhasznú Egyesület elnöke, Dr. Lenkei Gábor a H1N1 influenzára költött milliárdok kapcsán.

Közismert, hogy az Európa Tanács és mértékadó orvosi lapok is nyilvánosságra hozták vizsgálati eredményeiket, amelyek szerint a H1N1 influenza járvány még a szezonális influenzánál is kevésbé veszélyesnek bizonyult. A magyar egészségügyi kormányzat és szakhatóságok azonban a korábbi figyelmeztetések ellenére is több milliárd forint közpénzt költöttek a szakmailag is kétséges védőoltások megvásárlására.

Mára már az Egészségügyi Világszervezet is megszüntette a H1N1 pandémiás minősítését, és elismerte, hogy a szakmai tanácsadó testület – amely azt javasolta, hogy világjárványt hirdessen a WHO – minden harmadik tagja anyagi támogatásban részesült egy vagy több vakcinagyártó vállalattól.

Ez persze nem mentesíti a magyar járványügyi hatóságot a szakmai döntések felelőssége alól, hiszen egyrészről még 2009. júliusában, a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben az egészségügyi minisztérium közzétette, hogy a „A jelenleg előállítható oltóanyagokkal az influenzajárványokat megelőzni, vagy lényegesen befolyásolni nem lehet” sőt „A kórfolyamat szövődmény nélkül egy héten belül lezajlik.”

Másrészről még 2009. április 27-én az ÁNTSZ még úgy tájékoztatta a sajtót és a lakosságot, hogy: „Az influenzavírusok nagyon gyorsan változnak, és nagyon fontos, hogy az oltóanyagban lévő és a járványt okozó vírus megfeleljen egymásnak, mert csak így biztosítja legjobban a beoltott személy megfelelő védelmét.” Az oltóanyag előállításával megbízott Omninvest Kft. azonban mégsem a járványt okozó, úgynevezett „vadvírusból” készítette a vakcinát, hanem gazdasági okokból egy 1930-as években feltűnt és letűnt, úgynevezett „klasszikus reasszortáns” vírustörzset vásárolt meg.

A sertésinfluenza utóértékelése Magyarországon is lesújtó képet mutat. Az Országos Epidemiológiai Központ Influenzafigyelő szolgálatának zárójelentése szerint 2009 21. és 2010 20. hete között, azaz a járvány egy éve alatt mindösszesen 2162 laborvizsgálattal igazolt H1N1 esetet regisztráltak hazánkban, míg a sertésinfluenzával összefüggésbe hozott halálesetetek száma mindösszesen 134 volt. Ez messze elmarad még a szezonális influenza átlagos mérőszámaitól is.

A Jog az Egészséghez Egyesület már 2009 szeptemberében felhívta a figyelmet ezekre a visszásságokra, de mint civil szervezet nem rendelkezik eszközökkel arra, hogy felderítse: vajon a maximális gondossággal jártak-e el az illetékesek a többmilliárdnyi adóforint elköltésekor, illetve Magyarországon is lehetett-e valaki személyesen érdekelt abban, hogy hová kerüljenek a közpénzek. Ezért döntött az elnökség úgy, hogy az eset pontos tisztázása érdekében a nyomozóhatóságokhoz fordul, és büntetőfeljelentést tett az ügyben.

További információ: 20/555-0039

Elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Biszku Béla volt belügyminiszter a Duna Televíziónak adott nyilatkozata miatt.

A BRFK a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomoz – tudta meg a Magyar Nemzet. Biszku Bélát a jobbikos Szilágyi György jelentette fel, mert a volt belügyminiszter a Duna Televízióban ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, és jogszerűnek nevezte az azt követő megtorlásokat, így a meghozott halálos ítéleteket is.

A nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

(MTI)

Akár fegyelmi eljárást is indíthat a Fővárosi Közgyűlés augusztus végén Demszky Gábor főpolgármester ellen, ha nem hajtja végre a metrókocsik szerződésének felbontásáról szóló júniusi döntést – írta Wintermantel Zsolt (Fidesz) álláspontja alapján a szerdai Magyar Nemzet. A cikk beszámolt arról: a városháza szerint a főpolgármester dolgozik a közgyűlési határozatok végrehajtásán, de a Magyar Nemzet úgy látja, a tájékoztatásukból az derült ki, hogy azzal ellentétesen. A napilap értesülései szerint Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója eddig még nem kapott értesítést a fővárostól az Alstrom-metrókocsik ügyében hozott határozatról.

A Magyar Nemzet idézte a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájának nyilatkozatát is, miszerint a közgyűlési döntéseiről a helyszínen és az internetről is értesült a BKV, hiszen napi rendszerességgel egyeztetnek annak következményeiről a fővárossal. Szerintük a főpolgármester végrehajtatja a döntéseket a BKV-val, ezért előterjesztést készít az illetékes bizottságok és a közgyűlés részére.

Ezzel összefüggésben Wintermantel Zsolt (Fidesz) fővárosi képviselő a lapnak úgy nyilatkozott: jogszabályok írják elő, hogy mit tehet egy főpolgármester és munkajogilag ez felvetheti a fegyelmi eljárás indításának a lehetőségét.

(MTI)

Ismét elindul az önkormányzati választáson a Kétfarkú Kutya Párt (KKP). A szervezet képviselői bejelentették: ahogy korábban, most is az ingyenes sör, a teljes adócsökkentés és az örök élet ígéretével kívánják elnyerni a választópolgárok szimpátiáját az október 3-ai önkormányzati megmérettetésen. A kulturális közhasznú egyesületként működő KKP “humoros kritikaként” most is a többi jelölő szervezetet kívánja teljesíthetetlen vagy értelmetlen ígéreteivel szembesíteni, ugyanakkor, mint mondták, “nincs más választásuk”, mint hogy megnyerjék a választást azokon a településeken, ahol jelöltet állítanak.

Azt hangoztatták, a KKP “az egyetlen értelmes választás”.

A szervezet elnöke, Kovács Gergő a párt Király utcai kampányirodájában elmondta, ő maga Szegeden indul polgármesterjelöltként, míg társa, Mogács Dániel a főváros VII. kerületében, Erzsébetvárosban. A pártnak Budapesten főpolgármester-jelöltje is lesz Victora Zsolt személyében, aki programjában egyebek mellett azt vállalta, hogy a közlekedési reform jegyében olyan új BKV-járatokat állítanak forgalomba, amelyek nem állnak meg sehol.

A párt honlapján az áll, pénzosztásra köteleznék a gazdagokat az eddigi pénzszórás helyett, a metrót nem a 4-es vonalán, hanem Sopron és Záhony között építenék meg, 2013-ban teljesen megszüntetnék a pénzt, továbbá tömeges puliexportot indítanának Jamaicába.

A párt négy éve, 2006 februárjában bontott zászlót Szegeden, akkor még Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) néven, azóta sem ígéreteik, sem plakátjaik nem változtak.

A szervezet világhálós oldaláról letölthetők és mint írják, szabadon sokszorosíthatók, terjeszthetők a kétfarkú kutya emblémájával ellátott plakátok.

(MTI)

Hétfőn tart sajtótájékoztatót a Nemzeti Nyomozó Iroda a romák sérelmére elkövetett támadások ügyében indított nyomozás eredményéről – közölte Csécsi Soma, a szervezet helyettes szóvivője. Az NNI kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és 5 éves kisfia vesztette életét.

A támadássorozat négy feltételezett elkövetőjét tavaly augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen fogták el a rendőrök.

A gyilkosságsorozat elkövetése mellett a támadásoknál használt fegyverek beszerzésére irányult besenyszögi fegyveres rablással, és a debreceni menekülttábor elleni fegyveres támadással is meggyanúsították a férfiakat.

Az NNI mindezekkel összefüggésben bűnszervezetben, több emberen elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt mind a négy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben vádemelést javasol.

(MTI)