Szorul a hurok Dávid Ibolya nyaka körül, hiszen már nem védi őt a mentelmi jog.

Korábban – amikor igazságügyi miniszter volt – fennhangon nyilatkozgatott, hogy “nem illik” a mentelmi jog mögé bújni. Később azután megváltozott az erről alkotott véleménye, hiszen az SZDSZ-ben feltünt egy fiatal ember, aki az elnöki tisztséget inkább saját magának szerette volna… Almássy Kornél ezen a ponton szembe találta magát Dávid Ibolyával és hű “kísérőjéve” Herényi Károllyal.

Eszközökben nem válogatva lobogtattak egy “leleplező” CD-t, amelynek eredete több, mint kétséges.

A nemzetbiztonsági eredet is szóba került.

Közben Dávid Ibolyáék tönkre tettek egy jól működő céget, az UD Zrt.-t, amelynek vezetője nem látszik olyan embernek, akit megfélemlíthetnek ezek a levitézlett szadeszesek…

Minden esetre a cég működését már nem lehet folytatni, hiszen árnyék vetült rá, szinte “kabátlopási ügy” ártott végérvényesen a cégnek.

Dávid Ibolya most már hatalmas napszemüveg mögé bújva látogatja a bíróság épületét és vádlottként kapkodja a fejét. Jogászként talán már azt is pontosan tudja, hogy melyik paragrafusok alapján ítélik el őt.

Ami furcsa, hogy végtelen nagyképűségében nem foglalkozott azzal korábban, hogy bizony a törvények rá is vonatkoznak…

A Hírtv riporterének nem volt hajlandó válaszolni a feltett kérdésekre, sőt úgy sziszegett, mint a kígyó, hangsúlyozva, hogy nem a sajtónak, hanem éppen ennek a médiumnak nem kíván nyilatkozni. Ez azért is érdekes, mert a Hírtv oknyomozó riporterei számos visszaélésre fényt derítettek. Elképzelhető, hogy ettől a fénytől ijedezik a látványosan megöregedett szadeszes pártvezér-asszony?

Az új parlamenti többség első feladatai között készül a határon túl lakó magyarok többes állampolgárságának megoldására.

Megnyugtató, hogy Martonyi János május 5-én szakszerűen, higgadtan nyilatkozott erről, szemben mások korábbi nagyotmondásaival. Hangsúlyozta, hogy elképzelésük nem jár a magyarországi választójog automatikus megadásával, a kérelmeket pedig egyedileg kell majd elbírálni.

A 2004. decemberi népszavazás kérdésének egyik gyengéje éppen az volt, hogy bárki, aki a sokkal kisebb súlyú magyar igazolvány feltételeinek megfelelt, kérelmére további vizsgálat nélkül magyar állampolgárságot is kaphatott volna. E kollektív jogosultsággal óhatatlanul magyar állampolgári jogokhoz, védettséghez juthattak volna olyanok is (például határon túli bűnözők), akiket minden bizonnyal a kezdeményezők sem szeretnének állampolgáraink sorában látni.

Tanulság, hogy magyarországi lakóhely nélküli állampolgárságot bizony csak egyedi elbírálás alapján adhatunk, és csak annak, aki ilyen lakóhelytől eltekintve állampolgársági jogunk minden más feltételének megfelel. A választójog magyarországi lakóhelyhez kötése pedig összhangban áll Alkotmányunkkal: „A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.”

Vannak azonban további kérdések is, melyeket már elhangzott külföldi reakciók miatt sem söpörhetünk szőnyeg alá. Ezekkel Martonyi János azért is biztosan számol, mivel az Orbán-kormány külügyminisztereként 2001. november 21-én Brüsszelben az Európa Tanács főtitkáránál ő helyezte letétbe csatlakozásunkat az állampolgárságról szóló, az Európa Tanács által 1997. november 6-án meghozott Európai Egyezményhez. Előtte a kormány nyilván mérlegelte az egyezmény tartalmát és csatlakozásunk lehetséges következményeit. Az Országgyűlés az egyezményt még szintén az Orbán-kormány idején jogrendszerünkbe iktatta a 2002. évi III. törvénnyel. Bárki utánanézhet benne az alábbiak pontosságának.

A népszavazási kérdés megfogalmazói nem figyeltek eléggé az egyezményre. A kampány során pedig többen meg voltak győződve, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgársága csak a magyar választókon múlik, senki más bele sem szólhat, még addigi állampolgárságuk állama sem.

Ma is mennyien hiszik ezt!

Csakhogy az egyezmény – egyben hatályos magyar törvény – egészen mást tartalmaz. Védi a család egységét, a házasságkötés, születés miatt biztosított többes állampolgárságot, de nem véd bármilyet: „minden állam szabadon döntheti el, hogy belső jogában milyen következményeket fűz ahhoz a tényhez, hogy egy állampolgára egy másik állampolgárságot is megszerez vagy azzal rendelkezik”. A 7. cikk konkrétabban is megfogalmazza, hogy azt, aki saját kérésére, önkéntesen vesz fel másik állampolgárságot, addigi állama akár meg is foszthatja korábbi állampolgárságától. Lehet, hogy erre sohasem kerülne sor.

De kiszámíthatatlan, milyen belpolitikai változások következnek be szomszédainknál, ki mikor veszi elő a nacionalista „magyar kártyát” – különösen ha az általunk is felvállalt európai normákkal összhangban teheti. E veszély megelőzése nélkül a belelkesült, de kellően nem tájékoztatott határon túli magyarok önkéntes döntésükkel későbbi kiszolgáltatottságukat, jogfosztásukat idézhetnék magukra szülőföldjükön. Márpedig az ő létbiztonságuk nem válhat politikai játékszerré.

Többen más országok állampolgársági törvényeire hivatkoztak. Csakhogy az egyezmény az átmeneti rendelkezései között ezt is tartalmazza:  „Az Egyezmény rendelkezései nem sérthetik a belső jog és a kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok azon rendelkezéseit, amelyek már hatályban vannak vagy hatályba léphetnek, és amelyek alapján az érintett személyeknek állampolgárság vonatkozásában előnyösebb jogokat biztosítanak vagy biztosítanának.” Az egyezményhez való csatlakozással lemondtunk arról, hogy később az abban foglaltaknál előnyösebb jogokat biztosítsunk. Akkor sem tehetjük, ha az idézett átmeneti rendelkezésre tekintettel más országokban hatályban maradhattak ilyen korábbi megoldások.

Ha valaki átköltözik Magyarországra, és úgy kap magyar állampolgárságot, korábbi államának nem okozhat különösebb gondot, hogy megtartja-e vagy sem addigi állampolgárságát. Ha viszont a lakóhelyén marad, és így kíván magyar állampolgárrá is válni, így kap magyar állampolgári védettséget, akkor meg kell találni az összhangot addigi életének környezetével, jogi feltételeivel. Nyilvánvaló tehát, hogy a többes állampolgárság más államokat is érint. Az egyezmény aláírása óta ezt végképp nem vitathatjuk. Szomszédaink megkerülésével, egyoldalúan csak a kérelmezők súlyos kockázatára adhatunk magyar állampolgárságot.

De van megoldás. Már 2004-ben egy írásomban a spanyol alkotmány bevált példájának követését javasoltam. Eszerint: „Az állam a kettős állampolgárság megadására vonatkozó szerződéseket köthet az ibéroamerikai országokkal, illetve mindazokkal az országokkal, amelyeket különleges kapcsolat fűzött vagy fűz Spanyolországhoz. Ezekben az országokban a spanyolok eredeti állampolgárságuk elvesztse nélkül honosíthatók még akkor is, ha az említett országok saját állampolgáraik számára a viszonosság elve alapján nem ismerik el ezt a jogot.”
A spanyolok kevésbé kényes helyzetben sem tették ki leendő kettős állampolgáraikat veszélynek: akkor adnak a határon túl élőnek spanyol állampolgárságot, ha államával ennek lehetőségéről már szerződést kötöttek. Ez egyben az érintett országok megbecsülését is jelenti, megelőzi a nemzetközi konfliktus lehetőségét.

Kövessük a jó példát, mely kulturált megoldást kínál, s a határon túl élő magyarokat nem szolgáltatja ki esetleges nacionalista túlkapásoknak, az egyezményben biztosított jogokkal való visszaéléseknek.

Lehetséges jogtechnikai megoldás, hogy a törvényt általános hatállyal hozzuk meg, de a konkrét ügyben a kérelmező akkor kaphatja meg a magyar állampolgárságot, ha megfelel a spanyol minta szerinti további feltételnek, vagyis hatályba lépett az addigi állampolgársága szerinti államával kötött megállapodásunk, mely garantálja, hogy korábbi állampolgárságától, egyéb addigi jogaitól magyar állampolgársága miatt nem foszthatják meg. A diplomácia dolga, hogy ehhez a megoldást megtalálja.

Még egy megoldandó kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, ami itthon kelthet feszültséget. A nem magyar állampolgárságú bűnelkövetőket bíróságaink gyakran kiutasítják, magyar állampolgárt viszont nem utasíthatnak ki. Eddig csak Magyarországon élő kérelmező kaphatott magyar állampolgárságot, ezért jelenleg a hatóságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy a magyar jog szerint büntetlen előéletűnek számít-e. Ha erre a potenciális joghézagra nem figyelünk előre, a bűnözők visszaélhetnek a figyelmetlenségünkkel.

Ők ráadásul általában mozgékonyabbak, élelmesebbek, mint az átlagos állampolgárok. Számolnunk kell azzal, hogy számosan igényelnék a magyar állampolgárság előnyeit. Ezért a kedvezményes honosításkor vizsgálnunk kellene azt is, hogy a kérelmező a lakóhelye szerinti országban is büntetlen előéletű-e.

A kampány elmúlt. Mind állampolgársági jogunk, a magyar államhoz kötődő legáltalánosabb jogviszonyunk komolysága, mind pedig a határon túl élő magyarok egzisztenciális biztonsága megkívánja, hogy az új törvény minden későbbi lehetőséggel, akár veszélyhelyzettel számoljon. Nem engedhetünk meg végiggondolatlan rögtönzéseket, de arra is felelőtlenség lenne számítanunk, hogy a másik fél figyelmét esetleg elkerüli,  mit vállalt a magyar kormány az egyezményben.

Szigethy István
jogász

(szdsz.hu)

Az Országos Ügyvivői Testület elhatározta, hogy az Alapszabály 30/A pontja alapján 2010. április 21. és május 25. között tagellenőrzésre kerül sor.

A tagellenőrzés során mindazokat, akiket ma az SZDSZ tagjaként tartjuk nyilván, kérjük, hogy 2010. május 25-ig nyilatkozzanak arról, az SZDSZ tagjának tekintik magukat és azt is kérjük, hogy közöljék friss adataikat, hogy a tagnyilvántartást pontosítani tudjuk.

A tagellenőrzés arra is alkalmat ad, hogy valamennyien tudjuk: kik azok, akik számítanak az SZDSZ-re mint a liberális értékek képviselőjére, s kik azok, akikre az SZDSZ számíthat ennek a képviseletnek a gyakorlati megvalósításában.

Retkes Attila, az SZDSZ elnöke ezért levélben fordult az SZDSZ tagjaihoz.

(szdsz.hu)

Az SZDSZ nem fog megszűnni, a liberális párt a parlamenten kívül is hallatni fogja a hangját – mondta Retkes Attila, a párt elnöke.

A közel fél órás tájékoztatón a politikus kijelentette: ő maga és a párt ügyvivői testületének többsége még nem mond le, nem hagyja sorsára a pártot, a következő két hónapot még végigviszik.

Hozzátette: az ügyvivői testület hétfői ülésén arról döntött, május 25-ig tagságmegújítás lesz, majd ezután az országos tanács összehívja azt a küldöttgyűlést, amely egyebek közt a teljes tisztújításról, a párt nevének megváltoztatásáról, valamint az új alapszabályról dönt.

(MTI)

Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelyek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke vasárnap késő este az MTI-nek a párt budapesti székházában.

Ez szerinte az SZDSZ, az MDF, de az ország szempontjából is szomorú fejlemény, mert “az egyetlen racionális programmal bíró pártszövetség nem tudott bekerülni a parlamentbe”.
Hozzátette: sajnos a Jobbik, igazolva előzetes félelmeiket, megerősödve került ki ebből a választásból.

Retkes Attila szerint az SZDSZ sorait rendezni kell. Leltárt kell készíteni mindarról, amit az elmúlt évekbe tettünk és mindarról, amit tennünk kell – jelentette ki.

Annak kapcsán, hogy az új Országgyűlésben nincs liberális erő, azt mondta, szerintük a liberális értékek meg fognak erősödni, de ebben a pillanatban felelőtlenség lenne meghatározni, hogy ennek a liberális eszmerendszernek ki és milyen formában lesz a következőkben a letéteményese.

Ez a leltár két hónapot is igénybe vehet, majd az után lehet nyilatkozni az SZDSZ sorsáról: “a rendszerváltás múzeumába kerül-e vagy pedig a harmadik évtizedében valamiféle megújulás felé indul el” – fogalmazott a pártelnök.

A területi listákra leadott szavazatok 98,9 százalékos feldolgozottságánál 4 párt – FIDESZ-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP – lépte át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt, az MDF 2,65 százalékot ért el. Az SZDSZ és az MDF megállapodásának értelmében Retkes Attila az MDF országos listáján a 6. helyet kapta, őt követte Ikvai-Szabó Imre. Szentkuthy Károly ugyanezen a listán a 15. helyet kapta. Az MDF fővárosi listáján szerepelt Skaliczki Andrea és Iván János.

(szdsz.hu)

Lemondott az SZDSZ-ben betöltött összes pozíciójáról Szentkuti Károly, a párt országos ügyvivője, Győr-Moson-Sopron megyei SZDSZ elnök.

A politikus egyúttal párttagságát is megszüntette. Szentkuti Károly döntését a sikertelen parlamenti szerepléssel indokolta az MTI-nek hétfőn. Úgy vélekedett: az eredménytelenség a mindenkori ügyvivők felelőssége, így az övé is. Az MDF-fel kötött választási együttműködés megbukott és az SZDSZ úgy esett ki a parlamentből, hogy a párt újjáépítésének elemi feltételei is megszűntek – fogalmazott.

Szentkuti Károly, aki az SZDSZ-en belül az önkormányzati kabinet vezetői pozícióját is betöltötte, döntéséről levélben tájékoztatta Retkes Attila pártelnököt.

(MTI)

Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke vasárnap este az MTI-nek.

Ez az SZDSZ, az MDF, de az ország szempontjából is szomorú fejlemény, mert az egyetlen racionális programmal bíró pártszövetség nem tudott bekerülni a parlamentbe – közölte a Retkes Attila a párt székházában.

Hozzátette: sajnos a Jobbik, igazolva előzetes félelmeiket, megerősödve került ki a választásból.

(MTI)

Etikai vizsgálatot indít az SZDSZ Kóka János ellen, mert a párt közleménye szerint a frakcióvezető az ajánlószelvények gyűjtésével és a párt rendezvényeinek támogatásával segítette a Lehet Más a Politika (LMP) kampányát.

A szabad demokraták azt írják, hogy a hírek szerint az SZDSZ frakciójának munkatársai, “Balogh Erika és Kátai Gábor voltak az összekötők az LMP és Kóka között”. Kitérnek arra is, hogy Retkes Attila, az SZDSZ elnöke felkérte a párt jószolgálati és etikai bizottságát, hogy a választás első fordulója után indítson etikai vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a hírek igazak-e, s a párt frakcióvezetője valóban részt vett-e egy konkurens jelölő szervezet támogatásában.

Schiffer András keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva hazugságnak nevezte azt a felvetést, hogy Kóka János “több egykori embere” és több volt szabad demokrata is szerepet kapott az LMP-ben.

Arra a felvetésre, hogy az LMP kampányfőnöke korábban a szabad demokrata Horn Gábor kampánystábjában is dolgozott, azt felelte, hogy Karácsony Gergely korábban máshol szerzett kampánytapasztalatokat. Egyéb, az újságírók által felvetett nevekre pedig azt mondta, hogy azokat eddig még nem is hallotta.

Hámori Hanna, az LMP sajtófőnöke az MTI megkeresésére cáfolta, hogy Kóka János segítette volna az LMP kampányát.

Kóka János az MTI megkeresésére nem kívánt reagálni az ügyre.

(MTI)

Megszegi a választókkal szembeni közszolgálati kötelezettségét az MTV azzal, hogy az idén a tervek szerint nem sugároz választási vitaműsorokat – hangsúlyozta Kozák Márton és Rajk László, a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének az SZDSZ által delegált két tagja.

A két politikus szerint a választási vitaműsorokat nem pótolhatják a szokásos műsorfolyamban esetlegesen elrejtett, pár perces beszélgetések. Közleményükben a kurátorok kiemelték, 1985 óta nem fordult elő, hogy a Magyar Televízió nem sugároz választási vitaműsorokat.

“A rendszerváltás huszadik évében a közszolgálati televízió szükségtelennek tartja, hogy a választópolgárok az országos listát állító pártok képviselőinek szakpolitikai és listavezetői vitáiból tájékozódhassanak a pártok szándékairól. A Magyar Televízió menedzsmentje, arra hivatkozva, hogy a pártok ezt a diskurzust nem igénylik, megszegi ezt többpárti polgári demokráciákban a nézőkkel, választókkal szemben fennálló közszolgálati kötelezettségét” – emelték ki a kuratóriumi tagok.

A SZDSZ-es kurátorok szerint a pártok, a civil szervezetek és a választópolgárok összefogására van szükség azért, hogy a választók a politikusok nyilvános televíziós vitáiból tájékozódva dönthessenek arról, kire adják voksukat április 11-én. A kuratórium tagjainak nincsenek eszközei arra, hogy befolyásolják az MTV menedzsmentjét ebben a kérdésben – tették hozzá.

A politikai tömörülések március 24-étől 25 perces interjú keretében mutatkozhatnak be a Magyar Televízióban. A Jobbik és az LMP után az MSZP, majd a Fidesz, a KDNP, a Civil Mozgalom és végül április elsején az MDF mutatkozik be.

(MTI)

Az SZDSZ elnökének közlése szerint Ikvai-Szabó Imre tiszta kezű, feddhetetlen politikus, aki munkájával az elmúlt évtizedben sokat tett Budapest fejlődéséért.

Retkes Attila annak kapcsán juttatott el közleményt az MTI-hez, hogy az Index hírportál kedden egyebek között azt írta: Mesterházy Ernő, a főpolgármester volt politikai tanácsadója Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettesi felhatalmazásával beleszólhatott a fővárosi cégek üzleti és személyi döntéseibe.

Ikvai-Szabó “menlevele” felkérte Mesterházyt, hogy a “Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságaival kapcsolatos tanácsadói tevékenységével álljon rendelkezésére”, valamint hogy “nyújtson segítséget egyes stratégiai kérdésekben, döntések előkészítésében”. A levél tételesen fel is sorolta, hogy a főpolgármester-helyettes szerint mi számít a stratégiai kérdések közé: “privatizált gazdasági társaságok ügyei, üzleti tervek és beszámolók előzetes véleményezése, személyi kérdések, kiemelt beruházások, illetve a kormányzati egyeztetéseket igénylő ügyek” – olvasható a hírportálon.

Bizonyos politikai körök még az utolsó pillanatban is meg kívánják akadályozni az SZDSZ-MDF megállapodást, ezért megpróbálják besározni az MDF országos listáján szereplő Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest. Az Index hírportálon valótlanul “új, titkos” fejleményként szereplő megbízás tényét maga Ikvai-Szabó és Demszky tárták a BKV ügyeit vizsgáló bizottság elé – áll az SZDSZ kommünikéjében.

Retkes Attila szerint a dokumentum régóta nyilvános, abban semmilyen eddig nem ismert tény nem szerepel. A pártvezető figyelemre méltónak tartja, hogy a cikket jegyző újságíró egy másik keddi cikkében Ikvai-Szabó Imre “hónapok óta közismert listás helyezését úgy állítja be, mint ami konfliktust okoz a két párt viszonyában, mert mástól veszi el a bejutó helyet”. A hasonló sanda sugalmazások és híresztelések nem fogják megakadályozni a demokratikus közép pártjainak sikeres megállapodását és jó választási szereplését – fogalmaz az SZDSZ elnöke.

(MTI)