Dózsa, Petőfi, Kossuth, Kádár, Marx, Engels, Lenin képeivel díszítették a Munkáspárt 23. kongresszusának emelvényét, jelzendő, hogy a Munkáspárt a magyar történelem osztályharcos, függetlenségi hagyományaiból merít.  A kongresszus december 11-én ülésezett a párt Baross utcai székházában.

A képek felett egy idézet Bolyai Jánostól: Szikrából lángot erővel és következetességgel lehet ébreszteni.” A kongresszus meghirdette a párt megújulását, azaz „forradalmat a fejünkben, forradalmat a nyelvünkben.”

A párt elnökévé ismét Thürmer Gyula, 57 éves közgazdászt választották. A párt Központi Bizottsága tagjainak fele korábban nem viselt ilyen tisztséget, 58 százalékuk aktív dolgozó. A vezetés átlagéletkora 54 év. 30 százalékot tesz ki a nők aránya.

„Ma Magyarországon a pénz az úr. Mi nem akarjuk a pénz uralmát.”- olvasható a kongresszus felhívásában. „A magyar kapitalizmus válságban van.” – jelentette ki Thürmer Gyula pártelnök. Majd így folytatta: „A magyar tőkésosztály retteg attól, hogy nálunk is az lesz, mint Görögországban.

A miniszterelnök okos ember, ezt pontosan tudja. Ezért csinálták meg az évszázad trükkjét. Baloldali jelszavakat adtak egy jobboldali párt, a Fidesz szájába. Nem szégyellték, és nem szégyellik válogatás nélkül azt mondani, amit az emberek hallani akarnak. A számításuk egyelőre, hangsúlyozom, egyelőre, bejött.

De Orbán Viktor is tudja, hogy még nincs vége. Az összeomlás bármikor bekövetkezhet! Bármikor előállhat olyan helyzet, hogy az ország nem tudja fizetni az óriási adósságokat, a kormány pedig nem tudja fizetni a nyugdíjakat, a fizetéseket a tanároknak, sőt a rendőröknek sem.  A Munkáspárt kell ébreszteni a dolgozó tömegeket. A párt új harcot hirdet a munkanélküliség, a szegénység ellen, a demokratikus értékekért.

munkaspart.hu

Thürmer lett ismét a Munkáspárt elnöke.

Dózsa, Petőfi, Kossuth, Kádár, Marx, Engels, Lenin képeivel díszítették a Munkáspárt 23. kongresszusának emelvényét, jelzendő, hogy a Munkáspárt a magyar történelem osztályharcos, függetlenségi hagyományaiból merít.  A kongresszus december 11-én ülésezett a párt Baross utcai székházában. A képek felett egy idézet Bolyai Jánostól: Szikrából lángot erővel és következetességgel lehet ébreszteni.” A kongresszus meghirdette a párt megújulását, azaz „forradalmat a fejünkben, forradalmat a nyelvünkben.”

A párt elnökévé ismét Thürmer Gyula, 57 éves közgazdászt választották. A párt Központi Bizottsága tagjainak fele korábban nem viselt ilyen tisztséget, 58 százalékuk aktív dolgozó. A vezetés átlagéletkora 54 év. 30 százalékot tesz ki a nők aránya.

„Ma Magyarországon a pénz az úr. Mi nem akarjuk a pénz uralmát.”- olvasható a kongresszus felhívásában. „A magyar kapitalizmus válságban van.” – jelentette ki Thürmer Gyula pártelnök. Majd így folytatta: „A magyar tőkésosztály retteg attól, hogy nálunk is az lesz, mint Görögországban. A miniszterelnök okos ember, ezt pontosan tudja. Ezért csinálták meg az évszázad trükkjét. Baloldali jelszavakat adtak egy jobboldali párt, a Fidesz szájába. Nem szégyellték, és nem szégyellik válogatás nélkül azt mondani, amit az emberek hallani akarnak. A számításuk egyelőre, hangsúlyozom, egyelőre, bejött. De Orbán Viktor is tudja, hogy még nincs vége. Az összeomlás bármikor bekövetkezhet! Bármikor előállhat olyan helyzet, hogy az ország nem tudja fizetni az óriási adósságokat, a kormány pedig nem tudja fizetni a nyugdíjakat, a fizetéseket a tanároknak, sőt a rendőröknek sem.  A Munkáspárt kell ébreszteni a dolgozó tömegeket. A párt új harcot hirdet a munkanélküliség, a szegénység ellen, a demokratikus értékekért.

Felhívás

• Bérből és fizetésből élők! Fiatalok!
• Diákok és pályakezdők!
• Fiatal családalapítók!
• Munkanélküliek!
• Devizahitelesek!
• Baloldaliak!
• Gondolkodó magyar emberek!
• Munkáspárti tagok és párton kívüliek!

1. Ma Magyarországon a pénz az úr. Mi nem ilyen országban akarunk élni. Mi nem akarjuk a pénz uralmát. Ezért vagyunk munkáspártiak, ezért vagyunk kommunisták.

2. A rendszerváltással becsaptak bennünket. Milliókkal hitették el, hogy ezen túl is mindenkinek lesz munkája, nem kell fizetni az iskoláért, az egészségügyi ellátásért. Viszont lesz verseny, aki jobb, okosabb, gazdagabb lehet. Nem ez történt!

Magyarország két részre szakadt. Vannak gazdagok és szegények. A gazdagoké a pénz, a gyár, a bank, a föld, nekik mindent szabad. A szegények felélték a tartalékaikat, ma már milliók élnek kölcsönökből. Nincs munka, bizonytalan a jövő. Jogaink vannak, de csak papíron. Kiszolgáltatottak vagyunk.

Megjelent és felerősödött az antiszemitizmus és a cigányellenesség. Folytatódik a kommunista eszmék lejáratása. 1990 óta háború háborút követ. Hol Jugoszlávia népeit, hol Irakot, Afganisztánt, hol afrikai országok népeit pusztítják.

3. Húsz éve milliók hitték azt, hogy mi is úgy fogunk élni, mint az USA, az EU, s ők oldják meg gondjainkat. Nem ez történt! Ma is töredékét keressük annak, amit ők. Nem mi kellettünk nekik, csak a pénzünk, a piacunk, a munkánk. Ők megszedték magukat, mi meg rosszabbul élünk.

A nyugati világ válságban van. Egyre nagyobb gazdagság van egyre kevesebbek kezében, egyre nagyobb szegénység egyre több embernek, egyre növekvő lakosság és egyre pusztuló természeti környezet, egyre pusztítóbb haditechnika egyre kevesebbek kezében, egyre jobb technikai lehetőségek és egyre szűkülő demokrácia.  Ezek olyan ellentmondások, amelyeket a nyugati világ nem tud megoldani.

Az Egyesült Államok ma a világ legagresszívebb és legveszélyesebb ereje. Az amerikai tőke könyörtelenül maga alárendel mindent. Amerikai filmeket nézünk, amerikai zenét hallgatunk. A terrorizmus elleni háború ürügyén az USA fellép minden és mindenki ellen, ami, és aki a legkisebb mértékben is eltér az általa elvárt magatartástól.

4. Baloldali polgárok, ébredjetek! Az MSZP becsapott Titeket. Az MSZP nem a szocializmus képviselője volt, hanem árulója. Az MSZP nem baloldali, az MSZP kapitalista párt, mely kórházakat, iskolákat záratott be. Nyolc év uralkodás után mára erkölcsileg megsemmisült. Vezetőik meggazdagodtak, a népnek itt hagyták a munkanélküliséget, a szegénységet, a kilátástalanságot. Az emberek érdekében mi is küzdöttünk a szocialista-liberális politika ellen.

5. A Fidesz azzal szerezte meg a hatalmat, hogy azt mondta, amit az emberek hallani akartak. A dolgozó emberek helyzete azonban semmit sem változott.  Őket egyetlen párt sem képviseli a parlamentben.  Magyarországon kapitalizmus volt és van ma is. Szeretnénk, ha a Fidesz teremtene egy millió munkahelyet, de nem fog, mert a munkanélküliség a tőkés rendszer lényege. Szeretnénk, ha a Fidesz-kormány kivívná Magyarország függetlenségét a nyugattól, de nem fogja. A tőke világuralma neki is fontosabb, mint a magyar emberek érdeke.

6. Baloldali barátaink! Baloldali polgárok, ne csüggedjetek! Van baloldal, csak nem ott, ahol a gondoltátok. A baloldal a Munkáspárt!

Mi, a Munkáspárt húsz éve a munkájukból élő dolgozó emberek, a gondokkal, megélhetési problémákkal küzdő milliók mellé álltunk, és ezen soha sem változtattunk. Senkit sem csaptunk be. Az idő bennünket igazolt, amit mondtunk, bekövetkezett.  A Munkáspárt egyedül áll a magyar politikai palettán, mert az egyedüli párt, amely következetesen, megalkuvások nélkül küzd a kapitalizmus ellen.

Gyökereink a magyar történelemben vannak. A parasztvezér Dózsa György életét adta egy olyan világért, ahol a szegény is ember, nemcsak a gazdag. Petőfi Sándor olyan országról álmodott, ahol mindenki jól és egyenlő emberként élhet. Kossuth Lajos eszméje a független Magyarország volt. Ilyen országot akarunk mi is.

A 20. századi szocializmus, Kádár János emlékét tisztelettel őrizzük. Tudjuk, ez a múlt, de nem felejtjük el. Az a társadalom kenyeret és munkát adott millióknak, akik sorsa korábban a nélkülözés, az éhezés és bizonytalanság volt. Megvalósította a dolgozó ember régi álmát: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc szórakozás. A szegény ember gyereke is tanulhatott, nem a pénz számított.  Nem volt olyan ember, akit azért ne gyógyítottak volna, mert nem volt pénze. Először a történelemben nyugdíjat adott a társadalom legszélesebb rétegei részére, beleértve a parasztságot is. 55 éves kortól mehettek nyugdíjba a nők, 60 éves kortól a férfiak.

A szocializmus nem volt hibátlan. De egy biztos: a szocializmus az emberért van, míg a kapitalizmus a tőke gazdagodásáért. A szocializmust meg lehet szabadítani a lényegétől idegen rárakódásoktól, a kapitalizmust a saját önző lénye fogja elpusztítani.

A szocializmus eddigi rövid létezése alatt nem számolhatta fel az évezredes emberi gyengeségeket, a történelmi szereplők hatalomvágyát, az alárendeltek szolgalelkűségét, nem akadályozta meg az erőszakot, nem zárta ki a személyes diktatúra lehetőségét, de nyilvánvalóvá tette, hogy mindez nem a lényegéből fakad. A kapitalizmus ugyanebben az időszakban bizonyította, hogy – hiába a nagyobb történelmi múlt, hiába a demokrácia terén szerzett tapasztalata, hiába a több pénz és a gazdagság– nem tudja, és nem akarja megakadályozni a háborúkat, a néppusztítást, a fasizmust. Éppen azért nem, mert mindez a tőke lényegéből fakad.

7. A kapitalizmusban csak az a dolgozóé, amit kiharcol magának. A tőke és a munka ellentéte a mai korban sem szűnt meg. Sem az informatika, sem a globalizáció, sem a multinacionális tőke kialakulása nem változtatja meg a tőke nélküli dolgozó és a tőkés közötti tulajdonbeli különbségeket.

Görögország dolgozói az utcára mentek igazságukért. Venezuela és sok más latin-amerikai ország a nemzeti függetlenségükért és a társadalmi igazságosságért küzd. Ez a mi utunk is!

8. Harcolunk a munkanélküliség, a szegénység ellen. Küzdünk azért, hogy minden embernek legyen hol laknia. Elmegyünk a gyárakhoz, az üzemekhez, felvilágosítjuk a munkást, a dolgozót.   Ott leszünk a szakszervezetekben, a civilmozgalmakban, mindenütt, ahol tenni lehet az emberekért.

9. Olyan Magyarországot akarunk, ahol az emberek tudása és egészsége a legfőbb érték. Az iskola adjon a fiataloknak újra stabil, használható tudást! Az egészségügy az embereket gyógyítsa, ne pénzt termeljen!

10. Küzdünk a demokratikus értékekért. Olyan alkotmányt akarunk, amely biztosítja mindenki számára az első munkahely, a lakhatáshoz való alapvető emberi jogot, a vallási és ideológiai szabadságot, s mindezek garanciáit. Harcolunk a képviselők visszahívhatóságáért.

11. Megújítjuk a Munkáspártot. Nem a múltat akarjuk visszahozni, hanem a jövőt megteremteni. A dolgozók, a segítségre szorulók érdekeit soha sem adjuk fel. Színünk a vörös volt, és marad a jövőben is. Ott leszünk az utcákon, a városi és falusi ünnepségeken, mindenütt, ahol segíthetünk az embereknek.

Új programot készítünk a tőkés válság leküzdésére. Független, demokratikus, szabad országként akarjuk járni saját, magyar utunkat, s nem idegen érdekeket kiszolgálni. Olyan társadalomban akarunk élni, ahol mindenki munkája alapján részesül az ország javaiból.

12. Megszilárdítjuk és megerősítjük a Munkáspártot. Mindenkire számítunk, mindenkire szükség van, de jövőnk, és egyre inkább jelenünk is, a fiataloké.

Lemondunk szabad időnk egy részéről, anyagi áldozatot vállalunk, tisztában vagyunk azzal, hogy a harc kockázatokkal jár. A tagdíj fizetése és A Szabadság támogatása számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A párt tagjainak érteniük kell a tőkés világot, az osztályharcot, ismerniük kell elődeink és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait. A Központi Bizottság tagjainak példát kell mutatniuk. Felkészültebb és odaadóbb munkát kell végezniük Mindezt vállaljuk, mert hiszünk eszméinkben, a jövőben, a szocializmusban

13. Harci eszközeink az utcán, az emberek között vannak. Nem azért nem jutunk be a parlamentbe, mert rosszak vagyunk. A tőkés hatalom akadályozza meg. Ehhez kell a pártot felépíteni, megtanítani az új módszerekre. Nem adjuk fel! Új területeken, a tőke által nem várt területeken kell a harcot folytatni.

14. Internacionalista párt maradunk a jövőben is. Szorosabb és hatékonyabb közös harcot akarunk a tőke, a kapitalizmus ellen. A Munkáspártot ma becsülik a munkásmozgalomban. Senki sincs könnyű helyzetben, ezért átérzik a mi küzdelmünk nehézségeit.

***

Nehéz évek állnak mögöttünk, és – ne legyenek illúzióink – nehéz évek állnak előttünk is. Nincsenek csodák. A világhelyzet, a magyar társadalom gyökeres változása kell ahhoz, hogy az élre törjünk.  Nincsenek csodareceptek, nincsenek csodaprogramok, de van elvi tisztaság, kitartó, fegyelmezett munka. Őrizzük a tűzet, tovább visszük a lángot. Kövessük Bolyai János tanácsát: „Szikrából lángot erővel és következetességgel lehet ébreszteni.”

Budapest, 2010. december 11.

Munkáspárt 23. kongresszusa

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke levélben köszöntötte Alekszandr Lukasenkot, a Belarusz Köztársaság elnökét a közelgő IV. Összbelarusz Népi Gyűlés és a decemberi elnökválasztás alkalmából. Örömét fejezte ki, hogy eredményesen fejlődnek Magyarország és Belarusz kapcsolatai.

Kiemelte, hogy a belarusz nép nagy eredményeket ért el a gazdaság, a társadalom fejlesztésében.  Belarusz népe megőrizte országa politikai és gazdasági függetlenségét. Képes volt megvédeni a korábbi időszakok építőmunkájának vívmányait, megőrizni a teljes foglalkoztatottságot, a társadalom minden tagja számára ingyenesen járó egészségügyi ellátást.

Belarusz megmaradt belarusznak, megvédte saját civilizációs értékeit. A belarusz nyelv és kultúra soha nem látott virágzásnak indult. Ennek óriási jelentősége van egy olyan világban, ahol a kis nemzetek kulturái lassan eltünnek.

Thürmer kifejezte reményét, hogy folytatódik az a politika, amely örömet okoz Belarusz népének és elismerést vált ki Belarusz külföldi barátai között. A Munkáspárt elnöke a levelet kedden adta Alena Kupcsina, budapesti belarusz nagykövetnek.

(munkaspart.hu)

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnökének felszólalása a Magyar Szociális Fórum „Az afganisztáni háború és Magyarország. Érvek és ellenérvek” című kerekasztal tanácskozásán.

Hölgyeim és Uraim!

A Munkáspárt fontosnak tartja a mai Afganisztán-konferencia megtartását. Köszönjük a Magyar Szociális Fórumnak a kezdeményezést és a szervezést.

Az Afganisztán-konferencia azt jelenti, hogy egy fontos külpolitikai kérdésben párbeszéd indul el a különböző politikai és ideológiai nézetek hívei, illetve a hivatalos álláspontot valló tényezők és a hivatalos álláspontot valamilyen mértékben vitató erők között.  Ez önmagában is nagyon fontos, hiszen eddig ez nem volt jellemző.

A konferencia egyszeri és megismételhetetlen, mégis helyes lenne arra törekedni, hogy ez a párbeszéd ne egyszeri alkalomra szóljon.

A Munkáspárt ellenzi az afganisztáni háborút, ellenzi Magyarország katonai részvételét akár harci erőkkel, akár harci támogató és harci kiszolgáló-támogató erőkkel. A Munkáspárt ellenzi hazánk NATO-tagságát is.

Miért?

1. A NATO hivatalos érvelése szerint azért kell sok ezer katonát harcba küldeni Afganisztánban, hogy segítsük az ottani kormányt „befolyásának erősítésében, az újjáépítés és a hatékony kormányzás megteremtésében.”

Segíteni kell annak az országnak, ahol 30 millióan élnek, ahol az átlagéletkor 18 év, de többségük nem éri meg 45 éves kort sem. Segíteni, de nem így!

Ez a háború nem erről szól. A terrorizmus elleni fellépés csak ürügy, de nem ok. Az afgán háborún a mai világgazdaság három legjövedelmezőbb szektora jár jól. A hadiipar, amely ellátja fegyverrel a NATO-t is, az afgánokat is. A gyógyszeripar, mely milliárdokat keres a most vagy később kezelésre szoruló embereken. Végezetül a kábítószer-birodalom, amit nem kell külön magyarázni.

Mi szívesen elhinnénk a hivatalos érveléseket. De Irak esetében egyszer már becsaptak bennünket. Irakban nem volt tömegpusztító fegyver, mégis háború indult ellenük. Arról nem is beszélve, hogy mi maradt Irakból, az ősi kultúrából, az emberiség közös értékéből azután, hogy az USA bevonult?

2. Ez a háború teljesen értelmetlen. Az USA katonai erővel nem tudja megnyerni, a szövetségesei pedig vonakodnak emberanyagot adni. A jelenlegi rezsim abban a pillanatban megbukik, ahogy a NATO kivonul. Ezt történt annak idején a szovjetekkel is

3. Nem fogadjuk el azt az érvelést, hogy a mi katonáink nem vesznek részt harci cselekményekben. Ad egy, nincs harci erő harci támogató és harci kiszolgáló-támogató erők nélkül. Ha nincs orvos, ha nincs logisztika, nincs harc sem. A HM hivatalos anyaga szerint a ”harci támogató és harci kiszolgáló-támogató képességek megléte előfeltétele a harci erők alkalmazhatóságának.” Így van!

4. Ellenezzük az un. polgári újjáépítésben való részvételt is. Ez nem a béke kezdete, hanem a háború folytatása. A Nemzeti Katonai Stratégia világosan beszél: „Korunkban a katonai erő alkalmazása túlmutat a klasszikus értelemben vett fegyveres harcon. A konfliktusok megelőzése, kezelése és az azt követő rendezés – stabilizáció és újjáépítés – civil feladatai, továbbá a leszerelés, lefegyverzés és reintegráció, illetve a biztonsági szektor reformja hosszú ideig igényelhetik a katonai erők közreműködését és támogatását.”

5. Afganisztánban nincsenek magyar nemzeti érdekek. Nincsenek olyan érdekek, amelyekért milliárdokat és emberi életeket lenne érdemes áldozni.

Az előbb említett dokumentum mondja a következőket is.  „Nemzeti érdekeink érvényesítésének egyik legfontosabb helyszíne a NATO… a katonai téren kivívott hitelesség nem kizárólag a kül- és biztonságpolitika szektorában kamatoztatható, az kihathat politikai és gazdasági érdekeink érvényesítésére is.”

Magyarország részt vett a Jugoszlávia, Irak elleni háborúban, egyik területen sem részesültünk a nagy nemzetközi pénzek elosztásából. Azt pedig nem tartjuk politikai haszonnak, hogy az amerikai nagykövet asszony szebben mosolyog a magyar vezetőkre.

6. Ellenezzük Magyarország NATO-tagságát, mert ennek egyenes következménye az, hogy mi is háborúzunk. Így történt Jugoszláviában, Irakban, most Afganisztánban, s holnap, ki tudja, hol.

Magyarországnak nincsenek olyan érdekei, amelyeket katonai eszközökkel tudna megvalósítani. A túlzott elkötelezettség viszont megakadályoz bennünket abban, hogy sajátos lehetőségeinket kihasználjuk.

Hölgyeim és Uraim!

Egyetértek Nemzeti Katonai Stratégia gondolatával, miszerint „a közvélemény fokozottan érzékeny a saját katonai, valamint a polgári áldozatokra, ezért egy konfliktust nem elég a hadszíntéren megvívni és megnyerni. Fontos, hogy a közvélemény azt el is fogadja.”

Mi, munkáspártiak nem vagyunk katonák vagy diplomaták. Mi az egyszerű emberek között mozgunk, és tudjuk, hogy ők mit gondolnak. Higgyék el! Az emberek egyre jobban félnek, és egyre jobban nem akarnak idegen érdekekért dolgozni, netán meghalni.

munkaspart.hu

“Demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoznak Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen; kedden délelőtt a közszolgálati dolgozók 48 órás sztrájkot kezdtek, este pedig a légiirányítók lezárják az ország légterét.

A hulladékszállítók már hétfőn sztrájkba léptek. Kedden csatlakozott az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség, így a tűzoltóktól a tanárokig további százezrek szüntették be a munkát. A 48 órás sztrájk alatt nincsen ügyintézés a hivatalokban és tanítás az iskolákban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látják el. Szerdán a magángazdaságban dolgozók vezető szakszervezete, a GSEE is mozgósítja tagjait. A két nagy szakszervezet szerdán közös demonstrációt tart a fővárosban.

Kedden este 23 órától a légiirányítók is sztrájkolnak. Az ország légterét egészen szerda este 23 óráig lezárják. Szerdán a rádióban és a tévében nem lesznek hírműsorok, mert az újságírók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

Sok kereskedő úgy tervezi, hogy nem nyit ki szerdán. A megszorítások “megfojtják az üzletet”, és már most látszik az üzletmeneten, hogy visszaesett a vásárlóerő – mondják athéni boltosok a dpa kedd délutáni összefoglalója szerint.

A tiltakozásnak egyre újabb formái jelennek meg Görögországban. Hétfőn munkanélküli tanárok egy csoportja megrohamozta a NET állami televízió székházát, és betört az esti híradó stúdiójába, adás közben. Kedden kommunista tüntetők egy csoportja az athéni Akropoliszra kifeszített transzparenseken szólította felkelésre Európa népeit.”

(munkaspart.hu)

Budapestiek! Barátaim! Elvtársak!

Május elseje van, a munkások, a dolgozók ünnepe. Az elmúlt húsz évben május elsejét számtalanszor próbálták kiherélni, számtalanszor próbálták elvenni igazi értelmét, a munkásszolidaritást.

Kik tették ezt? Azok, akik megcsinálták a tőkés rendszerváltást. A tőkések, akik a munkástól elvették a gyárat, a tulajdont, s vele együtt a politikai hatalmat. A kapitalisták, akik tudják: mind ez kevés, a munkás múltját, hitét, dalait, sőt ünnepeit is el kell venni, hogy uralkodhassanak rajta.

Kik tették ezt? Azok is, akik segítették a tőkéseket. Akik saját túlélésük érdekében feláldozták a munkás érdekét, és modern „Bethlen-Peyer paktumok” egész sorát kötötték. Azok, akik május elsején „társadalmi összefogásról”, „demokráciáról”, „érdekegyeztetésről” papolnak, ahelyett, hogy szerveződésre, sztrájkra, harcra szólítanák a dolgozókat.

De május elseje ennek ellenére van, és május elseje mindig is lesz! Május elseje a miénk, dolgozóké, mert szeretjük, mert akarjuk. Mi, a Munkáspárt éltettük és éltetjük a felvonulások nagyszerű hagyományát. A Városligetben mi, a Munkáspárt emeltük magasra a vörös zászlót, s mind a mai napig kezünkben tartjuk. A mi dolgunk, hogy vörös zászló, a munkásság zászlaja a jövőben is lobogjon május elsején és az év minden napján.

Barátaim!

Túl vagyunk a választásokon. Vannak, akik most zokogásba törnek ki, mondván megbukott a baloldal, vége a világnak. Nem a baloldal bukott meg. Az MSZP bukott meg, amely vörös ingbe öltözve fekete inges politikát folytatott. Az MSZP veszített, amely tönkre tette a munkahelyeket. Az MSZP, amely ráengedte a lakosságra a banki cápákat. Az MSZP, amely bemocskolta a baloldali eszméket.  A szocialisták veszítettek, amelyek mindenünket eladtak, a bankokat, a gyárakat, a vasutat, még a lelkünket is.  A szocialisták buktak meg, akik korrumpálták, elsikkasztották Magyarországot.

A szocialistákért egy csepp könny sok, annyit sem hullatunk. Megérdemlik a vereséget, egyék meg, ami főztek! De ne féltsd őket! Ők nem fognak éhezni. Te lehet, hogy éhezni fogsz, ők nem. Kíváncsi vagyok, hány szocialista és liberális nagykutya (vagy akár kiskutya) fog sorba állni a munkaügyi hivataloknál! Tudod, ahol te szoktál állni, amikor munkát keresel! Te alig élsz, nincsenek tartalékaid. Ők megszedték magukat, egy pár évig kihúzzák.

Sokan megrettenve mondják: mi lesz most? Itt a Fidesz, kétharmada van, mi lesz most Magyarországgal? Tudnotok kell valamit! Magyarországon kapitalizmus volt, van és lesz holnap is. 2010 áprilisában nem a szocializmus bukott meg, hanem a szocialisták kormánya. A szocializmust nem most buktatták meg, hanem 1989-ben. Jórészt azok, akik az elmúlt 8 évben elsikkasztották az országot. Magyarországon 20 éve van kapitalizmus, és nem 2010. április 25-e óta.

Mit hoz a Fidesz? Majd meglátjuk! Orbán úr mondhatja, hogy lezár egy korszakot és „a nemzeti együttműködés rendszerét, elvét és értékeit követő új politikai és gazdasági rendszert” hoz létre. Mi azt mondjuk: meglátjuk! A Fidesz alatt egészen biztosan sok mindenben más lesz. A szocialisták oly mértékben lerombolták Magyarországot, hogy már az is változást hoz, aki a szemetet eltakarítja. Ellen tudnak-e állni a Fidesz politikusai a hatalom csábításának? Meglátjuk! Akarják-e, tudják-e korlátozni a külföldi tőkét meglátjuk! Képesek lesznek-e épiteni, teremteni, alkotni? Meglátjuk!

Biztosan sok minden más lesz, mint eddig. De egy valami nem változik, a lényeg marad. A gyár nem a tiéd, hanem a tőkésé. A tőkés határozza meg az életedet, és nem te az övét. Megint ő ül a parlamentben és nem te. Az országban nem te vagy úr, hanem a tőkések.

Engem nem az dühit, hogy a Fidesz győzött. Engem az dühít, hogy a mi, magyar dolgozók ismét kihagytunk egy lehetőséget. Nem értettük meg, hogy nem elég elzavarni a szocialistákat.  Helyettük jönnek új tőkések. Lehet, hogy okosabbak, lehet, hogy tisztességesebbek, de tőkések, kapitalisták. Nem értettük meg, hogy nekünk akkor jut több az ország pénzéből, ha beleszólhatunk annak elosztásba.

A görög munkás megértette. A görög munkás beleszólást követel. A görög munkás nem akar megbékülni azzal, hogy a tőkésé minden, s neki csak a morzsák jussanak, sőt az se. Görögországban dúl az osztályháború. Az emberek újra az utcán vannak, általános sztrájk van. Nem kérnek az IMF és az EU tanácsaiból. A dolgozók tömegei mögött pedig ott áll a PAME szakszervezeti tömörülés, mögöttük pedig a kommunisták. Görögországban nagyban megy a csata. A tőke javára oldják-e meg a válságot, mint Magyarországon, vagy a munkás és a dolgozó érdekét is figyelembe veszik? A multinacionális tőke fogja-e a jövőben is uralni Görögországot, úgy, mint Magyarországot, vagy elindulnak az önállóság útján. Marad-e a kapitalizmus vagy valami más lesz?

Ma innen, a Városligetből forradalmi üdvözletünket küldjük a görög munkásoknak, kommunista barátainknak. A görögök harca a mi harcunk is. Kívánjuk, hogy győzzenek!

Barátaim!

Bizonygatják nekünk, hogy nincsenek munkások, nincs munkásosztály. Kérdezem én: Ki az, aki a multik futószalagjain a gépkocsikat szereli össze? Ő a munkás! Ki az, aki az megépíti az új irodaházak tömkelegét?  Ő a munkás! Ki az, aki a bevásárlóközpontokban az árut rakodja, vagy a pénztárban ül?  Ki az, aki a vasútnál a váltót kezeli? Ki az, aki a vidéki farmokon a földet megműveli? Igen, ők is munkások, és még nagyon sokan mások is.

A kapitalizmus sokat ígér a munkásoknak, de semmit sem ad. A tőkés elveszi a munkástól a megtermelt értéktöbbletet. Megteheti, mert övé a gyár. Megteheti, mert őt védik a törvények, a rendőrség, a bíróság.

A munkást ennek tudata érleli osztállyá. Ma még nincs szolidaritás, de majd lesz. Lesz, ha rájövünk, hogy egyedül nem lehet győzni. A munkásnak össze kell fognia a többi munkással a saját gyárában. De ez nem elég! Össze kell fogniuk a többi gyár munkásaival, együtt cselekedni az ágazatban, az országban, sőt a világban. Ez a mi utunk, ezen az úton kell mennünk.

Barátaim!

A Munkáspártra nagy feladatok várnak. Szükség van ránk. A munkás, a dolgozó embert egyetlen párt sem képviseli a parlamentben, egyetlen párt sem tekinti sajátjának az ő gondjait. Csak a Munkáspárt! Mi tenni fogjuk azt, amit tettünk az elmúlt húsz évben is: szolgáljuk a magyar munkásságot.

A mostani választásokon rossz eredményt értünk el. De van azért valami jó is. Jó, hogy el tudtunk indulni. El tudtunk indulni annak ellenére, hogy a nagy tőkés pártok kiszorítanak bennünket, pénzzel, médiával, mindennel. Jó, hogy sok emberhez jutottunk el, sok munkással, sok dolgozó emberrel beszéltünk. Jogosan mondhatjuk: mi tudjuk, mi fáj az embereknek, tudjuk, mit kell tenni a dolgozókért. Mit mondunk mi az embereknek? Azt, hogy mi tőke ellen voltunk, vagyunk és leszünk. Azt, hogy a tőkés országon csak az a miénk, ami kiharcolunk magunknak. Azt, hogy egyedül nem boldogulunk, menjünk és küzdjünk együtt.

A harcot folytatnunk kell. Nekünk van igazunk. A mi programunk jó program. Ott kell lennünk mindenütt, ahol dolgozók vannak, az üzemekben, a szakszervezetekben, a civilszervezetekben, mindenütt.

Nem leplezhetjük, hogy kommunisták vagyunk. Tudnia kell mindenkinek, a szomszédoknak, ismerősöknek, barátainknak. Tudniuk kell családjainknak, gyermekeinknek és unokáinknak. A mi dolgunk, a mi felelősségünk, hogy gyermekeink kövessenek bennünket, de legalább is segítsék harcunkat.

Meg kell hódítanunk az internetet, a modern technika vívmányait. A kapitalistákat saját fegyverükkel kell legyőznünk!

A pártot erős, fegyelmezett, tudatos harci szervezetté kell tennünk. A következő hónapokban megkérdezünk minden elvtársunkat: jössz velünk? Mindenkire szükség van, aki támogatja a párt politikáját, segíti a pártot a munkájával és a pénzével. A Munkáspárt jövőjét csak mi teremthetjük meg, jó és fegyelmezett munkával.

Barátaim!

Mi a munkásokkal megyünk, értük küzdünk. Üdvözöljük a mai napon a szakszervezeteket. Biztatjuk a szervezett dolgozókat: legyetek bátrak! Küzdjetek igazatokért! Vegyétek kezetekbe a szakszervezeteket, tegyétek őket harcos szervezetekké!

Teremtsünk új baloldalt! Teremtsünk új baloldalt, amely nem a kapitalizmusban keresi boldogulását, hanem a szocializmusra esküszik fel! Teremtsünk új baloldalt, amely nem a múlttal van elfoglalva, hanem az emberek mai problémáival! Teremtsünk új baloldalt, ahol mindenkinek helye van, aki a kapitalizmus ellen küzd! Teremtsünk új baloldalt, amely nem az értelmiség vitaklubja, hanem a munkásokért, a dolgozókért harcolók sokszínű közössége. A Munkáspárton nem fog múlni az új magyar baloldal megteremtése.

Éljen május elseje, a munkásosztály nagy harci ünnepe!

Éljen a magyar munkás, a magyar dolgozó!

Éljen a Munkáspárt!

(munkaspart.hu)

Május 1.-i események:

- 9 órától: gyülekező a Kodály köröndön

- 10 órától: felvonulás az Andrássy úton – a Hősök tere érintésével – a Városligetbe

- 10.30 órától: a Munkáspárt majálisa a városligeti Paál László sétányon

A ligetben felszólal Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, utána politikai és kulturális programokra várjuk a budapestieket.

Felvonulás

A programból:

• Thürmer Gyula dedikálja „Az elsikkasztott ország” című könyvét
• fórum Kuba budapesti nagykövetével
• antikvár politikai könyvvásár
• a Munkáspárt Nőtagozatának és a Baloldali Front  bemutatkozása
• színpadon a Sebastian Trió, a Túrkevei  Asszonykórus, a Csepregi Trió és a Cherokee együttes műsora

(munkaspart.hu)

Hamarosan megjelenik a Balszemmel 4. kiadása.

Az első tíz jelentkezőnek exkluzív cd formátumban juttatjuk el.

Ne késlekedj, írj az info@munkaspart.hu ra.

(munkaspart.hu)

Orosházán járt Thürmer Gyula

Békés megyében a választások előtti utolsó kampányrendezvényét tartotta április 6-án a Munkáspárt. Thürmer Gyula, a párt elnöke is részt vett a rendezvényen, ami a Piactéren tett sétával indult, és egy áruház előtti szórólaposztással valamint sajtótájékoztatóval folytatódott. Bemutatták Gál Ferencet, a Munkáspárt orosházi képviselő-jelöltjét.

A Munkáspárt kivételével mindegyik választáson induló párt a tőkét szolgálja, ezért aki baloldali jelöltet, a hivatásos politikusok helyett munkásembert látna szívesen a Parlamentben, az jól teszi, ha Gál Ferencre szavaz – mondta a Munkáspárt elnöke. Thürmer elmondta, hogy a Munkáspárt munkahelyeket teremtene, államosítana és elszámoltatna.

A nagy pártok, a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és részben az MDF milliókat, milliárdokat költöttek  a kampány során, ebből a szempontból nem tudtuk felvenni velük a versenyt.Tisztességtelen volt az is, hogy tízezer számra gyűjtötték a kopogtatócédulákat. A Parlamentben lassan csak hivatásos politikusok lesznek, munkásemberek nem. Kevés a jelöltünk, de április 11-én még van esély – hangsúlyozta a pártelnök.

Thürmer Gyula orosházi látogatását az Alvégi temetőben a szovjet emlékmű koszorúzásával folytatta.

(munkaspart.hu)

A nők és a kapitalizmus viszonyáról rendezett nemzetközi szemináriumot a múlt héten, Brüsszelben a Görög Kommunista Párt. 24 országból 27 kommunista és munkáspárt küldte el képviselőjét, ami a szorosan vett napirend megvitatása mellett lehetőséget adott szélesebb véleménycserére is.

Számos párt magas szinten volt jelen. A görög kommunistákat például Aleka Papariga főtitkár, az azerbajdzsánokat Gulnisa Mashimova elnök-helyettes, az Orosz Föderáció Kommunista Pártját Nina Poljakova Duma-képviselő, a magyar kommunistákat pedig Thürmer Gyula elnök képviselte.

A kapitalizmus az elmúlt húsz évben jelentős károkat okozott a nőknek. Az egykori szocialista országokban, amelyek ma a tőkés EU tagjai, felszámolták a nőket támogató szociális intézkedéseket. Megnőtt a nyugdíjkorhatár, nem csökkent, sőt nőtt a férfiak és nők munkabére közötti különbség, nehezebb lett a gyerekvállalás. A fejlett tőkés országokban, így Svédországban is a tőke számos kedvezményt szüntetett meg. A mostani tőkés válság pedig egész Európában tovább rontotta a nők helyzetét. Így összegezhető a tanácskozás helyzetelemzése.

Mi a teendő? A szeminárium részvevői szerint mindenkivel meg kell értetni, hogy a nők helyzetének javításáért folytatott harc nem valamilyen különálló küzdelem, hanem a tőke elleni osztályharc része. A nőket minden téren jobban be kell vonni az osztályharcba. Számos országban, a dolgozóknak csak kis része vesz részt a szakszervezetekben, Magyarországon például kevesebb, mint 20 százalék. Ezen belül a nők arány még elenyészőbb.

Aleka Papariga külön is kiemelte, hogy a görög asszonyok fontos részt vállaltak az elmúlt hetek antikapitalista megmozdulásaiban. Március 8-án a férfiak és nők együtt szerveztek nagygyűléseket Athénban és más városokban. Az ünnep nem merült ki virágosztogatásban, hanem magyarázták a nőmozgalom százéves történetének fő tapasztalatát: a kapitalizmusban mindenért meg kell küzdeni! A nők egyenjogúságához nem az vezet, hogy helyet adnak nekik a parlamentekben, és nőket raknak látványos pozíciókba. A nőket és velük együtt a férfiakat a kapitalista kizsákmányolástól kell megszabadítani.

A tanácskozáson egyetértés volt abban is, hogy az Európai Unió nem oldja meg a nők alapvető problémáit. Egyre többen értik meg Európa-szerte, hogy az EU nem garancia a tőkés válsággal szemben sem. Az EU az európai nagytőke szervezete és a válságot is a dolgozó tömegekkel fizetteti meg. Papariga is kiemelte, hogy az Európai Baloldali Párt és más opportunista szervezetek most azt igyekeznek elhitetni, hogy az Európai Unió megreformálható, „élhetőbbé” lehet tenni Európát. A tények nem ezt mutatják. Európa dolgozói csak akkor fognak jobban élni, ha megszabadulnak a kapitalizmustól.

Elvhűség, kitartó munka, internacionalizmus

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Brüsszelben megbeszélést folytatott Aleka Papariga asszonnyal, a Görög KP főtitkárával. Jelen volt Giorgos Marinos, a Görög KP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Elisseos Vagenas, a Görög KP Külügyi Osztályának vezetője.

A Munkáspárt elnöke tájékoztatást adott a magyarországi választásokról. A Görög KP főtitkára elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a magyar kommunisták nehéz helyzetben küzdenek. Meggyőződésük, hogy a magyar párt ragaszkodása a marxizmus-leninizmushoz, a tőke elleni következetes küzdelme, a napi kitartó munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Az időt nem lehet sürgetni. Az embereknek maguknak kell megérteniük, hogy a kapitalizmus rossz. A kommunisták dolga, hogy ezt nap, mint nap magyarázzák a tömegeknek.

A Görög KP 90 éve küzd következetesen a tőke ellen. 1990-ben, a szocialista világ összeomlása után súlyos válságba kerültek, s úgy tűnt, hogy nincs tovább. Sokan elhagyták a pártot, de túl élték. Ehhez két dolgot tettek. Kitartottak a marxizmus-leninizmus mellett, kérlelhetetlenül küzdöttek a tőke ellen. Másrészt, bekapcsolódtak minden mozgalomba, helyi és országos politikai akcióba, ami a dolgozókat érintette. Elkezdték járni a falvakat. Az utcára mentek az EU-csatlakozás ellen, a NATO háborúi ellen. A mai óriási nagygyűlésekhez kis gyűlések ezrein keresztül vezetett az út. A munka meghozta eredményét. A kommunisták által létrehozott baloldali szakszervezeti tömörülés, a PAME ma a görögországi események egyik fő mozgatója.

Papariga asszony hangoztatta, hogy az Európai Unió a Magyarországon alkalmazott gazdasági és politikai intézkedéseket igyekszik Görögországban alkalmazni. A céljuk az, hogy a görög válságot végül is a dolgozókkal fizettessék meg. Az Európai Unió ezért most hajlandó volt pénzt adni a görög tőkének, hogy megvásárolja a görög dolgozók egy részét, megossza a görög tömegeket. A tőke teret ad a legkülönbözőbb opportunista, megalkuvó szervezeteknek, amelyek küldetése az, hogy a dolgozókat elvonják az osztályharctól. A görög munkásosztálynak azonban több osztályharcos tapasztalata van, mint a magyarnak, és a Görög KP sem adja fel a küzdelmet. Húsvét után újra kezdik.

A két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A görög kommunisták elismeréssel szóltak a Munkáspárt részvételéről „A nemzetközi kommunista szemle” elnevezésű közös folyóirat munkálataiban. A folyóirat több kommunista és munkáspárt közös munkája, és az első szám már olvasható angolul, spanyolul, oroszul. Az Interneten is megtalálható az alábbi címen: http://www. iccr. gr. Megállapodtak, hogy a két párt a jövőben is szorosan együttműködik a nemzetközi baloldali mozgalmakat érintő kérdésekben, megőrzik a kommunista mozgalom alapvető értékét, a proletárinternacionalizmust.

(munkaspart.hu)