Vasárnap a Hír TV műsorában Pörzse Sándor oktatta demokráciára Pálffy Istvánt. Pálffy úgy beszélt a médiatörvény-javaslatról, hogy el sem olvasta. De szerinte nem is kell. Pörzse elolvasta, és nekiszegezte a volt híradósnak a kérdést: “Lesz egy Médiatanács, amely csupa fideszesből áll. A fideszesek fogják megbírságolni a saját embereiket? Ez életszerű?” Pálffy hallgatott.

Az ebben a szomorú, hogy a Fidesz-KDNP által is szélsőségesnek nevezett, számtalan demokrácia elleni megnyilvánulásuk, tettük miatt szóban és tettben is megdorgált jobbikos képviselő tudja, mi a demokrácia, míg a keresztény”demokrata” képviselőnek erről fogalma sincs.

Az meg különösen elkeserítő, hogy Pálffy, aki korábban szakmai megkérdőjelezhetetlenségével büszkélkedhetett mára odáig jutott, hogy el sem olvassa a médiatörvény-javaslatot, mert szerinte azt “nem kell”. Arra nem vagyunk kíváncsiak, hogy képes ezen ismeretek hiányában akár csak megszólalni a képviselő úr ebben a témában, és az sem fontos, miként bírja elviselni a megaláztatást, hogy szóba se került a neve a testület kapcsán, sokkal inkább azt szeretnénk tudni, hogy milyen a viszonya a tükörrel manapság? Hogyan képes az információt lényegtelennek beállítani egy volt híradós? A tudatlanságnak ára van és ezt neki különösen tudnia kellene.

mszp.hu

Naponta újabb és újabb rekordokról hallunk a kormány környezetéből. Sajnálatosan ezek mind negatív rekordok! A forint árfolyama már többször negatív csúcsok közelében járt. Az állampapírok kockázati besorolása néhány napja az egyik legrosszabb Európában, miközben a legújabb negatív csúcs az üzemanyagok ára – kezdte kérdését Kovács Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője.

2008 őszén a kirobbanó válság miatt a kőolaj hordónkénti ára megközelítette a 150 dollárt, a 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára pedig elérte a 300 forintot. Idén januárban a 95-ös átlagára még csak 315 forint körül, a gázolajé pedig 295 forint körül járt. A 95-ös benzin literéért ma már 354 forintot kell fizetni, ám a kőolaj ára mindössze 90 dollár hordónként – vázolta a szocialista politikus.

Ezután Kovács Tibor több olyan korábbi kijelentésre emlékeztetette a Tisztelt Házat, melyek szerint az üzemanyagárak elszabadulásáért egyedül a kormány tehető felelőssé.

Szijjártó Péter 2008-ban úgy reagált, hogy “a kőolaj világpiaci ára csak részben ok a benzin árának emelkedésére, ebben a forint árfolyamának mélyrepülése is szerepet játszik”.

A 300 forintos benzinárat Révész Máriusz sem hagyta szó nélkül: “a forintárfolyam gyengülését okozó kormányzati magatartás áll a rendkívül magas benzinár hátterében” – jelentette ki.

A Fidesz ekkor törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek, és az üzemanyagok jövedéki adójának drasztikus csökkentésében látta a megoldást.

A Fidesz képviselőinek figyelmébe ajánlotta a szocialista képviselő Fónagy János 2008. május 16-i nyilatkozatát is: “a kormány nem tesz semmit az elszabaduló benzinárak visszaszorításáért, holott egy felelős kormánynak meg kellene védeni az embereket és a vállalkozásokat egy ilyen mértékű áremelkedés következményeitől”.

Mit kíván tenni a kormány az üzemanyagárak kordában tartása érdekében? Benyújtják-e még az idén az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatukat, mint ahogy azt kezdeményezték ellenzékből? Vagy egyszerűen beismerik, hogy akkor is hazudtak? – tette fel kérdéseit Kovács Tibor.

mszp.hu

Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében, ma Győrtelken Mesterházy Attila, pártelnök, Simon Gábor, választmány elnök, és dr. Veres János az MSZP megyei szervezet vezetője tartott sajtótájékoztatót, a megye rászoruló gyerekeinek szóló karácsonyi ajándékozással egybekötve.

Mesterházy Attila a sajtótájékoztatón elmondta az MSZP nem támogatja a költségvetést!

Öt szegmens alapján vizsgálták, és ez a költségvetés egyiknek sem felel meg. Nem a foglalkoztatás bővítését szolgálja, nem szolgálja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, gazdasági növekedés nem érhető el vele, az ország modernizációját, és az egyensúlyteremtés sem lehet vele megvalósítani.

Nemhogy munkahelyteremtést nem lehet vele elérni, a jelenlegi költségvetés újabb jelenleg még meglévő munkahelyek kerülnek veszélybe.

A szakszervezetek számításai szerint 40-60 ezer közszférában foglalkoztatott munkahelye szűnhet meg a költségvetés hatására.

A közmunkaprogramokat is tönkreteszi a jelenlegi kormány.

Hogy értékteremtő volt- e közmunka? Nem kell mást tennünk, csak itt Győrtelken körbenézni, és megkapjuk rá a választ.

A Fidesz mást mond, mást ígért, mint amit csinál, és közben életveszélyes útra tereli az országot.

Szétver egy 2030 -ig finanszírozható nyugdíjrendszert, és helyette nem teremt újat. Bizonytalanságba tereli az országot, és feléli a jövőnket! Az adórendszerrel a gazdagoknak kedvez, és a többségben lévő kiskeresetűekkel igazságtalan.

Simon Gábor választmányelnök a pártelnök szavait kiegészítve egy veszélyes kísérletezésre hívta fel a figyelmet! A magántulajdon szentségét megtörik, és a költségvetés folyó kiadásait finanszírozzák a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal. Ez a bevételi forrás a költségvetésből a következő években el fog tűnni! Akkor mi lesz?

A Fidesz nem szokványos módszerekkel dönt az ország életéről, korlátozza a sajtó és véleményszabadságot, visszamenőleges törvénykezéseket hoz, és mára már a munkavállalók sztrájkjogát is korlátozni kívánja.

Ezért Simon Gábor választmányelnök bemutatta a sajtó képviselőinek azt a kiáltványt, amit újra felszínre kívánnak hozni!

Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését! -címmel.

Dr. Veres János megyei elnök, kiegészítve az előtte szóló pártvezetőket, felhívta a figyelmet a nyugdíjasoknak szóló levélre, amit a kormány három millió nyugdíjasnak küld ki. A levél szembeállítja a generációkat, és nem ad választ arra sem, a nyugdíjasok számára, hogy mikor kívánja visszaadni a kormány, amit elvett a nyugdíjasoktól, hiszen nem kapták meg a nyugdíjemelést, helyette kapnak újra levelet a miniszterelnöktől!

mszp.hu

Dr. Józsa István, az Országgyűlés Gazdasági és informatikai valamint dr. Oláh Lajos, a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnökei a mai napon energetikai kerekasztal megalakulását kezdeményezték. A szocialista képviselők szerint a Fidesz korábbi ígéretei köszönőviszonyban sincsenek jelenlegi ténykedésükkel a gazdaság számos területén, így az energetika terén sem. Véleményük szerint emellett nem szabad elmenni szó nélkül, hiszen az elmúlt években az energiapolitika terén elért eredmények, sikerek kárba veszhetnek, ha most nem tesszük meg a szükséges lépéseket.

Dr. Józsa István és Dr. Oláh Lajos országgyűlési képviselők szerint azért van szükség az energetikai kerekasztal megalakulására, mert a kormányzó párt cselekedetei, számos fideszes politikus korábbi és jelenlegi nyilatkozata tele van ellentmondásokkal.

A héten a benzinárak rekordmagasságokba szöktek, az emberek kormánya pedig nem tett semmit, annak ellenére, hogy nem is olyan régen még tudták, mi a megoldás az üzemanyagárak mérséklése érdekében. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy a nemzeti kormányoknak, így Magyarországnak is van mozgástere az üzemanyagárak emelkedési ütemének mérséklésében, hiszen a benzinár jelentős részét képező jövedéki adó csökkentésével olcsóbb üzemanyagot tudnak garantálni. Sőt nem csak mondták, törvényjavaslatot is be kívántak nyújtani, amellyel az európai uniós minimumszintre kívánták csökkenteni a jövedéki adót. Ma még napirenden sincs ez a téma.

A Fidesz másik, szintén befolyásos embere pedig azt nyilatkozta, hogy elfogadhatatlan a gázáremelés, miközben a nemzeti ügyek kormánya a korábban kommunikált célkitűzésével szemben mégis emeli a gáz árát. Az elmúlt évek áremeléseinél meggyőződésük volt, hogy nem kellett volna. Felvetődik a kérdés, a tervezett áremelés helyett most miért nem csökkentik a több évvel ezelőtti szintre a gáz árát. Talán a jelenleg kormányzó párt az elmúlt években csupán politikai színjátékot játszott? Miért ez a sok ellentmondás, miért nem nyújtják be a kormánypárti képviselők az elmúlt időszak oly sokat emlegetett kéréseit, törvényjavaslatait most, mikor döntési helyzetben lennének? Mit csinál a Fidesz?

A szocialista képviselők szerint az energetikai kerekasztal megalakulása révén lehetőségük lesz megvizsgálni az elmúlt 8 év fideszes ígéreteit, javaslatait, és kormányuk megalakulása óta megtett intézkedéseket. Elmondták, a közeljövőben egyeztetést fognak kezdeményezni meghatározó fogyasztói csoportokkal, így a lakossági, intézményi, céges fogyasztókkal, találkozni szeretnének az energetikai cégek képviselőivel is. Minderre többek között azért van szükség, mert a Kormány energiapolitikai intézkedései nem szolgálják a hosszú távú energiabiztonságot, a fejlesztéseket, az energiafüggőség csökkentését. Csupán rövidtávú megoldásokat kínálnak, nem foglalkoznak a magyar társadalom valós problémáival, kárt és csalódást okoznak.

mszp.hu

Átfogó költségvetési módosítást kezdeményezett az MSZP – jelentette be Szekeres Imre a parlamentben.

Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, három módosító indítványuk célja, hogy igazságosabb és fenntarthatóbb legyen a jövő évi költségvetés. Hozzátette: ha indítványaikat a bizottságokban nem támogatják, akkor is kérik, hogy szavazzon ezekről a Ház. Szekeres Imre hangsúlyozta: megszavazzák a jövő évi büdzsét, ha a kormánypártok támogatják a szocialista módosító csomagot. A részleteket ismertetve elmondta: azt javasolják, hogy a személyi jövedelemadóknál a munkavállalók ötmillió forintig 16, a felett pedig 32 százalék adót fizessenek.

A munkavállalók adókedvezménye maradjon az idei szinten, valamint a munka- és a tőkejövedelmek között maradjon meg a különbség. Kezdeményezik továbbá, hogy a társasági adók ne csökkenjenek. A szocialista politikus szerint ezek együttesen 769 milliárd forintos többletbevételt jelentenek, amellyel alapjaiban átalakítható a költségvetés. Kiemelte: ebben nincs egyetlen fillér adóemelés sem.

Az MSZP szerint ez az összeg lehetővé teszi, hogy ne vegyenek el 530 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári megtakarítást az emberektől és indokolatlanná válik a fél százalékos nyugdíjjárulék emelés, amely 36 milliárd forint bevételt eredményezett volna. A pénzből a szocialisták három százalékkal csökkentenék a munkáltatók által fizetett járulékot, ami 135 milliárd forintba kerülne. Szekeres Imre közölte: a 796 milliárd forintból mindezek után maradna még 69 milliárd, ebből pedig létrehozható a költségvetés általános tartaléka. Kitért arra: olyan módosító indítványt is benyújtottak, amely a kiadások legkritikusabb pontjait kezeli, és akkor is alkalmazható a Fidesz nem fogadja el az alapjavaslataikat.

Ebben az indítványban az MSZP 230,9 milliárd forintos átcsoportosítást javasol a munkahelyek megőrzése, az esélyegyenlőség érvényesülése és a gazdaságfejlesztési források növelése érdekében. A szocialista politikus közölte, a fedezet a párhuzamosan meglévő, a cél nélküli és a felesleges kiadásokat csökkentené. Indokolatlannak tartja például, hogy a miniszterelnök 90 milliárd forintról szabadon dönthet. Ide sorolta a Terrorelhárítási Központ létrehozására szánt 13 milliárd forintot is.

Az MSZP beadványából kiderül, hogy a 230 milliárd forintból 21 milliárdot fordítanának közfoglalkoztatásra, ötmilliárdot a megváltozott munkaképességűek támogatására, 30 milliárddal növelnék az Egészségbiztosítási Alapot az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása érdekében. Kétmilliárd forintot kapnának a regionális munkaügyi központok arra, hogy csökkenjen a dolgozók leterheltsége, 371 milliót jutatnának az Országos Tisztiorvosi Szolgálatnak, 800 millióból rendeznék a Ganz-Röck munkavállalóinak elmaradt bérét, illetve hárommilliárdot különítenének el a tűzoltók elmaradt túlóra pénzének kifizetésére.

A szocialista párt tíz százalékkal emelné a családi pótlékot, húsz százalékkal az ápolási díjat, egyszeri segélyt adna a kisnyugdíjasoknak és kegyeleti támogatást az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultaknak. Ötmilliárdot tennének a kríziskezelő alapba, négymilliárddal több jutna a háziorvosi ügyeleti ellátásra, 13 milliárddal több az Útravaló Ösztöndíj Programra, és 3,4 milliárddal több a Nemzeti Civil Alapprogramra. Az MSZP 9,6 milliárd forinttal emelné a szociális juttatásokra szánt keretet és 345 millió forinttal emelné a fogyasztóvédelmi hatóság és a fogyasztóvédelmi szervezetek, békéltető testületek támogatását. A gazdaságfejlesztés, a modernizáció érdekében 46,7 milliárd forintot csoportosítanának át az infrastruktúra-fejlesztés, az energiahatékonyság-növelés és környezetvédelem területeire.

mszp.hu

Tegnap Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a Népszabadságnak adott átfogó interjúban próbálta összefoglalni az elmúlt hetek általa követett politikáját.

Lázár János úgy csinál, mintha a választáson a választók felhatalmazták volna őt és pártját a jogállami keretek felszámolására, megszüntetésére, amit egy majdani, új Alkotmányra hivatkozva tesznek. Fordítva ülnek azonban a lovon: az egyetlen kérdés az, hogy attól, hogy saját szájuk íze szerint átírják az Alkotmányt, jobb lesz-e az élet hazánkban.

A frakcióvezető az interjú végén kijelenti, hogy 3.000.000 ember magánnyugdíjvagyonát a következő 14 hónapban azért nem kell átutalni a megtakarítók egyéni számláira, mert az ország gazdasági teljesítőképessége ezt nem teszi lehetővé. Arról már hallgat, hogy az ország gazdasági teljesítőképességét mennyiben rombolta az az értelmetlen, dacos és agresszív politika, amit a Fidesz folytat, és a görög válság idején tett értelmetlen kirohanások. Arról, hogy mennyibe kerül minden magyar embernek és minden magánnyugdíj-megtakarítónak, hogy a Fidesz adókedvezményt oszthasson a felső tízezernek.

Az interjú végén pedig kijelenti, hogy ma az állami nyugdíjpillér jobban garantálja a megtakarítások hozamát, mint a magánnyugdíj-konstrukció.

Lázár János frakcióvezető úr úgy látszik, nem ismeri a Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmányát, amely cáfolja saját pártja és miniszterük érveit.

A 3.000.000 megtakarító komoly összegeket fog bukni azon, hogy a Fidesz államosítja megtakarításaikat. Közben nem tudjuk, hogy hogyan adja majd vissza az állam a most államosított és bevallottan elköltött pénzünket, magánvagyonunkat, mi garantálja, hogy valaha viszont látjuk ezt a pénzt, kamatostul. Azt sem tudjuk meg, hogy az elboruló demográfiai trend mellett, idősödő társadalmunkban hogyan fogja az egyre kevesebb dolgozó önmagában kifizetni a mai emberek nyugdíját.

A Fidesz mindenkit bekényszerít egy olyan rendszerbe, amelyről tudja, hogy 20-30 év múlva súlyos gondokkal fog küzdeni. Persze Lázár Jánost és a Fidesz fiatal politikusait ez már nem érdekli, akkor nekik már biztosan nem lesznek nyugdíjgondjaik.

mszp.hu

Kiss Péter szerint a 2011-es költségvetés mind pénzügyi, mind gazdasági, mind pedig morális értelemben bizonytalan lábakon áll.

Gazdaságilag azért, mert például a növekedés nem tud majd a kívánt mértékben megvalósulni, az infláció pedig a várakozások felett fog alakulni.

A politikus kiemelte: a hazai foglalkoztatás klasszikus 5+2 problémájára – a pályakezdők, az 55 év felettiek, a gyermekeket egyedül nevelők, a társadalmi hátrányokkal rendelkezők és a romák problémájára, valamint a hátrányos térségekben elők és a képzettségi hiányokkal bírók gondjaira – a költségvetés csak töredékes válaszokat ad.

mszp.hu

Forrás: mszp.hu |

Horváth Csaba szerint Budapest, a szabadság városa meghódítására és lerombolására adott parancsot Orbán Viktor, ezért a demokratáknak az október 3-ai önkormányzati választáson ezt meg kell akadályozniuk.

Az MSZP főpolgármester-jelöltje vasárnap a budapesti Erzsébet téren újságírók előtt egy sajtónyilatkozatot olvasott fel. Ebben egyebek mellett azt írta, hogy “már csak néhány építmény magasodik ki a demokrácia romjai közül”, ám ezek a legzavaróbbak a Fidesz számára, mert “szépségükkel és méltóságukkal nap mint nap rámutatnak, mi a különbség a demokrácia romjai és a valódi demokrácia között”.

Horváth Csaba szerint a demokrácia “legnagyobb és legszebb, és máig érintetlen legmagasabb épülete” Budapest, a szabadság városa.

A szocialista jelölt szerint a Fidesz-központ és Orbán Viktor “ennek meghódítására, bevételére, ostromára és lerombolására adott parancsot”, és ezt akarja végrehajtani jó közkatona módjára Tarlós István október 3-a után.

Horváth Csaba azt hangoztatta: ők, akik a szabad közösségi Budapestben hisznek, ezt nem fogják hagyni. Mint mondta, ez a valódi tétje a budapesti önkormányzati választásoknak, ezért szeretné egyesíteni minden budapesti demokrata erejét.

Horváth Csaba szerint ma Magyarországon nem népszerűsíteni, hanem megvédeni kell a demokráciát, s azt, ami abból egyáltalán megmaradt. Úgy látja, az elmúlt hónapok azt bizonyították, amit az 1930-as, 1940-es évek: hogy “néhány hét elég volt ahhoz, hogy a demokratikus módon hatalomra jutó politikai erők lebontsák a demokráciát, vagy annak jelentős részét”.

A parlamenti pártok közül a Fidesz, a KDNP és a Jobbik elveti, az LMP pedig több ponton módosítaná az MSZP által kezdeményezett választási etikai kódexet. Szanyi Tibor, a szocialisták kampányfőnöke kedden jelentette be, hogy tizenhárom pontos etikai kódexet javasol a pártoknak az MSZP az önkormányzati választásra. A politikus tájékoztatóján kiosztott háttéranyag szerint a kódex garantálná az október 3-i választás tisztaságát, szabályosságát, biztosítaná a részt vevő pártok, szervezetek, jelöltek etikus magatartását, egyben kizárná a tisztességtelen, ok nélkül személyeskedő és becsületsértő módszerek alkalmazását.

Szanyi csütörtökre hívta meg a képviselői irodaházba a parlamenti pártokat és az önkormányzati választáson induló jelölőszervezeteket, hogy írják alá a kódexet. Ezen viszont a parlamenti pártok közül – a kezdeményezőn kívül – minden valószínűség szerint csak az LMP vesz részt, a többiek ugyanis elvetik a szocialisták javaslatát.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, kampányfőnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, pártja egyáltalán nem tartja hitelesnek az MSZP-t etikai kérdésekben. Mint mondta, van valami diszkrét bája annak, hogy Hagyó Miklós, Hunvald György és “más, egészen kiváló önkormányzati szakemberek pártja” áll elő etikai kódexszel. A Fidesz etikusan, jogszerűen, szabályosan fog kampányolni, ahogyan eddig is tette – közölte a politikus.

A kereszténydemokraták szintén úgy látják, sajátos bája van annak, hogy az MSZP etikai kódexet kezdeményez. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője az MTI-vel azt közölte, pártja mindig igyekezett betartani a játékszabályokat; majd hozzátette, javasolják, tegyen így az MSZP is.

A Jobbik hiteltelen, olcsó kampányfogásnak tartja Szanyi Tibor kedden, előzetes egyeztetések nélkül bejelentett kezdeményezését egy pártok közötti választási etikai kódex bevezetéséről – nyilatkozta az MTI-nek Szabó Gábor. A Jobbik pártigazgatója elmondta, nagy meglepetéssel fogadták a szocialisták felvetését, amely “kicsit olyan, mintha a farkas vegetáriánus étrendre szólítaná fel az erdő lakóit”.

Az LMP ugyan részt vesz a csütörtökre meghirdetett egyeztetésen, de három ponton módosítaná a Szanyi által javasolt etikai kódexet. Karácsony Gergely, a párt kampányfőnöke szerint betarthatatlan az a javaslat, hogy a pártok “ne vádolják egymást bűncselekményekkel”. A politikus emellett bevetetné az etikai kódexbe, hogy a pártok ne éljenek vissza az erőfölényükkel, és ne gyűjtsenek indokolatlanul sok ajánlószelvényt. Harmadik pontként pedig azt javasolja, hogy a jelölőszervezetek tartózkodjanak a “voksturizmustól”. Karácsony úgy látja, ha elfogadják ezeket a javaslataikat, akkor akár alá is írnák az etikai kódexet.

(MTI)

Már az Antall-kormány megszüntette az előző rendszer politikai haszonélvezőinek kiemelt nyugdíját – reagált Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja arra, hogy a Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be annak a nyugdíjszisztémának a megszüntetéséért, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az “előző rendszer haszonélvezői”. Az ilyen módon beszedett összeget az 1956-os áldozatok között osztaná szét a Jobbik. Minderre reagálva az MSZP-s Korózs Lajos az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: pártja “szívesen segít a Jobbik szakpolitikusainak tájékoztatásában, mert hozzánemértésük látványos”, ugyanis olyan, hogy kiemelt nyugdíj, nincs.

Nem részesülnek kiemelt kedvezményben sem az előző, sem a mostani rendszer nyugdíjasai – szögezte le a volt szociális államtitkár, aki szerint a Jobbik “jól hangzó törvényjavaslatával” csak a kisnyugdíjasok elégedetlenségét szeretné növelni.

Mint hangsúlyozta, minden ember pontosan ugyanolyan szisztéma kiszámításával kapja meg jogos nyugdíját, amely mögött teljesítés van. A nyugdíj a befizetett járulékok és a szolgálati idő arányában magasabb, illetve alacsonyabb lehet.

portjának annak érdekében, hogy sikeresen és eredményesen tudják végezni parlamenti munkájukat” – zárja közleményét Korózs Lajos.

(MTI)

Megjegyzés: Az utolsó bekezdés éppen ilyen hiányosan jelent meg az MTI honlapján, és a helyesírási hibájukat sem javítottam.

A Jobbik “hozzánemértéséről” annyit közlök kiegészítésül, hogy ott valóban szakpolitikusok ülnek, miközben az igen “segítőkész” Korózs Lajos KISZ-káder szerszámkészítő szakmunkás volt mielőtt a jobban jövedelmező politikai pályára lépett. Érettségijét esti iskolán szerezte meg. Felsőfokú végzettsége talán nincs is, igaz belekezdett az un. foximaxi suliba, meg talán még egy intézménybe, de nem bizonyított, hogy elvégezte volna bármelyiket is. (Lenhardt)