Az LMP üdvözli, hogy felhívására a kormány végre szembenéz a leszakadó térségek sajátos foglakoztatási problémáival – ha majd’ egy évnyi késéssel is.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Ináncson tett mai látogatásán legalábbis pluszforrásokat, és ezek hatékony felhasználását ígérte. Az LMP szerint a közmunka szükségmegoldás, és csak akkor lehet hatékony, ha közösségépítő és fenntartható, valamint elősegíti a munkaerőpiacra való visszatérést.

Az LMP már a két hónappal ezelőtti ináncsi látogatásán hangsúlyozta: a közmunka nem tartós megoldás a munkanélküliségre, de azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben, ahol gyakorlatilag az állam és az önkormányzat az egyetlen munkaadó, rövidtávon nem váltható ki.

Ha a Nemzetgazdasági Minisztérium valóban új közmunkaprogram kidolgozásába kezd, a szocialisták Út a Munkához Programján és saját árnyékán egyaránt túl kell lépnie. Ennek egyik feltétele, hogy a közmunka legyen közösségépítő és fenntartható (például helyi élelmiszertermelés, helyi közszolgáltatások támogatása), a másik pedig az, hogy a résztvevőket fel kell készítenie a nyílt munkaerőpiacra való kilépésre.

Addig is, amíg az új programot kidolgozzák, javasoljuk az önkormányzatokra január óta áthárított terhek csökkentését, hiszen ezek épp a leghátrányosabb helyzetűeket sújtják.

Az LMP reméli, hogy az ígért források nem válnak egy újabb megszorító-csomag áldozatává.

http://www.napi-hirek.hu/hirek/tartalom/kzmunkaprogram-beltta-a-kormny-a-tvedst/495715

Kaufer Virág napirend előtti felszólalása:

Tisztelt Képviselőtársaim!

Az ajkai kistérség éppen hazánk egyik legnagyobb környezeti katasztrófájából igyekszik talpra állni. Most azonban nem a közvetlen kárelhárítás és segélyezés körüli gondokról akarok beszélni, hanem azokról a nem kevésbé fontos rehabilitációs teendőkről, amelyeknek a helyi társadalmak belső sérüléseit kell orvosolnia. Olyan lépésekről, amelyek nélkül nincs talpra állás, és amelyekkel a kormány adósa az országnak. Az LMP szerint Magyarországon eddig is, most is végzetesen kevés figyelmet és erőforrást fordítottunk a helyi közösségek működésének támogatására. Ne legyenek illúzióink: ez a bűnös hanyagság megbosszulja magát. Ha nem teszünk semmit, legközelebb éppen Kolontáron és Devecseren.

Minden ésszerű és korszerű katasztrófa-utáni rehabilitáció központi eleme a közösség és tagjainak támogatása. Mit jelent ez? Először is azt jelenti, hogy az eltérő etnikai és szociális hátterű csoportokat feltétlenül be kell vonni a beáramló források felhasználásával, a fejlesztésekkel, újjáépítéssel kapcsolatos döntésekbe és azok végrehajtásába. Ez így igazságos és ez segít abban, hogy a szerencsétlenül járt emberek az életük feletti kontrollt, a továbblépéshez szükséges lelkierőt és kezdeményezőkészséget visszakapják.

Egy másik gyakori tapasztalat, hogy az ilyen helyzetekben a közvetlen veszély elmúltával a kezdeti szoros összetartás összeomolhat. A hirtelen támadt új viszonyok, a beérkező segítségért, kárpótlásért folyó versengés a közösségek különböző csoportjait egymással szembe fordíthatják. Ez veszélyes, de nem törvényszerű; ezt nem kell és nem szabad ölbe tett kézzel nézni. Szerencsére remek példák vannak arra, miként lehet az ilyen folyamatokat megelőzni, ellensúlyozni. A májusi árvíz során a szikszói roma nőkből és budapesti egyetemistákból álló Szirom Egyesület tizenöt napon át százötven szikszói családot látott el meleg étellel, tartós élelmiszerekkel, és nélkülözhetetlen ingóságokkal. A súlyos cigány-magyar konfliktusokat megélt szikszóiak ma is úgy emlékeznek az árvízi napokra, hogy a város egyes részein jóval több (roma) nőt láttak zsákkal cipekedni, mint férfit. Igen, lehet így is csinálni és ezt nekünk kötelességünk támogatni.

Az LMP delegációja többször járt a katasztrófa sújtotta településeken és látta, hogy az említett kedvezőtlen folyamatok bizony jelen vannak az ajkai térségben. Egyre nő a frusztráció és a feszültség az eltérő hátterű lakosok csoportjai között. Találkoztunk ugyanakkor olyan alulról jövő kezdeményezésekkel, amelyek minden erejükkel a helyi közösség összetartó erejére mért csapást igyekeznek orvosolni. Civilek és egyházi közösségek járják a falvakat és lelki támaszt nyújtanak a rászorulóknak.

A közösségi rádiók hálózatának összefogásának eredményeként létrejött egy olyan rádióállomás, amely a helyi összefogást, a szolidaritást és a nagyon fontos belső információáramlást segítette. Ezek fantasztikus és heroikus kezdeményezések, de önmagukban nem tudják ellensúlyozni a katasztrófa után elindult negatív folyamatokat. Megfelelő politikai és anyagi támogatás, ösztönzés nélkül az ilyen kezdeményezések nem tudnak úgy megnőni, fennmaradni, hogy tartós változást érhessenek el. Épp ezért nem hagyhatjuk magukra őket.

Ezért felhívjuk a kormányt, hogy szakemberek bevonásával mérje fel a katasztrófa sújtotta közösségek állapotát. Felhívjuk a kormányt, hogy készítsen stratégiát a helyi közösségek rehabilitációja és fejlesztése érdekében. Nyújtson támogatást a sikeres civil és egyházi kezdeményezéseknek és biztosítson lehetőséget minden helyi csoport számára, hogy részt vehessen az újjáépítés állampolgári ellenőrzésében.

Az LMP szerint válságos időszakokban – legyen szó katasztrófáról vagy gazdasági válságról – a civil kezdeményezések támogatása és ösztönzése az egyik legfontosabb feladat. A civilek tudása, elszántsága, rugalmassága és közösségépítő ereje olyan társadalmi tőke, amit – ha egy csepp eszünk van – nem fogunk eltékozolni. Miután Kolontáron és Devecseren segítünk a helyi kezdeményezéseknek, álljunk meg egy pillanatra és nézzünk körül jó alaposan.

A helyi közösségek az országban mindenfelé válságos állapotban vannak. Márpedig működőképes közösségek nélkül nincs az égvilágon semmi. Nincs béke és nincs haladás, ahogy nincs érdemi újjáépítés sem. Ez a helyzet az elmúlt húsz esztendő egyik legnagyobb politikai kudarca, amelyért valamennyi kormányzat és valamennyi ellenzéke egyaránt felelős. Az LMP alapvető célja az emberi életnek értelmet és biztonságot adó közösségek megóvása.  Felhívom a kormányt és képviselőtársaimat felelősségünk felismerésére és a sürgős cselekvésre!

Kaufer Virág
országgyűlési képviselő

lehetmas.hu

A nyugdíjreformmal kapcsolatban végleg lelepleződött a kormány álszentsége, dilettantizmusa, és felelőtlensége.

A fenntartható nyugdíjrendszer alapjainak megteremtése helyett a kormánynak csak zsarolásra és kapkodásra futja. A Lehet Más a Politika ezért felszólítja a kormányt, vonja vissza a nyugdíjtörvényt, és társadalmi vita keretében dolgozzunk ki egy fenntartható és felelős nyugdíjrendszert.

1. A kormány álszent, hiszen nincs felhatalmazása ezekre a lépésekre. A választási kampányban és a kormányprogramban egyaránt arról beszélt a FIDESZ, hogy megvédi a nyugdíjkasszákat. De ugyanígy álszent, hogy ellenzékben megszavazták a 100 napos programot, 14. havi nyugdíjat követeltek, most pedig az államadósság csökkentéséről beszélnek.
2. A kormány dilettáns, hiszen lengyel nyomásra lehetőség nyílhat arra, hogy ne kelljen a költségvetési hiányba beszámítani a magánnyugdíj-pénztári átutalásokat. A kormány meg sem várta a vonatkozó uniós döntést, kapkodott, és ezzel saját maga alatt vágta a fát. Ezzel sikerült elérni, hogy Magyarország a világpolitikában elrettentő példává vált.
3. A kormány felelőtlen, mert a tettek hiányát ködös szólamokkal próbálja leplezni. Nincs sem a törvénymódosításban, sem Orbán Viktorék nyilatkozatában semmi garancia. A garanciát az LMP által benyújtott, konkrét lépéseket tartalmazó módosítók jelentették volna. A kormány azonban ezeket leszavazta.

Az LMP szerint tarthatatlan ez az álszentség és dilettantizmus. Lehet beszélni az állami nyugdíjrendszerről, azonban ehhez az kell, hogy a kormány ne zsarolja az embereket, hogy konkrét törvényi intézkedésekkel garantálja az egyéni számlák rendszerét, és törvényben garantálja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Erről azonban szó sincs. Ezért az LMP felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a nyugdíjeinstand-törvényt, és a kialakult helyzetre tekintettel – társadalmi vita keretében – egy felelős és fenntartható nyugdíjrendszer alapos előkészítésébe kezdjünk bele.

lehetmas.hu

Ma Magyarországon a szegénység egyik legszélsőségesebb formája a hajléktalanság. Éjszakánként több tízezer ember kényszerül arra, hogy az utcán, aluljáróban, kapualjban, lépcsőházban, erdőben, fűtetlen helységben vagy éppen túlzsúfolt tömegszálláson aludjon.

Miközben lényegében szakmai konszenzus van abban, hogy a lakástámogatások átalakításával és egy kiterjedt szociális bérlakáshálózat kialakításával akár többletforrások bevonása nélkül is jelentős eredményt lehetne elérni a hajléktalanság visszaszorításában, a kormánytöbbség az építési törvény módosításával felhatalmazást adna az önkormányzatoknak a hajléktalan emberek közterekről való kitiltására.

A főváros fideszes vezetése már kilátásba is helyezte a hajléktalan emberek forgalmas aluljárókból való kiszorítását, és 12 év után megtiltotta, hogy a Krisna-hívők a szokásos Blaha Lujza téri helyükön osszanak ételt a rászorulók számára. Az LMP tiltakozása kifejezéséül december 17-én, pénteken ételt oszt az utcán élőknek a VIII. kerületi téren.

Súlyos következményei lehetnek annak is, hogy az éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállások, családok átmeneti otthonai és az utcai szociális munka állami normatívája reálértékben tovább csökken, miközben a kormány csökkentené a hajléktalansághoz kapcsolódó két közalapítvány költségvetését. A Habitat for Humanity állásfoglalása ugyanakkor jelezi: az Új Széchenyi-terv sem jelent megoldást a szegények lakásgondjaira.

Az LMP szerint ezért nem csak a lakhatási jog alkotmányba foglalására van szükség, hanem egy kikényszeríthető lakhatási minimumra is, mely a politikai közösség minden rászoruló tagjára, de legalább a hajléktalan emberek legsérülékenyebb csoportjaira, azaz a gyermekes szülőkre, az idősekre, a betegekre és a mozgáskorlátozottakra vonatkozna. Az LMP bízik abban, hogy a kormánypártok a társadalmi igazságosság és a nemzeti együttműködés fontosságát nem csak szavakkal, hanem tettekkel is kifejezik, és támogatják az ökopárt javaslatát.

lehetmas.hu

Az LMP a nyugdíjpénztári befizetések és vagyonok ügyében a kormány kényszerítésével szemben a valódi választást támogatja.

Elfogadjuk, hogy aki akar, átléphessen az állami rendszerbe, aki ugyanakkor nem ezt választaná, fizethesse járuléka negyedét továbbra is a magánnyugdíjpénztárakba. Fidesz maffia-jellegű pénzbehajtása elfogadhatatlan, ezért az LMP megígéri, hogy ha kormányra kerül az elkövetkező választások bármelyikén, akkor a magánnyugdíjpénztárakban maradóknak jóváírja az állami rendszerbe 2011-től történt befizetéseket, a munkaadói 24 százalékot.

Az LMP mindig kiállt egy felelősebb és átláthatóbb állami nyugdíjrendszerért, ami nagyobb garanciát jelent a tisztes öregkorra. Többször is javasoltuk az egyéni számlás rendszer kidolgozását és bevezetését. Egy hónapja benyújtottunk egy olyan törvénymódosítási javaslatot is, ami a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseit jóváírta volna. A költségvetési törvényjavaslathoz emellett benyújtottunk egy módosító indítványt, mely garantáltan elkülöníteni a leendő egyéni számlákra félreteendő vagyont a folyó kiadásoktól.

A Fidesz mindkét javaslatunkat leszavazta, ezért teljességgel hiteltelen mostani ígérete, mely az átlépőknek egyéni számlákat ígér. Az átlépők vagyonából a költségvetési törvénytervezet szerint már jövőre el kíván költeni majd’ 530 milliárd forintot, így nehezen hihető az az ígéretük, hogy a már elköltött vagyont egyszer majd jóvá is írja a megkárosítottak még létre sem hozott egyéni számláin.

(lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/9080/az-lmp-nem-enged-a-zsarolasnak-garantaljuk-a-nyugdijakat-a-magannyugdijpenztarakban-maradoknak/)

Az LMP az Alkotmánybírásághoz fordult a magát nemes egyszerűséggel „médiaalkotmánynak” becéző törvény ügyében.

A múlt héten kihirdetett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény ugyanis számos ponton ellentétes az Alkotmánynak a vélemény- és szólásszabadsággal kapcsolatos paragrafusával. A kétharmados kormánytöbbség által, egyébként szintén alkotmányellenesen kialakított médiairányítási rendszer ezzel a törvénnyel kente fel arra, hogy ha érdeke úgy kívánja, korlátozza a sajtó szabadságát.

Az új „médiaalkotmány” például minden lineáris és lekérhető médiaszolgáltatótól megköveteli a kiegyensúlyozott tájékoztatást, ami az Alkotmánybíráság egy 2007-es határozata szerint csak a közszolgálati és széles tömegeket elérő rádióktól, televízióktól várható el. Azt pedig persze a kizárólag Fidesz-delegáltakból álló Médiatanács fogja eldönteni, hogy mi számít kiegyensúlyozott tájékozhatásnak – lehetőséget adva a kormánynak nem tetsző orgánumok elnémítására. Szintén ellentétes az alkotmánnyal az a tényfeltáró újságírást jelentősen korlátozó passzus, amely közelebbről meg nem nevezett közrendvédelmi vagy nemzetbiztonsági okokból kötelezheti az újságírókat az informátoraik kiadására.

Az LMP ezért azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmístse meg ezeket a passzusokat. Reméljük, időközben a Fidesz az adó és járulékügyek után nem veszi ki az AB hatásköréből a médiaügyek megítélését is.

lehetmas.hu

A privatizációs szerződések felülvizsgálatával egyetért az LMP. Egyben bízik abban, hogy végre a vörösiszap-katasztrófában érintett Mal Zrt. privatizációs szerződése is nyilvánosságra kerül.

Az LMP fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy az elmúlt húsz év privatizációs szerződéseinek környezet- és természetvédelmi, valamint környezet-biztonsági pontjai teljesültek-e. Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári vörösiszap-áradás különösen aktuálissá teszi ezt a feladatot.

Az ökopárt szerint a kormánypárti képviselők kezdeményezése újabb figyelmeztetés a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy ideje lenne végre nyilvánosságra hozni a Mal Zrt. privatizációs szerződéseit, melyet az LMP – többszöri, egyebek közt parlamenti rákérdezés dacára – negyven napja hiába vár Fellegi Tamástól.

Továbbra is kíváncsian várjuk, hogy a kormány mikor fogja nyilvánosságra hozni a Mal Zrt.-ről szóló szerződést, és mikor kívánja meghallgatni az érintetteket az eladás körülményeiről, különösen tekintettel a végső szót kimondó Kocsis Istvánra.

lehetmas.hu

A kormány – szokásához híven – suttyomban egy közel negyven oldalas zárószavazás előtti módosító javaslatban elrejtve súlyos milliárdokat osztott szét a fuvarozók és a tőzsdei cégek tulajdonosai között, a mezőgazdasági őstermelőket pedig megsarcolta. Az LMP fölszólítja a kormányt, hogy nyilatkozzon a szavai és a tettei között tátongó szakadékról és valljon színt, kinek a pártján áll: egyedi lobbiérdekek kiszolgálójának vagy az állampolgárok érdekei képviselőjének tekinti-e magát.

Az LMP fölháborítónak tartja, hogy a kormány a kereskedelmi gázolaj után literenként 6,5 forint jövedéki adó kedvezményt ad a fuvarozóknak. Ezzel a kormány nem csak az adórendszer egyszerűsítésével kapcsolatos ígéretével megy szembe, hanem újabb, burkolt támogatásban részesíti a közúti teherfuvarozókat. A helyi gazdaság erősítése és a vasúti áruszállítás helyzetbe hozása azt kívánná meg, hogy a számolja föl a versenyt torzító támogatásokat, ne pedig tovább erősítse azokat.

Fölháborítónak tartjuk, hogy míg a propaganda szintjén a kormány folyamatosan bünteti a „tőzsdei nyerészkedőket”, a törvénykezésben épp ezzel ellenkezőleg jár el. Ez történt akkor is, amikor a kormány elutasította az LMP spekulációs adóra vonatkozó javaslatát. A tőzsdei óriáscégek tulajdonosait kedvezményezte egyoldalúan a kormány ma is, amikor biztosította, hogy 2011-től nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a tőzsdén jegyzett cégből származó osztalék után, ugyanakkor azt továbbra is meg kell fizetniük a magyar kis és közepes vállalkozásoknak a saját vállalkozásukból származó osztalékjövedelem esetén.

Fölháborítónak tartja az LMP az újabb fél százalékos járulékemelést is. Korábban a munkavállalói járulékot emelte a kormány fél százalékponttal, a ma pedig a mezőgazdasági őstermelők nyugdíjjárulékát emelik újabb fél százalékponttal. A kormány ezzel nem csak az LMP, hanem saját fejlesztési prioritásaival is szembe megy. Igazságtalan adóreformját a már amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalókkal és őstermelőkkel fizetteti meg.
Ebből nem lesznek munkahelyek, nem lesz erős vidéki Magyarország, csak leépülés.

A Lehet Más a Politika szerint felháborító és vállalhatatlan, hogy a kormány sorozatosan és szemrebbenés nélkül terjeszt be és fogad el olyan intézkedéseket, melyek nemcsak választási ígéreteinek nyílt megszegését jelentik, hanem homlokegyenest ellentétesek a kormány jelenlegi kommunikációjával is – mely a tettek alapján egyértelműen hazugnak bizonyul.

Az LMP ezért fölszólítja a kormányt, hogy nyilatkozzon a szavai és a tettei között tátongó szakadékról és valljon színt, kinek a pártján áll: egyedi lobbiérdekek kiszolgálójának vagy az állampolgárok érdekei képviselőjének tekinti-e magát.

lehetmas.hu

A Lehet Más a Politika csepeli szervezete piknikkel egybekötött Duna-parti bejárás keretében mutatta be „Vörös helyett Zöld Csepelt” című programját a csepeli nagy-Duna ág partján. A városrész nem bővelkedik rekreációs lehetőségeket nyújtó zöld területekben, mégis e gyönyörű adottságokkal rendelkező területet az enyészetre hagyták a város vezetői.

Tenk András, az LMP csepeli listájának vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Duna partja itt olyan lehetőséget kínál, ami sok ezer csepeli lakos számára nyújthatna kikapcsolódási lehetőséget, a hely azonban jelen állapotában nem alkalmas aktív pihenésre, sétálásra. A terület elhanyagolt, illegális fakivágásokat pusztítják, évente több köbméter hulladékot hordanak az ártéri területre, ami különösen környezetkárosító mivel az áradások alkalmával a hulladékkupacok, köztük sok veszélyes hulladékkal belemosódnak a Dunába.

A zöldfelületeknek fontos szerepük van az egészséges környezet kialakításában, ezek tudják ellensúlyozni a városi levegő két legkárosabb tulajdonságát: a szárazságot és a szálló port, amihez tapadva jut be a szervezetünkbe a káros anyagok nagyobb része. Legalább ennyire fontos, hogy teret adnak a városlakók sport-, játék és rekreációs (pihenés, feltöltődés) tevékenységéhez, az együttléthez, és szépségükkel, harmóniájukkal emelik a város esztétikai értékét, hozzájárulnak az ott lakók lelki egészségéhez, jólétéhez. Csepel nem bővelkedik ilyen területekben, ezért különösen fontos lenne, hogy legalább a természetes zöldterületeket óvjuk és fejlesszük. Minden energia, amit ma a zöldfelületekbe fektetünk, a következő nemzedékek testi-lelki egészségében fog látványosan megnyilvánulni.

A terület a Rózsadomb városrészben található. A II. kerületi Rózsadombbal ellentétben azonban ez Csepel egyik legszegényebb térsége. Megfelelő kidolgozott programmal az itt élők lakhatását is javítaná a terület fejlesztése, ami megállíthatná az ingatlanok további elértéktelenedését.

Somfai Ágnes, az LMP fővárosi listájának 2. helyezettje elmondta, hogy a párt Budapest programja kiemelten foglalkozik a Dunával, azt Budapest főutcájának tekinti. Kiemelte, hogy a ma gyakorlatilag gyorsforgalmi útnak használt Duna-partot vissza kell adni a városlakóknak. Új közparkokat, „rakparkokat” javasolt, amik a főváros új, vonzó látványosságává válnak lépcsőkkel, sétányokkal, kávézókkal. Hosszabb távon összefüggő sétányok kialakítására törekszónk a Ráckevei-Duna partjától Újpestig.

Somfai rámutatott arra is, hogy a fővárosba vezető utakon állandóak a torlódások, miközben a Duna vízi útja teljesen kihasználatlan. Pedig ezen a folyosón minimális beruházással megvalósítható az agglomeráció és Budapest belvárosának gyors, pontos, menetrendszerű összeköttetése gyors és kényelmes kéttörzsű hajókkal.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a világ fővárosai közül Budapest területén találhatók a legnagyobb arányban természetes élőhelyek, mégis a főváros lakosságának negyed számára nincs elérhető zöldterület. Ez azért lehetséges, mert a fővárosnak nincs megfelelő zöldfelület gazdálkodása, köztér politikája.

Jövő hétfőre kérte a médiát érintő törvénycsomag tárgyalásának elnapolását Karácsony Gergely, a parlament kulturális és sajtóbizottságának LMP-s alelnöke a testület hétfői ülésén, arra hivatkozva, hogy pártja képviselőcsoportjának nem volt elég ideje a tervezet áttanulmányozására.

A bizottság a javaslatot nem fogadta el, így a kulturális és sajtóbizottság az eredeti napirend szerint kezdte meg munkáját. A testület a tervek szerint utolsó napirendi pontként tárgyalja a Rogán Antal és Cser-Palkovics András fideszes képviselők által múlt pénteken benyújtott, öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot.

A két képviselő ebben kezdeményezi, hogy hozzák létre a Közszolgálati Közalapítványt a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. Az előterjesztés szerint a közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de önállóak maradnak.

Az előterjesztők létrehoznák továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne. A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű – a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló – előterjesztés, két országgyűlési határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány.

Az országgyűlés hétfői – módosított – napirendjében nem szerepel a médiát érintő törvénycsomag tárgyalása.

(lehetmas.hu)