Új házszabályt alkotna 2014-re, és szakaszosabb ülésezési rendet vezetne be Kövér László, akit csütörtökön választottak házelnökké. A politikus az MTI-nek adott interjúban elmondta, politizáló házelnöknek készül. Megerősítette, ha ő jelölt volna államfőt a Fidesz-frakció számára, az nem Schmitt Pál lett volna. Kövér László politizáló házelnökként írta le azt a szerepkört, amelyet betölt majd a Ház élén. “Nem okozok meglepetést, ha azt mondom, nem szerettem soha a protokollt” – mondta, hozzátéve, meglepő lenne az is, ha azt mondaná, a nem politizáló házelnökök modelljét szeretné követni.

Rámutatott, lesznek olyan célkitűzései, amelyek a Ház normálisabb működésével, tekintélyének megerősítésével függnek össze. Mint mondta, 1990-től kezdve a parlament tekintélye fokozatosan épült le, és ez nem független a képviselők viselkedésétől és a sajtó “tálalásától” sem. Úgy vélte, az elmúlt években eljutottak egy olyan mélypontra, hogy “egyes miniszterek kirakták a motyójukat a bársonyszék előtti kisasztalra, és ott falatoztak, ha megéheztek, és bizonyos képviselőcsoportokban bevett dolog, hogy behozzák az üdítőiket az ülésterembe”.

Ezek csak a legkirívóbb példák, de minden ilyen, bagatellnek számító, ám az Országgyűlés tekintélye szempontjából fontos problémát meg kell oldani. Ide sorolta még az érintkezést a sajtóval, a dohányzás ügyét, a beléptetést és a parkolást. A tévéstábokat nem engedi vissza az ülésterembe. Leszögezte: 2014-re – amikorra megváltozik a Ház jellege, hiszen feleannyi képviselő lesz, mint most – érdemes lenne új házszabályt alkotni.

Szerinte jobb lenne egy szakaszosabb ülésezési rendet bevezetni, amelyben kis ciklusok vannak. Mindezt azért, hogy a parlament viszonylag koncentráltan tudjon a plenáris üléseken dönteni, vitázni, több idő jusson a bizottsági munkára, valamint arra, hogy az egyéni képviselők több időt tudjanak fordítani választókerületi munkájukra. Nagyjából az 1998 és 2002 között már kipróbált irányba kellene mozdulni, de ebben is, miként minden, a Ház működését érintő kérdésben, számít a képviselők és a frakciók javaslataira.

Kiemelte, a házelnöki poszt elvállalásában nagyon fontos szempont volt, hogy a határon túli közösségekkel, az “elszakított nemzetrészekkel” való kapcsolattartásra e fórum a házelnök vezetése alatt létezik.

(MTI)

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséhez nem férhet kétség – mondta lapunknak Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke arról, hogy pártja hozzájárulna-e a bukott miniszterelnök parlamenti kiadatásához egy esetleges büntetőügyben. Kövér szerint az SZDSZ szellemisége tovább él az MSZP-ben, de reméli, hogy az LMP-ben nem fog. A Jobbik szerinte döntés előtt áll: vagy a rendszer, vagy a kormány ellenzéke lesz. Az előbbit a Fidesz nem fogja tolerálni.

- Orbánból Kóka legjobb tanítványa, a Fidesz a gazdagok pártja lett – így lehet összefoglalni Gyurcsány Ferenc értékelését Orbán Viktor huszonkilenc pontos gazdasági programjáról. Ön szerint Gyurcsányból mi lett?

– Mégiscsak mókás, hogy azok a milliárdosok, akik az előző időszakban szétlopták az országot, elindították a szociális lejtőn a társadalmat, szétverték, szegénysorba taszították a középosztályt, most minket vádolnak azzal, hogy a gazdagok pártján állunk. Ez a rosszindulat, a velejéig romlottság hangja. Egyébként nem tudom, hogy ez egyben az MSZP véleménye is, mert szerintem jelen pillanatban politikai közösségként nem léteznek. Épp Gyurcsány Ferenc kormányzása miatt estek szét, demoralizálódtak. Természetesen sorolhatunk neveket, akik a pártot szimbolizálják, Szanyi Tibor, Szili Katalin, Lendvai Ildikó, Kovács László, de mindegyikük mást és mást képvisel, mást mond.

- Azért többször felálltak már a padlóról.

– Egyáltalán nem tekintem őket véglegesen legyőzött ellenfélnek. Ez nagy hiba volna a Fidesz részéről. Csak azt mondom, bármi is Gyurcsány véleménye, ő egy politikai bűnöző, aki ameddig el nem tűnik a magyar közéletből, és bármilyen értelemben az MSZP nevében szólhat, a szocialistákkal mint demokratikus szervezettel nem számolhatunk. Antidemokratikus erő most az MSZP, amely folyamatosan veszélyt jelent a magyar társadalomra, a nemzeti integrációnkra, valamint az állam stabilitására.

- Az SZDSZ mint párt eltűnt a politikai térképről. De vajon megszabadult-e szellemiségüktől a politikai élet?

– A legdestruktívabb politikai képződmény kétségkívül az SZDSZ volt az elmúlt húsz évben. Nem teljesen tűntek el, tovább élnek az MSZP-ben, megfertőzték őket, részben átalakítva az identitásukat. Ezt a szellemiséget egyértel műen Gyurcsány jeleníti meg a pártban, amely a nemzeti együttműködést szitokszónak tekinti, és ellenségként kezeli a kormánypártokat.

- Az LMP-re nem vetül az SZDSZ árnya?

– Az LMP most bizonytalan állagú, jövőjű társaság, inkább csak a félelmeimet fogalmazom meg azzal kapcsolatban, hogy az SZDSZ szellemiségét viszik majd tovább. Ugyanis komoly reményeket látok arra, hogy az SZDSZ-szel szemben ők, a szó klasszikus értelmében vett, normális liberális párttá válnak. Bár a Jobbikhoz hasonlóan, közöttük is nagyon különböző múltú emberek politizálnak, most a helyüket keresik. Viszont mögöttük van szellemi potenciál, nagyon remélem, ez majd végül nem az SZDSZ restaurációját jelenti.

- És a Jobbik parlamenti munkájáról mi a véleménye?

– A Jobbik azért is zavaros számomra, mert volt fideszesek, miép-esek, MSZMP-sek ülnek közöttük. Zagyva népségnek tűnnek a számomra. A Jobbik komoly erőfeszítéseket tett a programja bemutatására, de nem tudták elérni, hogy ne maradjon rajtuk a mindent tagadás politikájának bélyege. El kellene dönteniük, hogy a rendszer, vagy a kormány ellenzéke lesznek. A rendszer ellenzéke a parlamenten belül értelmezhetetlen, hiszen ők is a rendszer részét képezik. A Jobbik nem számíthat a kormányzó pártok elnézésére, ha mégis ezt az utat választják, és semmibe veszik a törvényeket. A kormány ellenzékeként viszont koherens, ideológiai alternatívát kellene felvázolniuk. Nem látom viszont az ehhez szükséges intellektuális, szakmai hátteret. Ha a mostani – a Fidesz-KDNP kétharmadából és az osztott ellenzékiségből adódó – jelentéktelenségüket a parlamenti performance-politikával próbálják elütni, egy idő után zsákutcába kerülnek, hiteltelenné válnak szavazóik előtt.

- Visszatérve Gyurcsány Ferencre, felmerülhet-e a büntetőjogi felelősségre vonása?

– Jogot végeztem, de nem vagyok gyakorló jogász, nem is az én dolgom a ténybeli információk felderítése, amelyek alapján meg lehetne állapítani a büntetőjogi felelősségét. De meg merem kockáztatni, hogy Gyurcsánynak már régen bíróság előtt kellene állnia. Legkevesebb azért, amit a balatonőszödi beszédében bevallott. Vagyis, hogy de facto összeesküvésszerű módon megtévesztve a magyar állampolgárokat, elfedve a valóság megismeréséhez szükséges adatokat, tényeket, elcsalták a 2006-os választásokat. Megítélésem szerint már a bíróság előtt kellene állnia a 2006. őszi rendőrterror miatt is. Megint csak az ő szavai ra hagyatkozom, hiszen azt mondta, hogy folyamatos egyeztetésben volt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal a vészterhes napokban. Tehát, ami akkor történt, azért nemcsak politikai, hanem jogi felelősséget is viselnie kell. Nagyon remélem, hogy az ehhez szükséges bizonyítékok is összegyűlnek. Hogy ez így lesz, vagy nem, semmit nem változtat Gyurcsány erkölcsi és politikai megítélésén. Az viszont egyértelmű, hogy a politikai oldalak közötti normális párbeszéd kialakulásához Gyurcsány Ferencnek el kell tűnnie a közéletből.

- Ha eljárás indulna ellene, a Fidesz felfüggesztené a mentelmi jogát?

– Szeretném, ha itt tartanánk, a mentelmi jogának felfüggesztéséhez nem férhet kétség.

- Az MSZP mögött, akármekkora is most a politikai ereje, nagyon jól szervezett hálózat áll. Ezzel a Kádár-rendszerből örökölt és folyton megújuló hálózattal az új kormány le tud számolni?

– Az elmúlt húsz év legnagyobb kudarca az, hogy azok a hálózatok, amelyek a Kádár-rendszert az utolsó éveiben éltették, fennmaradtak. A rendszerváltáskor ezek a szervezetek átmentették magukat, sőt Gyurcsány Ferenc KISZ-es generációja a hatalomba lépve újjáélesztette őket. Beépültek a gazdaságba, valamint az állami és az árnyék-magán titkosszolgálatokba. Ez a folyamat akkor is antidemokratikus lenne, ha ezek a hálózatok előéletükben és kapcsolatrendszerükben nem kötődnének a kommunista, totalitá rius rendszerhez. Tehát önmagukban is veszélyt jelentenek a demokráciára és a jogállamra.

- Ha már a titkosszolgálatoknál tartunk, a kormányban Pintér Sándor ellenőrzi a területet. Az ellenzék szerint túl nagy hatalom összpontosul a belügyminiszter kezében.

– Ezt másképp látom. Önmagában ezzel nem lesz nagy hatalom a belügyminiszter kezében, viszont annál nagyobb felelősség nyomja majd a vállát. A titkosszolgálatokat eddig egy tárca nélküli miniszter, vagy a kancelláriaminiszter államtitkára ellenőrizte. Az elmúlt nyolc évben olyan mértékben züllesztették le, verték szét morális értelemben is a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy az újjászervezése nagyon komoly kihívást jelent. Az új struktúra indoka az, hogy az ugyancsak a belügyminiszter felügyelete alá tartozó bűnüldözésre is ráfér a megerősítés. Nagy szükség van a két szervezet közötti együttműködés javítására. A titkosszolgálatoknak egyébként az elmúlt húsz évben is, részben, a bűnüldözésben való segéderőként kellett volna dolgozniuk, illetve dolgoztak is.
A Gyurcsány-korszakban nemcsak a szolgálatokat, hanem a rendőrséget is kivéreztették, az ő munkájukat is meg kell erősíteni. Az egy kézben összpontosuló irányítás a hatékonyság fokozását jelenti. Az MSZP azon vádja, hogy politikai befolyás alá kerültek a szolgálatok, nevetséges: annál jobban nem lehet a politika alá gyűrni az NBH-t, mint ahogyan Gyurcsány és tettestársai, Szilvásy György és Laborc Sándor tették.

- Mi változik az országban egy új alkotmánnyal?

– Téved, aki azt gondolja, hogy az elmúlt húsz év kudarcainak az alkotmány volt az okozója. A következő húsz év sikere sem az új alaptörvényen fog múlni.

- Ezek szerint túldimenzionáltnak tartja az alkotmány körüli vitákat?

– Teljes mértékben. A mostani alkotmány betöltötte a hivatását, az az alkotmányos berendezkedés, amelyet rögzít, az elmúlt húsz évben jól működött, Gyurcsány színre lépéséig képes volt biztosítani a politikai stabilitást. Mivel a jogszabályokat normális, átlagos viszonyokra, normális szellemi képességű és morális tartású emberekre szokták megírni, nem gyurcsányokra, az alkotmány nem hibás a kialakult extrém politikai helyzetekért. Most, a társadalmi felhatalmazásunkkal élve, levonhatjuk mindannak a következményét, ami az elmúlt időszakban történt. Húsz év elég hosszú idő ahhoz, hogy az életviszonyok megváltozásának tapasztalatával a hátunk mögött újraírjuk a korábbi alaptörvényt. Véletlenül alakult úgy, hogy krízishelyzetbe kerültünk gazdaságilag, morálisan és az alkotmányos berendezkedés tekintetében is. Az is véletlen, hogy épp most zártuk le a rendszerváltás utáni időszakot. Új időszámítás kezdődhet ezen a téren is.

(fidesz.hu)

Martonyi János szerint a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak.

A külügyminiszter az MTV Szólás szabadsága című műsorában azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna. Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést.

Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-től lehet beadni.

Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse. Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni.

Szavai szerint ha erre valaha sor kerül, akkor is “valami sajátos, speciális rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden – szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tervez a tárcánál, azt válaszolta: ahogyan a magyar közigazgatás egészében, a Külügyminisztériumban is elkötelezettebb, több, illetve magasabb színvonalú munkavégzésre van szükség. Mint mondta, nem hiszi, hogy a tárcánál dolgozók nagy részét le kellene cserélni, de frissítésre egészen biztosan szükség van. Példaként említette, hogy jó néhány politikai kinevezett nagykövet működik a különböző országokban.

(MTI)

A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt.

A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.

Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.

(MTI)

Benyújtotta a Fidesz azt a határozati javaslatot, amely kimondaná: az állam bocsánatot kér a 2006 augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól és azokat teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti meg.

Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és Magyar Államkincstáron keresztül egyenlítse ki azok “megalapozott kártérítési igényét”, akiknek az augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, valamint a szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.

Az indítványt Lázár János, Balog Zoltán, Kósa Lajos, Ékes Ilona és Gulyás Gergely jegyzi. Az Országgyűlés nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget tenni – írják az előterjesztők azzal, hogy ez az eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított.

Azokat is érinti az eljárás, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg.

Nem indokolt tehát azoknál, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet állapította meg, akiknek jogerős bírósági ítélet már kártérítést állapított meg, illetve jogerősen utasított el. Ugyancsak nem indokolt azoknál, akik a további igényérvényesítésről lemondva egyezséget kötöttek, és akiknek a feljelentése folytán nem indult nyomozás, illetve a nyomozás lezárására bűncselekmény hiányában került sor.

(MTI)

Az egykori, bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc beszólt az MSZP frakciójának. Nem meglepő ez a hír, mert politikai pályafutása alatt Gyurcsány Ferenc mindig beszólt valakinek, legyen az ellenzéki politikus, arab labdarúgó, negyvenes éveit­ elhagyó feleség, vagy ha nincs más kéznél, akkor maga a magyar nép.

Gyurcsány tulajdonképpen egy két lábon járó beszólás, akitől saját párttársai sincsenek biztonságban. Mert vagy gyenge minőségű embernek titulálja volt honvédelmi miniszterét (ennek igazságáról most ne nyissunk vitát), vagy fecsegő öregasszo­nyok gyülekezetének pátja elnökségét – megkapja tőle mindenki a szegfű alatt, aki szerinte megérdemli.

Gyurcsány, miközben előrelátóan a jövőre is gondolva, könyvekben teszi közzé magvas gondolatait, most, látva a pártja bárkájának a politika tengerén történő szánalmas hányódását, eldöntötte, újra színre lép. Sokáig csak gúnyosan szemlélte a tatról, miként vergődik Mesterházy a kapitányi hídon, lavírozva az éles szirtek között. Időnként veretes beszédben arra utalt a csüggedt matrózoknak, hogy ővele a dolgok egykor milyen simán mentek.

Karakterváltásért és persze a jó adag manírért nem kell a szomszédba mennie. Ha kell, beszéde közben, kis szünetet tartva, félrebiccenti a fejét, kissé lefelé nézve mélyen elgondolkodik – ilyenkor szokott néhány nagymama zsebkendőhöz nyúlni, “Istenem, pont olyan, mint a nagyobbik unokám, a Tomi” -, máskor meg a határozott államférfiú szerepébe bújik: fenyegetően villan a szemüvege, hangja sokat sejtetően fojtott, hogy aztán váratlanul éles dühkitörés következzen, és tudassa: akinek itt nem tetszik, kívül tágasabb. Ha kell, könnyeit morzsolja a tévé kamerái előtt egy közlekedési baleset halálos áldozatainak híre hallatán, de ha úgy hozza a vadregényes véletlen, elveszett gyerekre talál otthona közelében, szóval, van tarsolyában minden jó, akárcsak a Mikulástól, tőle is megkapja mindenki a magáét.

Ő az, aki az elhíresült őszödi beszédének kiszivárgását követő órákban – ki tudja, miért – a meglepetés legkisebb jele nélkül, mosolyogva fejezete ki örömét a dolgok ilyetén történései miatt; ő az, aki mindent bevetett és mindenkin átgázolt a túlélés érdekében; ő az, aki a hazugságot igazságnak hazudja – ám pártja köreiben még akad megannyi híve, mert szeretni valakit muszáj, mert gyenge ez az Attila gyerek, bezzeg a Feri, az nem engedte volna, hogy ilyen csúnyán lenyomják a pártot.

Így aztán Gyurcsány, a bukott, elérkezettnek látja az időt, hogy híveket toborozzon, és visszaosonjon a párt élére, oda, ahonnan nem olyan rég kitették a szűrét. Kivárta az időt, hogy színre lépjen. De nem hazudtolta meg önmagát: úgy próbálja átvenni szép lassan a hatalmat, hogy szüntelen arról beszél, ő igazán nem akar már semmit.

(fidesz.hu)

Új irány 2010 címmel törvénytervezeteket tartalmazó javaslatcsomagot nyújt be a Fidesz hétfőn az Országgyűlésnek – jelentette be Kósa Lajos a párt ügyvezető alelnöke vasárnap sajtótájékoztatón.

Kósa kifejtette, hogy ezek közé tartozik a kisebb létszámú önkormányzati képviselő-testületeket érintő indítvány, amely például a Fővárosi Közgyűlés létszámát 35 főben maximalizálná. Az ügyvezető alelnök hangsúlyozta: a Fidesz javasolja továbbá azt is, hogy a kisebb parlamenttel összefüggésben jöjjön létre egy paritásos országgyűlési albizottság, amelynek a választási törvény módosításának kidolgozása lenne a feladata.

Parlamenti albizottságban tárgyalná meg a Fidesz – mondta Kósa – a kisebb Országgyűléssel kapcsolatos javaslatához szükséges választásitörvény-módosítást. A kisebb létszámú önkormányzati testületekkel összefüggésben megengednék, hogy “kívülről” érkezzenek alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök. A Fővárosi Közgyűlés terveik szerint 35 tagú lenne.

A Fidesz ügyvezető alelnöke a kisebb parlamentről szólva kifejtette: az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítási javaslatot már pénteken benyújtották. A szándékuk az, hogy legfeljebb kétszáz fős, maximum 13 nemzetiségi képviselővel kiegészülő Országgyűlés működhessen Magyarországon.

A politikus kérdésre elmondta: a választási rendszerben megtartanák az egyéni szisztémát, és körülbelül a megválasztandók fele lenne egyéni képviselő, a másik fele pedig listás.

Az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentésével kapcsolatban azt mondta: ennek lényege, hogy nem fűnyíróelvszerűen, hanem a működőképességet és az ésszerűséget figyelembe véve csökkenjen a létszám – testületenként változó mértékben – a jelenlegihez képest mintegy 40-50 százalékkal.

Azt a problémát is szeretnék kezelni, hogy a megyei közgyűlések és a Fővárosi Közgyűlés nem az általuk képviselt választópolgárok számához igazodó testületek – emelte ki a politikus.

Ezért – folytatta – a megyei testületek létszáma esetében meghoznak egy minimumot, nagyságuk lélekszámarányos lesz. A Fővárosi Közgyűlés 35 tagú lenne.

A megyei közgyűlések létszámával kapcsolatban kifejtette: 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezrenként pedig további egy képviselő.

A polgármesterek közvetlen választását megtartanák. A jelenlegi önkormányzati választójogi rendszer logikáját megőriznék: 10 ezer lakosig “egyéni listás” szisztéma lenne, 10 ezer fölött pedig szintén lélekszámarányhoz kötnék a képviselő-testületek nagyságát, és ott vegyes lenne a választási rendszer.

Kósa Lajos kiemelte: módosítanák az önkormányzati törvényt is: e szerint alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt nemcsak a képviselő-testületből lehetne választani, hanem “kívülről” is. Megbízatása akkor szűnne meg, ha azt a testület visszavonja, vagy ha az általa ellátandó feladatok “üres halmazzá” válnak. Azok az alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök és főpolgármester-helyettesek, akik eredetileg nem tagjai a testületnek, nem válnak annak tagjává, és nem is szavazhatnak, viszont teljes körű tanácskozási joguk van – ismertette a fideszes politikus.

Előírnák ugyanakkor, hogy az említett tisztségek betöltői közül legalább egyet a testület tagjai közül kelljen megválasztani. Módosítani kell Kósa Lajos szerint a választási eljárási törvényen is, hogy a mostani 72 napos önkormányzati kampányidőszakot 60 napra rövidítsék le. Elképzeléseik szerint ősszel már kisebb önkormányzati testületekre lehetne szavazni.

A fideszes politikus szólt arról is, hogy pártja benyújtja a “három csapás” néven ismertté vált törvényjavaslatát, és szigorítanák a közfeladatot ellátó személyekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények büntetését is.

Beterjesztik a kettős állampolgárságról, valamint a családi pótlék kifizetésének iskoláztatáshoz kötéséről szóló indítványt, és azt is, hogy csak azok kaphassanak jogosítványt, akik elvégezték a nyolc általános iskolai osztályt – fogalmazott Kósa Lajos, hozzátéve: az indítványok között lesz a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia és a 2006. október 23-i oszlatások áldozatainak kártalanítása is.

(fidesz.hu)

Lázár János szerint a Fidesz korrekt ajánlatot tett az ellenzéknek a 19 bizottság 6 elnöki és 15-16 alelnöki posztjával.

A Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő pénteki egyeztetés után Budapesten újságíróknak azt mondta: az ajánlat szerint bizottságokban és a bizottsági tisztségviselők szintjén az ellenzéki jogok a választási eredményt meghaladó mértékben érvényesülnek. Leszögezte: ezt a nemzeti együttműködés első lépésének tekintik, a megállapodásokat betartják és további megállapodásokra törekszenek.

Lázár János kiemelte: várhatóan 19 állandó bizottság jön létre, amelyből a tárgyalások eddigi állása szerint hatot vezet az ellenzék, és 15 vagy 16 alelnöki posztot kap a többi három párt. Szerinte ez korrekt ajánlat ebben a tárgyalási fordulóban.

A Fidesz  bízik abban, hogy jövő kedden le tudják zárni a tárgyalást, mert a cél  az, hogy az alakuló ülésen felálljon a Ház teljes vezetése és  létrejöjjön a bizottsági struktúra is – húzta alá Lázár János.

(MTI)

Magyarországon ma is vészhelyzet van, ez tény. Aki mást mond, az félretájékoztatja az országot, félretájékoztatja az embereket – nyomatékosította sajtótájékoztatóján Varga Mihály.

A legfrissebb gazdasági hírek is bizonyítják, hogy a válság még nem múlt el, a helyzet semmivel nem jobb a korábbinál – fogalmazott a politikus. Rámutatott: a Bajnai-kormány továbbra is félrekezeli a problémát, mélyíti a válságot. Emiatt az új kormánynak gyors, rendkívüli intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy Magyarországot kihúzza a gödörből.

Varga Mihály emlékeztetett: az Európai Bizottság legújabb jelentésében lesújtó adatokra világít rá. Hazánk 2009-ben Görögország után a második volt a kamatkiadások nagyságának tekintetében, idén pedig még mindig a harmadik helyen áll (Görög- és Olaszország mögött). A Bizottság szerint az államháztartási hiány jóval nagyobb lesz annál, amit a kormány tervezett.

Ehhez jönnek olyan adatok, mint például a 11,8 százalékos munkanélküliség, vagy a 825 ezres BAR-lista. Jelenleg 90 ezer olyan ingatlan van az országban, ahol kényszer kilakoltatás és árverezés van kilátásban – hangsúlyozta a fideszes politikus. Folytatta: a benzinár is történelmi csúcsra emelkedett – még soha nem kellett ennyit fizetnünk az üzemanyagért.

Aki ezek után azt mondja, hogy Magyarország már túl van a válságon, az egyszerűen félretájékoztatja az embereket – utalt Varga Mihály Bajnai Gordon minapi nyilatkozatára.

(fidesz.hu)

Töretlenül nő a BAR-listások száma hazánkban, vagyis azoké, akik legalább 90 napon keresztül nem tudták fizetni törlesztőrészleteiket, esetleg másfajta mulasztást, visszaélést követtek el az elmúlt öt évben.

A Központi Hitelinformációs Rendszerben, közkeletű nevén a BAR-listán tárolt magánszemélyek száma a legfrissebb, márciusi adatok szerint egy év alatt 170 ezerrel 825 ezerre nőtt, a fennálló mulasztások száma pedig már meghaladta az 1 millió 123 ezret.

(fidesz.hu)