Gyurcsány Ferenc és a szocialisták hiába titkosították kormányzásuk idején saját, 2006-ban készített alkotmánytervezetüket, amelyet még a kormányváltás előtt az irattárból is eltüntettek: a dokumentum a Magyar Nemzet birtokába került.

Az elmúlt hetekben az MSZP nemcsak itthon, hanem Brüsszelben, a nemzetközi diplomáciát is felhasználva indított támadást a parlamentben jelenleg is zajló alkotmányozási folyamat, az alaptörvény tárgyalása ellen.

Az országgyűlési munkát az LMP-vel együtt bojkottáló, módosító javaslatokat nem készítő ellenzéki párt ugyanakkor máig hallgatott arról, mit is tartalmaz a Gyurcsány-féle alkotmánytervezet. Ezt öt évvel ezelőtt Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter készítette vagy készíttette el, azonban a tárca jogutódjánál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban nyomát sem találták a dokumentumnak.

A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet 2006-ban az akkori minisztériumtól hiába kérte ki a dokumentumot, azt Petrétei József megtagadta.

fidesz.hu

Már 2006-ban figyelmeztette a kormányt Kun János makroközgazdász, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer nem működik, de a Gyurcsány-kormány körüli volt tanácsadót egy erről megjelent írása után két munkanappal kitették a Miniszterelnöki Hivatalból.

A szakember úgy látja, a most megszűnő rendszerben egy nyugdíjpénztári igazgatósági vagy felügyelőbizottsági állás igen kényelmes és jól fizető állás volt, és sokan jól járhattak a szocialisták háza táján.

Az eddigi magánnyugdíjpénztári rendszernek nincs értelme. Sokan mondják, hogy Nyugaton nagyon sokfelé van ilyen rendszer, de nincs. Amilyen nyugdíjrendszerek a fejlett Európában vannak, azok olyanok, hogy vagy ágazati megállapodás alapján, vagy önkéntesen, vagy a munkaadóval történt közvetlen megállapodás alapján fizetnek a nyugdíjalapba. De ez egy önkéntes, nem pedig törvénnyel előírt befizetés, nem olyan, ami miatt az állami rendszerben hiány keletkezik – fogalmazott a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban a makroközgazdász.

fidesz.hu

Matolcsy György nem tart attól, hogy a különadóval sújtott szektorok visszafogják beruházásaikat, vagy hitelezési aktivitásukat a bankok, a 2013-as, és 2014-es költségvetési egyensúlyt a nemzetgazdasági miniszter szerint a 2011. február végén megjelenő, minden nagyobb költségvetési tétel felülvizsgálatával járó, strukturális reformprogram biztosítja, amelyet a kormány még abban az évben el is indít, és 2012 végéig végrehajt.

A nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-nak kedden kifejtette, hogy a reformok eredményeképp 600-800 milliárd forint megtakarítás érhető el a költségvetés kiadási oldalán. Ez áll szemben majd a kivezetendő és a bevételt csökkentő válságadókkal – tette hozzá.

A reform során minden nagyobb költségvetési tétel felülvizsgálatát ígérte. A 360 milliárdos munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során – hangsúlyozta a miniszter.

A nyugdíjrendszer átalakításával Matolcsy szerint felül kell vizsgálni a rokkantnyugdíjasok helyzetét. Magyarországon 12 százalék a rokkantnyugdíjasok aránya, míg az OECD-országok átlaga 6 százalék. Összesen 420 ezer fő van Magyarországon rokkantnyugdíjasként nyilvántartva, ám ha az OECD-átlaghoz közelítenénk, számuk 210 ezerre apadna. Tarthatatlanul magasnak nevezte a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatását, megjegyezve, hogy ennyit kapnak jövőre is.

Mintegy 50 milliárdot meg lehetne spórolni, ha a közösségi közlekedés területén 2012-ben reformokat léptetnek életbe – mondta. “Mi ilyen értelmű javaslatokat készítünk elő a kormány számára” – tette hozzá.

fidesz.hu

dr. Kovács Ferenc, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely újonnan megválasztott vezetője többek között az előző polgármester választások előtti jutalomosztásáról, a határokon átívelő kapcsolatokról és Nyíregyháza lehetőségeiről szólt a beszélgetés során.

- Felröppent a hír, hogy az előző városvezetés közvetlenül a választások előtt jelentős összegeket fizetett ki jutalomként. Hogyan áll ennek az ügynek a feltárása?

-Az általános átvilágítás során derült fény arra, hogy a szeptember 21-i városi közgyűlésen az előző városvezetés módosította az éves költségvetés hiányát; felemelte 7,765 milliárd forintra, majd ezt követően- az önkormányzati választásokat megelőző héten – több mint 100 millió forint jutalom kifizetéséről intézkedett. Ez egyrészt tartalmazta az október végi adójutalékok előrehozását, másrészt a prémiumelőlegek és jutalmak kiosztását még az önkormányzati választások előtt.

- Mely intézményekre terjedt ki a jutalomosztás?

– A polgármesteri hivatalra és az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő cégeire.

- Jogszerűen járt el az előző vezetés?

– A jogszerűséghez kétség sem fér, azonban az indokoltság erősen megkérdőjelezhető a város ilyen mértékű eladósodottsága mellett. Nem beszélve arról, hogy akik megérdemelten kaptak jutalmat, azok is “gyanúba keveredtek”. Ez pedig abból fakadt, hogy nem teljesítményértékelés alapján osztotta a városvezetés a prémiumokat. Ezzel és az időzítéssel együtt egyértelmű, hogy politikai jutalmazás történt.

- Milyen más visszásságokat találtak az átvilágítás során?

– Folyamatosan találunk szabálytalanságokat a szerződések és a folyamatban lévő beruházások áttekintése során. A legutóbbi közgyűlés témája volt a keleti elkerülő út befejezése, azonban ez a projekt is kilenc éve indult, így jóval hosszabb időt igényel az ügy feltárása. Részeredményeket nem szeretnék mondani, de a teljes iratanyag megismerése után mindenre kiterjedő beszámolót fogunk tartani. Annyit azonban kiemelnék, hogy a legtöbb folyamatban lévő projektnél szinte minden esetben utólagos korrekciókat kell végrehajtani. Vannak olyan projektek, amelyeknél már igen kevés a mozgástér, és olyanok, amelyek még előkészítés szakaszában vannak, vagy megrekedtek valamelyik szinten. Ezeket természetesen ki kell mozdítani ebből az állapotból és fel kell gyorsítani. Ugyanakkor ésszerűsíteni is kell jelentős részüket, mert megdöbbentő szakmai hiányosságokra és indokolatlan intézkedésekre is fény derült.

- Melyek voltak a legkirívóbb szabályszegések?

– Ilyen például a városi szennyvízberuházás, a borbányai szemétlerakó kármentesítése, az Agora-program, de akár az energiatakarékosság ösztönzését segítő program tizenöt éves futamidejű szerződése is. A Mandala Színházzal – szintén a választások előtt megkötött – öt évre szóló szerződés is ebbe a körbe sorolható, mintegy százötven millió forint értékben.

- Milyen irányt kívánnak szabni a határmenti kétoldalú kapcsolatoknak?

– Az elmúlt három évben a fideszes vezetésű megyei önkormányzaton keresztül sikerült komoly eredményeket elérni a határmenti együttműködésekre alapozott pályázatok területén. Ebben eddig Nyíregyháza sajnos nem vett részt, de a jövőben mindenképp bekapcsolódunk, mert rengeteg gazdasági és kulturális kapcsolat lehetőségét rejti a térség lakói számára, amelyeket feltétlenül ki kell használni.

- Mely területeken vannak már most kialakult és intézményesített határokon átívelő kapcsolatok?
– Elsősorban a magyar-román határon, ami négy-négy megyét érint. Ott lassan befejeződnek azok a nyertes projektek, amelyek öt százalékos önerővel több százmillió forintos összberuházást jelentettek. Ennek a rendszernek külön értéke, hogy mindkét oldalon szükséges, hogy legyen pályázó. Ez egy határokon átívelő konzorciális megoldás, ami jelentősen fellendíti a résztvevő országok kapcsolatát. Ukrajnával is van hasonló együttműködés, Szlovákiával pedig a “Kastélyok útja” kulturális és turisztikai pályázatot visszük közösen, ami interneten keresztül mutat be tizenöt felvidéki és tizenöt magyarországi kastélyt.

- Régi problémát jelent a térségben az úthálózat rossz állapota. Hogyan kívánják kezelni ezt a helyzetet?

– Az autópálya építése egy Nyíregyházától Vajáig tartó harmincnégy kilométeres szakaszon megkezdődött és várhatóan a következő év végéig be is fejeződik. Ez a pályaszakasz, azért fontos, mert ezzel is “közelebb kerül” mind a román, mind az ukrán határ. Azonban az egyéb közutak fejlesztése lemaradt, ebben szeretnénk valamelyest felzárkózni. Az Interreg keretében vannak benyújtva pályázatok, amelyek a megyét behálózó, jelentősen leromlott állapotú utak rendbehozatalában jelenthetnek segítséget.

- Mivel tudják javítani a helyiek életminőségét?

– Az “ügyek rendbetétele” után kezdhetünk hozzá a tényleges programunk megvalósításához. Ebbe a körbe tartozik például a külső területek bekapcsolása a város vérkeringésébe, azok infrastrukturális ellátottságának javítása. De kiemelten fontos a szennyvízberuházás jövő nyári befejezése, és a csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése is. A kerékpárutak rendszerbe való foglalása is az elvégzendő feladatok közé tartozik. Mindemellett természetesen sok eddig kiaknázatlan lehetőséget szándékozunk megragadni, melyek a turizmus, a kulturális élet, a sportélet, az oktatás és általában a helyi közélet fejlesztésében rejlenek. Szeretnénk, ha mindenki azt érezné, hogy jó a megyeszékhelyen élni, beleértve azokat is, akik a külterületeken élnek. Továbbá célkitűzésünk a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztése, erősítése.

- A romaintegráció területén milyen lépéseket tervez az új városvezetés?

– Ez a kérdés a programunk fajsúlyos részét képezi, a megvalósítás érdekében a közelmúltban tárgyalásokat folytattam Balog Zoltán államtitkár úrral és az egyházak vezetőivel. Ennek alapján a közvetlen, helyi stratégia gerincét a városrekonstrukció adja, melyben a munka, tanulás és lakhatás hármasának összeegyeztetése és – lehetőség szerint – egyidejű biztosítása a cél. Nyíregyházának van olyan városrésze, ami kifejezetten beleillik ebbe a programba. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete nagyon szűk mozgásteret ad, ezért olyan pályázatokat várunk, amelyek segítségével reális problémákra valós megoldást tudunk biztosítani, minimális önrész mellett.

- Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes elnöke nemrég azt mondta, hogy az önkormányzat kénytelen drasztikusan csökkenteni a fakultatív feladatok finanszírozását. Önök terveznek hasonló lépéseket?

– Most vizsgáljuk a problémát és azt is, hogy milyen források állnak rendelkezésre fedezetként. Abban azonban biztos vagyok, hogy nagyon szigorú gazdálkodást kell bevezetni, az önkormányzatok anyagi helyzete efelől nem hagy kétséget. Az előrebocsátható, hogy a fakultatív feladatokat is meg kell vizsgálnunk. Összegezve: nem tekinthetünk el pénzügyi helyzetünktől, nagyon meg kell néznünk, hogy mire költünk. Úgy gondolom, hogy helyzetünk nem egyedi az országban. Mindemellett vizsgálni kell természetesen az egyházakkal való együttműködés lehetőségeit is, akik ugyancsak igen szűkös keretből gazdálkodnak.

fidesz.hu

A kormányfő Facebook-oldalán “A Miniszterelnök válaszol” címmel sorozat indult, melynek keretében az emberek kérdéseire videóüzenetben felel Orbán Viktor. Az első, vasárnap felkerült videón többek között a miniszterelnök a nyugdíjak és az országot ellehetetlenítő államadósság összefüggéseiről beszélt.

A nyugdíjrendszer átalakításának egyetlen, világos és érthető oka van: az államadósság – húzta alá a kormányfő. Az a kísérlet, amellyel átalakították a magyar nyugdíjrendszert azt eredményezte, hogy az ország a feje búbjáig eladósodott. Óriási összegeket kellett átutalni a magánnyugdíjpénztárakba, a gazdaság nem termelt ezzel arányos bevételt, ebből kifolyólag a mindenkori vezetés óriási hiteleket vett fel. Ez a hitel pedig adóssághegy formájában nyomaszt minket, és szinte lehetetlenné teszi az életünket – fejtette ki a politikus. A kormányfő felhívta a figyelmet, ha ez így menet volna tovább, akkor maga alá temette volna az egész gazdaságot, gyerekeink jövőjét, a mi jelenünket, és a már nyugdíjban levők nyugdíját is. Be kellett avatkozni, meg kellett ezt akadályozni – jegyezte meg Orbán Viktor.

A kormányfő beszélt az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésről is. Elmondta: aki visszalép a magánnyugdíjpénztári rendszerből és eddig vesztesége volt, ezt a veszteséget az állam kompenzálja. Akiknek hozamuk van – sajnos ők vannak kevesebben – ők, ha január 31-ig visszalépnek, akkor ezt a hozamot adómentesen kivehetik – tette hozzá. Megerősítette: aki visszalép az állami rendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az egyéni számlavezetés csak a nyugdíjrendszerben jelent garanciát, a magánnyugdíjrendszerben nem. Az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés biztonságot, garanciát jelent, és nyomon követhetőek a befizetések – fogalmazott a Orbán Viktor.

A miniszterelnök megerősítette azt is, hogy nem lesz semmiféle nyugdíjadó, illetve folyó kiadásokat nyugdíjbefizetésekből a jövőben sem finanszíroz a kormány.

“A nyugdíjasok hozzájutnak a nyugdíjukhoz, a nyugdíj előtt állók számíthatnak a nyugdíjrendszerre, és a fiatalok előtt pedig kiszámítható, világos pálya áll majd, időskoruk biztonsága garantálva lesz. Bízzanak a kormányban, bízzanak a Parlament döntésében! Ennek a gazdaságpolitikának eredményeképpen Magyarország le tudja rúgni magáról az államadósságot, és mindannyian könnyebben lélegzünk, könnyebben élünk majd” – zárta videóüzenetét Orbán Viktor.

fidesz.hu

Várhatóan nagyjából öt órán keresztül szavaznak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben: a kétnapos ülés első napján döntenek egyebek mellett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, illetve a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényjavaslatról, valamint a jövő évi költségvetést megalapozó “salátatörvényről”. Kedden a jövő évi költségvetés újra megnyitott részletes vitája lesz nyolc órás időkeretben.

A házbizottság heti ülése után az Országgyűlés sajtófőnöke jelezte: a Fidesz kezdeményezte, hogy a hétfői napirendre vegyék fel, és házszabálytól eltéréssel tárgyalják meg, majd szavazzanak is az Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos által jegyzett, a magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozatról. Az ehhez szükséges négyötödös házszabálytól való eltérést azonban az MSZP, az LMP és a Jobbik sem támogatja, így valószínűleg a javaslat általános vitáját folytatja le hétfőn a Ház.

A tervezet elfogadásával az Országgyűlés a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mintegy 3 millió ember eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítaná, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét, a befizetések értékállóságát és a veszteségek jóváírását az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell az átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették.

Az Országgyűlés hétfőn dönt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, illetve a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról. Ezzel és a politikai nyilatkozattal kapcsolatban Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden azt mondta: adómentes lesz a pozitív reálhozam – azaz az infláció mértékénél nagyobb hozam – készpénzben felvétele azoknál, akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe; e döntés jogtechnikai következményeit a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készülő törvényjavaslat fogja rendezni.

Az Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló indítvány szerint a magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek. (A parlament előtt lévő másik nyugdíj-javaslatnál – amely a nők negyven évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását teszi lehetővé – a módosító indítványokról voksol a Ház).

Több pénzügyi tárgyú törvényjavaslatról is zárószavazás lesz hétfőn. Ezek közé tartozik a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomag, az új PSZÁF-törvény, az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó, illetve az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása.

Döntenek a képviselők az egyes büntető tárgyú, a naptári napban való határidő-számítással összefüggő törvénymódosításokról, illetve a nemzeti adatvagyonról szóló jogszabály-tervezetről. Zárószavazás lesz továbbá az agrárpiaci rendtartásról, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokkal kapcsolatos törvények módosításáról.

Ugyancsak hétfőn szavaz a parlament számos törvényjavaslat módosító indítványairól. Ezek közé tartoznak a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványok, valamint az egészségügyi törvénycsomag.

A határozathozatalok végén lesz a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, a sportról szóló, és az egyes energetikai tárgyú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények általános vitája. Az Országgyűlés tervezett napirendje szerint ezekről akár dönthet is a Ház hétfőn. Aznap késő este négy részletes vitát is lefolytatnak a képviselők.

Kedden, a napirend előtti felszólalások után, a jövő évi költségvetés újra megnyitott részletes vitáját tartja a parlament nyolc órás időkeretben. Ugyancsak időkeretben tárgyalja a Ház a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló javaslatot, amennyiben a parlament négyötödös többséggel támogatja ez ügyben a házszabálytól eltérést. A keddi nap forgatókönyvét jelentősen befolyásolja majd, hogy a képviselők mely ügyekben fogadják el a házszabálytól eltérést, ettől függ, hogy hány törvényjavaslat részletes vitáját folytatja le aznap a parlament.

fidesz.hu

Orbán Viktor kormányfővel készült interjú jelent meg az újvidéki Magyar Szó című napilap hét végi számában.

A miniszterelnök pénteken hivatalos látogatáson járt Szerbiában – tárgyalt Boris Tadic elnökkel és Mirko Cvetkovic kormányfővel -, ekkor készített vele beszélgetést a vajdasági magyar újság. “Elvárható, hogy a szerb kormányzat teljesítse azokat – az elsősorban pénzügyi – kötelezettségeit, amelyeket a magyarok által működtetett intézmények fenntartásáért visel” – jelentette ki a vajdasági magyar kisebbségi kulturális autonómia legfőbb szervének, a június eleji választások után megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak a működésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök. “Az iskolák, kulturális intézmények támogatását Magyarország nem vállalhatja át, mert ez egy szerb kötelezettség” – fűzte hozzá.

A Magyar Szó kérdésére, nem kell-e attól tartani, hogy január 1. után, amikor könnyített eljárással lesz megszerezhető a magyar állampolgárság, a munkavállalási lehetőség miatt sokan kivándorolnak a Délvidékről, Orbán Viktor elmondta: a kettős állampolgárság bevezetése előtt a kormány minden magyar közösséggel konzultált, és az ő véleményük alapján született meg a döntés. “Márpedig szerintük nem kell ettől tartani. Aki el akart menni innen, és mindent maga mögött akart hagyni, már megtette” – mondta.

A kormánynak a magyar népesség csökkenésével kapcsolatos stratégiáját firtató kérdésre azt felelte, amíg a magyarok “nem hiszik el, hogy egy győztes nemzet tagjai lehetnek”, addig nem is fognak gyarapodni; se vagyoni, se kulturális szempontból, “de értékekben és persze lélekszámban sem”. Hozzátette, “érdemes a jövőről a gyarapodás és a győzelem logikája mentén gondolkodni. Amíg ezt nem érjük el, addig hanyatlani fogunk, minden tekintetben. Ennek a tendenciának a megfordításán dolgozik most a magyar kormány, és a délvidéki magyar közösség vezetése is”.

A Magyarországon zajló változásokkal kapcsolatban leszögezte, “az átalakítások időszakát le kell rövidíteni”. Mint mondta, “nem lehet állandó változtatások és felfordulás közepette nevelni a gyerekeinket, és nem lehet ilyen körülmények között hosszabb távra tervezni”. Hozzátette, “a magyar embereket meg kell kímélni attól, hogy négy éven keresztül a folyamatos átalakulás idejét éljék”. “Egy év alatt cselekednünk kell, és utána hagyni, hogy az emberek nyugodtan, stabilan kialakított keretek között tudják tervezni és élni az életüket” – mondta Orbán Viktor kormányfő az újvidéki Magyar Szónak adott interjúban.

(www.fidesz.hu/index.php?Cikk=155936)

A politikus a jövő évi büdzsé tervezete kapcsán azt mondta: az új adórendszertől sokat várnak, hiszen ez várakozásuk szerint a polgárokat és a vállalkozásokat is törekvésre, munkára és alkotásra buzdítja majd – ettől lehet várni az új munkahelyek teremtését, a jövedelmek kifehérítését, és jelentős, eddig nem adózott pénzek bevonását a gazdaság vérkeringésébe.

A Fidesz gazdaságpolitikájának hármas célja volt a kormányzás átvételét követően. Helyreállítani az ország pénzügyi stabilitását, mivel katasztrofális helyzetet örököltek a legtöbb pénzügyi mutató – államadósság, deficit – tekintetében. Mindezt a megszorítások alkalmazása nélkül kívánták elérni. Ezzel párhuzamosan – harmadik célként – a gazdasági növekedés megindítását tűzték ki. E hármas törekvés szempontjából érdemes nézni részben az idei költségvetés teljesítését, részben a jövő évi büdzsé tervezetét – mondta a fideszes politikus, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

Az, hogy az idei költségvetésben tartani tudják a kitűzött hiánycélt, egyáltalán nem volt természetes az év közepén. Ez nem így nézett ki korábban, hiszen május végén, a kormányzás átvételekor azt vették észre, hogy “üres a kassza” – mondta a politikus. A 2011-es költségvetésről pedig minden elemző azt mondja, hogy reális, tartható benne többek között a hiánycél száma is. Arról vitatkoznak, hogy 2012-től és 2013-tól tudjuk-e majd tartani a célokat – érvelt Rogán Antal.

Ezekre a kritikákra reagálva a fideszes politikus azt mondta: nem véletlen, hogy szakítottak az eddigi gazdaságpolitikai logikával. Azok az elemzők ugyanis, akik a bizonytalanságot jelző elemzéseket készítik, a megszorításos gazdaságpolitikában gondolkodnak. Azt gondolják, hogy alapvetően csak a kiadásokat kell lefelé szorítani, de azt már nem lehet. A közszolgáltatások színvonala, az emberek teherviselő képessége, az adózási morál olyan szinten volt, hogy ezt már nem lehetett megoldani – érvelt a gazdasági bizottság elnöke. Ezért döntöttek úgy, hogy a jövőben alapvetően azok a cégek fizessenek többet, amelyeknél hatalmas profit keletkezett – többek között a korábbi kormányzatok hibájából, mert nem szabályozták kellően ezeket a szektorokat – hangzott el.

Fehérednek a jövedelmek, meglódul a növekedés

Rogán Antal elmondta: nem csupán a válságadók léteznek, hanem ezzel párhuzamosan egy erőteljes adócsökkentés is megvalósul. Gyakorlatilag 500 milliárd forintot otthagynak a családoknál és a vállalkozásoknál, ezzel együtt jelentősen egyszerűsítik az adózási rendszert – jelentette ki a politikus. Ennek várakozásuk szerint az lesz az eredménye – ami már most is mutatkozik -, hogy “fehéredni” fognak a jövedelmek; másfelől meglódul majd a gazdasági növekedés.

A politikus a szomszéd államokat hozta példaként, ahol az adórendszer miénkhez hasonló korábbi átalakítása meghozta a fentebb sorolt hatásokat. Szlovákiában, amely lélekszámát tekintve csaknem feleakkora, mint Magyarország, majdhogynem több személyi jövedelemadót fizetnek be, mint nálunk – érvelt Rogán, aki szerint ezt az adórendszere egyszerűsítésének köszönheti a szomszédos ország.

A jövőre induló új magyar adórendszer egyfelől nem ösztönöz majd az adóelkerülésre – mivel több munka után arányosan több pénz is marad a pénztárcákban -, s ugyanezen okból kifolyólag arra is ösztönzi majd az embereket, hogy energiáikat munkába, vállalkozásba, értékteremtésbe forgassák bele – szögezte le a politikus.

“A béklyókat levették”

A politikus egyébként úgy számol, hogy 2011 második felében és 2012-ben fogja majd megérezni az ország a büdzsé jótékony hatását. Új munkahelyek teremtésére is számítanak a hazai gazdasági szektor, a kkv-k részéről annak nyomán, hogy “a béklyókat levették” az ágazat szereplőiről. Példaként említette a politikus, hogy jelentősen csökkentették a társasági adót az 500 millió forint nyereség alatti cégek esetében, illetve azt, hogy a vállalkozó bármely ágon veszi ki jövedelmét a cégéből, lényegében ugyanakkora adót fizet majd utána. Ez is arra ösztönöz, hogy koncentráljanak a teljesítményre – mondta Rogán, aki arra számít: komoly összegeket “hoznak haza” ilyen szempontból, illetve az adózásban is megjelenítenek majd jelentős pénzeket.

A kormányoldali politikus úgy kalkulál, hogy a családoknál maradó többletösszegek felét az eladósodottság csökkentésére fordítják – ez mintegy megtakarítás formájában jelenik meg a rendszerben. A másik felét pedig a fogyasztás növelésére szánják – vázolta a következő évek gazdaságpolitikai várakozásait Rogán.

fidesz.hu

Mindössze tíz százalék körüli támogatottsága van Gyurcsány Ferencnek az MSZP szavazói bázisában a szocialisták egyik belső felmérése szerint.

fidesz.hu

Új házszabályt alkotna 2014-re, és szakaszosabb ülésezési rendet vezetne be Kövér László, akit csütörtökön választottak házelnökké. A politikus az MTI-nek adott interjúban elmondta, politizáló házelnöknek készül. Megerősítette, ha ő jelölt volna államfőt a Fidesz-frakció számára, az nem Schmitt Pál lett volna. Kövér László politizáló házelnökként írta le azt a szerepkört, amelyet betölt majd a Ház élén. “Nem okozok meglepetést, ha azt mondom, nem szerettem soha a protokollt” – mondta, hozzátéve, meglepő lenne az is, ha azt mondaná, a nem politizáló házelnökök modelljét szeretné követni.

Rámutatott, lesznek olyan célkitűzései, amelyek a Ház normálisabb működésével, tekintélyének megerősítésével függnek össze. Mint mondta, 1990-től kezdve a parlament tekintélye fokozatosan épült le, és ez nem független a képviselők viselkedésétől és a sajtó “tálalásától” sem. Úgy vélte, az elmúlt években eljutottak egy olyan mélypontra, hogy “egyes miniszterek kirakták a motyójukat a bársonyszék előtti kisasztalra, és ott falatoztak, ha megéheztek, és bizonyos képviselőcsoportokban bevett dolog, hogy behozzák az üdítőiket az ülésterembe”.

Ezek csak a legkirívóbb példák, de minden ilyen, bagatellnek számító, ám az Országgyűlés tekintélye szempontjából fontos problémát meg kell oldani. Ide sorolta még az érintkezést a sajtóval, a dohányzás ügyét, a beléptetést és a parkolást. A tévéstábokat nem engedi vissza az ülésterembe. Leszögezte: 2014-re – amikorra megváltozik a Ház jellege, hiszen feleannyi képviselő lesz, mint most – érdemes lenne új házszabályt alkotni.

Szerinte jobb lenne egy szakaszosabb ülésezési rendet bevezetni, amelyben kis ciklusok vannak. Mindezt azért, hogy a parlament viszonylag koncentráltan tudjon a plenáris üléseken dönteni, vitázni, több idő jusson a bizottsági munkára, valamint arra, hogy az egyéni képviselők több időt tudjanak fordítani választókerületi munkájukra. Nagyjából az 1998 és 2002 között már kipróbált irányba kellene mozdulni, de ebben is, miként minden, a Ház működését érintő kérdésben, számít a képviselők és a frakciók javaslataira.

Kiemelte, a házelnöki poszt elvállalásában nagyon fontos szempont volt, hogy a határon túli közösségekkel, az “elszakított nemzetrészekkel” való kapcsolattartásra e fórum a házelnök vezetése alatt létezik.

(MTI)