Napok óta hangos a média a chilei bányaszerencsétlenségtől, majd a reménytől, hogy életjelet kaptak a bányászoktól.

Megkezdődött tehát a mentőakció Chilében a mélyben rekedt bányászok felszínre hozatalára. Az első beszámolók szerint a mentési munkálatokkal megbízott Codelco nevű bányaipari cég helyi idő szerint hétfő délután látott neki a munkának, amelynek keretében egy 66 centiméter átmérőjű alagúton keresztül próbálják meg a bányászok kimentését. Laurence Golborne chilei bányaügyi miniszter kijelentette, hogy a fúróberendezés naponta átlagban mintegy 8-15 métert haladhat előre. Így a 700 méteres mélységben rekedt 33 bányász mentése legkevesebb 100 napig is eltarthat. Azért nem lehet gyorsabban haladni, mert a kőzet omlásveszélyes.

A bányászokkal a kapcsolatot egy néhány cm. átmérőjű furaton keresztül tartják, amelyen ételt, italt, gyógyszert, sőt kamerát is juttattak részükre. (Ennek a kamerának a képét láthatják Önök is).

A képen vidám embereket látunk, de sajnos vannak olyanok is, akik depresszióba estek, ők nincsenek a fotón…

A bányában 36-37 oC a hőmérséklet, így ez bizony próbára teszi az emberek szervezetét.

A fúrási munkálatok első szakaszát egy különleges ausztrál fúróberendezéssel végzik. Értesülések szerint a szóban forgó fúrófej az első 15 méterrel birkózik csak meg, majd annak szerepét egy hasonló, de Németországból érkezett fúró, illetve a hozzá tartozó, ugyancsak német motor veszi át.

Mindez közvetve megerősíti azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint az augusztus 5-én az Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybányában rekedt 33 bányászok mentése legkevesebb 100 napig is eltarthat, mivel a szóban forgó alagút fúrása ennyi időt vehet igénybe. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a kőzet állaga nem stabil, ezért az illetékeseknek rendkívül óvatosan kell eljárniuk.

Laurence Golborne chilei bányaügyi miniszter kijelentette, hogy a fúróberendezés naponta átlagban mintegy 8-15 métert haladhat előre.

Közben folyik a felelősök keresése, illetve azoknak a felelősségre vonása, akiknek mulasztása, illetve hibás döntése hozzájárulhatott a történtekhez. Hétfőn lemondott az egészségügyi minisztérium atacamai regionális képviselője, aki júliusban engedélyezte a San José-i bánya újra megnyitását. Azt ugyanis egy szerencsétlenség miatt korábban lezárták, és a megnyitás engedélyezése szakértők szerint elhamarkodott volt.

A bánya egyik tulajdonosa magyar… A bányászok kijutását egy létra hiánya is “elősegítette”…

Ezek szerint nincs is olyan messze ez a Chile tőlünk.

A különbség talán annyi, hogy ott az illetékes lemondott…

Szerző: MTI

Az izraeli hatóságok kedd éjfélig adtak határidőt a Gázai övezetbe tartó líbiai segélyhajónak, hogy el-Arís egyiptomi kikötő felé változtassa meg haladásának irányát, a hajó kapitánya azonban elutasította a felszólítást – közölték a Moamer Kadhafi líbiai vezető fia által irányított alapítvány képviselői.

Mahallah Zvej, a alapítványnak a fedélzeten tartózkodó szóvivője telefonon elmondta, hogy megfenyegették őket: az izraeli haditengerészet feltartóztatja a hajót.

Az izraeli hadsereg szóvivője szerint megkezdték a hajó megállítását célzó műveletet, és eközben kapcsolatba léptek a hajóval. A Szeif al-Iszlám Kadhafi vezette alapítvány közleményben tudatta, hogy egy izraeli hadihajó az Amalthea közelében tartózkodik. A segélyhajó szombaton hagyta el Görögországot.

A közlemény szerint az izraeli utasítás ellenére “a líbiai hajó kapitánya és az alapítványnak a hajón tartózkodó misszióvezetője megerősítette: a hajó a Gázai övezetbe tart, nem pedig más helyre”.

Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter vasárnap közölte: Izrael nem engedi meg, hogy a moldovai zászló alatt hajózó, Hope (Remény) névre átkeresztelt Amalthea elérje a Hamász iszlamista palesztin szervezet ellenőrzése alatt lévő Gázai övezetet. Mark Regev kormányszóvivő kedden megismételte azt a javaslatot, hogy a hajó Asdód izraeli kikötővárosban rakja ki a palesztinoknak szánt segélyszállítmányt.

Izrael nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor a május 31-én megrohamozta a Gázába tartó nemzetközi segélyflottila török zászló alatt hajózó vezérhajóját, és megölt kilenc török állampolgárt.

MTI

Palesztinoknak szánt segéllyel a fedélzetén hajó indul Dél-Görögországból pénteken vagy szombaton a Gázai övezetbe, egy hónappal azt követően, hogy az izraeliek egy hasonló segélyszállítmányt katonai erővel tartóztattak fel, s az akció halálos áldozatokat is követelt.

Újabb segélyhajó kel útra a Gázai övezetbe. A Görögországból induló tengerjáró útját egy segélyalapítvány szervezi, amelyet Kadhafi líbiai vezető fia, a 37 éves Szaif al-Iszlam irányít, A hajón kétezer tonnányi élelmiszert és gyógyszert szállítanak.

Korábban kilenc palesztin-barát aktivista halt meg, amikor az izraeli haditengerészet május végén megtámadott egy török segélyszállító hajókonvojt. A történtek miatt megromlott az izraeli-török viszony, a támadást a Biztonsági Tanács is bírálta. A testület állásfoglalásában elítélte a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadást, és gyors, tárgyilagos, hiteles, illetve átlátható vizsgálatot követelt az ügyben.

Juszef Szavani, a segélyalapítvány igazgatója azzal indokolta az újabb akciót: ha mindenki tartózkodik a cselekvéstől, és az mondja, Izrael úgysem engedi a segély bejutását, akkor a palesztinok a Gázai övezetben továbbra is éhezni fognak. “Reméljük, hogy most minden simán lezajlik” – tette hozzá. Az Amalthea nevű hajón a segélyalapítvány tíz támogatója utazik majd. A hajó a dél-görögországi Lávrionból indul nemzetközi legénységgel, s az út várhatóan 70-80 órát vesz igénybe.

Izrael azt állítja, hogy a Gázai övezet blokádjára azért van szükség, hogy megakadályozzák fegyverek és katonai célra felhasználható anyagok eljutását a Hamász iszlamista szervezet ellenőrzése alatt álló területre. A zsidó állam a támadást követő nemzetközi felháborodás hatására enyhített az övezetet sújtó szankciókon, és vizsgálatot indított a történtek felderítésére.

Szavani elmondta azt is, hogy reményei szerint pénteken vagy szombaton a korai órákban indulnak, és legalább 70-80 óra alatt érik el céljukat.

Megjegyzés: A képre nézve kérem, döntse el a tisztelt Olvasó, hogy segélyre szorulnak-e a romok közt vegetáló gázaiak?

Fico bedobta a törülközőt, Radičová alakíthat kormánytRobert Fico kormányfő a várakozásoknak megfelelően szerdán bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, és visszaadja a megbízást Ivan Gašparovič államfőnek. A köztársasági elnök Iveta Radičovának, az SDKÚ-DS választási listavezetőjének adott esélyt a kormányalakításra.

Ivan Gašparovič délután fogadta a négy ellenzéki párt vezetőit, akik egy új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyalnak, s szerdára virradóra már sikerült megállapodniuk a programtézisekben is.

A négy párt – Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Szabadság és Szolidaritás (SaS), Híd – közös kormányfőjelöltje Iveta Radičová (SDKU). A négypárti koalíciónak a 150 tagú parlamentben 79 képviselője van.

Gašparovič megbízta a “Smer alelnökét”

Gašparovič a találkozók után elmondta: miután Robert Fico kormányalakítási kísérlete sikertelen volt, most Iveta Radičovának adott kormányalakítási megbízatást. Az államfő most sem kerülte el a bakit, nyilatkozata során véletlenül a Smer alelnökének nevezte az SDKÚ listavezetőjét. Radičová megbízatása július 8-ig szól, ekkor kerül sor az új parlament alakuló ülésére.

“Nagy megtiszteltetés ez számomra” – mondta újságíróknak Radičová, amikor elfogadta a felkérést. Kifejtette, hogy már alakul az új kormánykoalíció, s mindent megtesz annak érdekében, hogy jó és sikeres kormánya legyen Szlovákiának.

“Kormányunk a polgári felelősség és együttműködés kormánya lesz” – hangsúlyozta Radičová.

Fico feladta

Robert Fico már a délelőtt folyamán bejelentette, sikertelenek voltak kormányalakítási törekvései. „Visszaadom a köztársasági elnök úrnak a kormányalakítási megbízást, melyet múlt héten adott nekem, s tájékoztatni fogom őt, hogy nem lehetséges véghezvinni a Smer-SD elképzeléseit egy erős és stabil kétpárti koalícióról. Az elnök úrnak így mást kell megbíznia a kormányalakítással“ – jelentette ki Fico a leköszönő kormány ülése után.

Fico a sajtótájékoztatón kormánya érdemeit méltatta. Azt állította: az Európai Unión belül Szlovákia gazdasága növekszik a leggyorsabban, s az eladósodás mértéke az uniós átlagon aluli. Kormánya sikerének minősítette, hogy a válság ellenére sem korlátozták a társadalmi támogatásokat, és egyetlen stratégiai állami céget sem adtak el. Fico úgy látja, hogy a kabinet teljesítette négy éve tett ígéreteit.

A távozó miniszterelnök leszögezte: tiszteletben tartja a választások eredményét, s pártja következetes és határozott ellenzéki politikát fog folytatni.

Posztokat osztanak

Az alakuló jobbközép koalíció szerda délután hivatalosan is megkezdi a tárgyalásokat az egyes kormányposztok elosztásáról. A tegnapi, éjszakába nyúló koalíciós megbeszélések utáni sajtótájékoztatón Iveta Radičová ismételten azt állította, hogy ennek a koalíciónak nem az az elsődleges célaja, hogy tisztségeket osztogasson, hanem az, hogy megállapodjon a programtézisekben. Ennek ellenére a pártok néhány pozícióról már vitatkoztak.

Az már nyilvánvaló, hogy a kormányfői tisztséget az SDKÚ-DS kapja. Ezé a párté lesz a külügyi tárca is, melynek vezetője állítólag Mikuláš Dzurinda lehet. A „kékek“ a koalícióból kiszivárgott információk szerint ragaszkodnak a pénzügyminiszteri poszthoz is, amelyet Richard Sulík, az SaS elnöke szeretett volna magáénak tudni. A tárcavezető azonban minden bizonnyal ismét Ivan Mikloš lesz. Lucia Žitňanská, a párt alelnöke az igazságügyi tárca vezetői tisztségének várományosa.

Sulík lehet a parlament elnöke?

A négyesfogat második legerősebb pártja, a Szabadság és Szolidaritás nem négy, hanem csupán három helyet kap a kormányban. A koalíciós pártok ugyanis azt tervezik, hogy felszámolják a miniszterelnök-helyettesi posztot, amelynek amúgy sincs túságosan jelentős hatásköre. Amennyiben így döntenek, a Hídnak a kormányban mindössze két helye lenne. A hét végén Sulík legalábbis így nyilatkozott, ezt azonban Bugár Béla, a Híd elnöke határozottan elutasítja. Az SaS számára a kárpótlást, hogy eggyel kevesebb helyet kap a kormányban, a parlament elnöki posztja jelentené, amit Richard Sulík tölthetne be, bár már szó esett Daniel Krajcerről is. Ezen kívül az SaS adhatná a munka-, szociális és családügyi minisztert – ez Jozef Mihál lehetne – és megkapná a párt a kuturális tárcát is.

Figeľ mint belügyminiszter?

Eredetileg arról volt szó, hogy a parlament elnöke Ján Figeľ, a KDH elnöke lehetne. Pártja azonban úgy tudja, a kormányban kap helyet. Állítólag ő lesz a belügyminiszter, bár ezt a tisztséget Daniel Lipšic szerette volna megszerezni. A kereszténydemokraták nagyon szeretnék megkapni a közlekedési tárcát, amelyet Ivan Uhliarik vezetne.

A Hídnak a kormányban három helye lesz. A mezőgazdasági miniszter Simon Zsolt lehet, aki Mikuláš Dzurinda második kormányában vezette a tárcát. A Hídé lenne a hagyományosan „magyar“ minisztérium, a környezetvédelem is. A miniszter Solymos László lehetne.

(bumm, SITA, MTI)

fotó: SITA

Jelentősen, ötven százalékkal növelték amerikai tudósok a mexikói-öbölbeli mélytengeri kőolajszivárgás miatt a tengerbe ömlő olaj mennyiségére adott becslésüket; egy héten belül már másodszor módosították komolyan a becslést.

A tudósok keddi közlése szerint nagyon valószínű, hogy naponta 35-60 ezer hordónyi (5,57-9,54 millió liter) kőolaj ömlik a tengerbe. Ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy múlt csütörtökön még napi 20-40 ezer hordónyira tették a szivárgást, jóllehet már az is jócskán meghaladta a korábban becsült napi 12-19 ezer hordós mennyiséget.

A legújabb becslés több tudományos módszer alkalmazásának és a tengerfenékről nyert legfrissebb adatok felhasználásának az eredménye.

A legújabb becslésben szereplő legkisebb – azaz napi 35 ezer hordós – mennyiséget alapul véve közel 2 millió hordó kőolaj szivároghatott a Mexikói-öbölbe azóta, hogy április 20-án felrobbant a BP brit cég által üzemeltetett Deepwater Horizon olajkitermelő platform. Ez közel nyolcszorosa annak az olajmennyiségnek, amely az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es katasztrófája miatt került az óceánba Alaszka partjainál.

(MTI)

Megtámadták a gázai övezetbe tartó segélyszállító hajókat

Hétfőn hajnalban álarcos, izraeli kommandósok támadtak rá arra az önkénteseket szállító hajórajra, amely gyógyszereket és élelmiszereket vitt volna a blokád által elzárt gázai övezetbe.

Izrael bejelentette, hogy mindenáron meg fogja akadályozni a hajók kikötését. Azt azonban, hogy fegyvertelen civilekre fognak lőni, valószínüleg nem gondolták a hajókon utazó aktivisták és újságírók sem, mégis megtörtént. A halottak és sebesültek számáról pontos adatokat még nem tudunk, de sajnos tény, hogy vannak halottak is és sebesültek is…

Isztambulban az izraeli nagykövetség előtt a támadásról értesülve tüntetők csoportosultak, és behívatták izrael nagykövetét, hogy adjon magyarázatot a támadásra.

Nemzetközi hajóraj indult élelmiszerekkel és gyógyszerekkel a Gázai övezet lakosságát támogatni. A fedélzeten újságírók jelentős csoportja van jelen, akik szeretnék a közvéleményt tájékoztatni a segélyek célba juttatásáről.

Cipruson nem kapott kikötési engedélyt a hajóraj, így kénytelen volt folytatni útját pihenés nélkül Gáza felé.

A hajóraj legnagyobb hajója a Mavi Marmara (Kék Márvány), török hajó.

Dáni Ajálon izraeli külügyminiszter-helyettes “durva provokációnak” nevezte a segélyhajók útnak indítását, hiszen – szerinte – nincs humanitárius válság a Gázai övezetben.

Izrael tehát mindent elkövet, hogy feltartóztassa a nemzetközi segítséget hozókat, talán már a tengeren, de az is elképzelhető, hogy kikötéskor letartóztatják a fedélzeten lévőkat, a szállítmányt pedig – azzal a címszóval, hogy átvizsgálják – egyszerűen elveszik. Sajnos ez a “gyakorlat” nem példa nélküli, hiszen a közelmúltban történt, hogy nagy kegyesen kiosztottak Gázában egy évek óta büdösödő, tönkrement ruhaneműkből és lábbelikből álló készletet, – amikor már a segélyezettek azt használni nem tudják – Az is megtörtént, hogy egyszerűen lenyúlták a Gázába küldött segélyeket, és azt maguk közt osztották szét. (Nagy szükségük lehetett rá!)

A segélyhajók fedélzetén lévő újságírók és stábok helyszíni közvetítéssel igyekeznek tájékoztatni a világot erről a méltánytalan eljárásról, tehát érdemes figyelnünk az eseményeket.

Az euróövezetben nem valószínű második recesszió, ugyanis az adósságcsökkentő intézkedések gazdasági növekedést rontó hatását ellensúlyozhatja az export növekedése, a gyengébb euró segítségével.

Így vélekedett az OECD fő közgazdásza, Pier Carlo Padoan a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában, amelynek megjelenését az OECD új gazdasági előrejelzéseinek szerdai kiadása elé időzítették. Padoan leszögezte, hogy az euróövezeti országoknak folytatniuk kell államháztartásuk rendbehozatalát, azt össze kell kötniük növekedést ösztönző reformokkal a nyugdíjrendszerekben, a munka- és egyéb piacokon, és együttműködéssel kell meggyőzniük a kétkedő tőkepiacokat arról, hogy stratégiájuk hiteles.

Az euró 14 százalékkal gyengébb a dollárhoz képest, mint a tavalyi év végén. Ebből az európai exportőrök profitálhatnak, különösen a nagy gazdasági növekedésű ázsiai országokkal folytatott kereskedelemben.

Az OECD fő közgazdásza szerint a gyengébb euró “üdvös fejlemény rövid- és középtávon, miután az euró korábban egy ideig túlértékelt volt, a kínai jüan pedig alulértékelt”.

(MTI)

Egyesül a United Airlines és a Continental Airlines.

A két amerikai légitársaság összeolvadásával az ágazat legnagyobb vállalata jön létre. Amerikai sajtójelentések szerint az egyesülési tervet a hétvégén fogadta el a két igazgatótanács. Hivatalosan hétfőn jelenthetik be a 3 milliárd dolláros ügyletet, amelynek létrejöttéhez a versenyhatóság engedélye is szükséges. A két társaság részvénycsere útján kíván egyesülni. A tervek szerint az új vállalat a United nevet kapja, székhelye a United Airlines chicagói központjában lesz.

A United a harmadik, a Continental a negyedik legnagyobb amerikai légitársaság. Ketten együtt nagyobbak, mint a jelenlegi piacvezető Delta Airlines. Az ülőhelyek száma alapján a Delta a világ teljes légi személyszállítási szállítási kapacitásának 6 százalékával rendelkezik, míg a United és a Continental együtt 7 százalékot ér el.

(MTI)

Barack Obama amerikai elnök gazdasági területen is nyit a muszlim világ felé: a Fehér Ház hétfőn és kedden gazdasági konferenciát rendez az Egyesült Államok és a muszlim világ közötti üzleti-kereskedelmi kapcsolatok serkentésére.

A kétnapos értekezletre 5 kontinens 50, többségében muszlim többségű országából több mint 250 üzletembert hívtak meg Washingtonba. A CNN tudósítása szerint Obama tavaly júniusi egyiptomi látogatásakor kairói beszédében politikai nyitást hajtott végre a muszlim világ felé, a mostani konferenciát az ezt kiegészítő gazdasági nyitás jegyében tartják meg.

Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta újságíróknak: a vállalkozás – amely Amerika alapértékei közé tartozik – nagy lehetőségeket nyithat meg a világ népei előtt.

A konferencián fiatal vállalkozók találkoznak és egyeztetnek kormányzati tisztviselőkkel, bankárokkal és egyéb szakértőkkel. A témák között szerepel az üzletasszonyok működésének segítése, illetve az új vállalkozásokat segítő légkör megteremtése.

A tanácskozáson – amelyre izraeli befektetőket is meghívtak – Obamán kívül részt vesz mások mellett Hillary Clinton külügy- és Gary Locke kereskedelmi miniszter is.

(MTI)