“Államcsőd várhat Magyarországra az IMF volt főközgazdásza szerint

Görögország a segélycsomag ellenére is csődbe megy néhány éven belül – vélekedett Kenneth Rogoff amerikai közgazdász egy osztrák lapnak adott interjúban. Rogoff úgy látja, egy-két év múlva a görögök nem teljesítik többé az IMF elvárásait. A Valutaalap panaszkodni fog, de végül mégis folyósít támogatást az országnak. Újabb két-három év múlva azonban a helyzet elviselhetetlenné válik, az IMF “kiszáll”, s ekkor Görögország csődbe megy. A Harvard Egyetem professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza azt mondta: a következő két-három évben “néhány kelet-európai országra is” államcsőd vár.Többek között Magyarország helyzetét is bizonytalannak nevezte.

Addig nem következik be államcsőd Kelet-Európában, amíg az IMF beavatkozásra készen, készenlétben áll, de “ez nem fog örökké tartani” – vélekedett. Ukrajna, Románia és Magyarország azok az országok, amelyeknek “ingatag a helyzete”, s különösen Magyarország “áll rosszul” – mondta a lapnak a közgazdász, aki szerint a reformok nem voltak kielégítőek. Emellett a takarékosság első fázisát viszonylag könnyű véghezvinniük az országoknak, mert ki tudnak használni bizonyos “költségvetési trükköket”. A nehezebb szakasz csak most kezdődik – mondta. Rogoff szerint a görög segélycsomaghoz való hozzájárulást elutasító Szlovákia példája azt mutatja, hogy az európai uniós struktúrák túl gyengék ahhoz, hogy ennyi országot összetartsanak. “A Szlovákiával való konfliktus csak egy kis ízelítő volt abból, ami Európára vár” – tette hozzá.”

Eddig a hír, amelyhez kénytelen vagyok hozzáfűzni saját véleményemet: A hitelspirál pókfonalát az IMF szövögeti az európai országok köré, és amikor már ez a háló kibogozhatatlanul erőssé válik, elkezdenek “keménykedni” a világbank hiénái. Már nemcsak a befektetett tőkét és a busás kamatokat követelik, hanem azt is megszabnák, hogy milyen népnyomorító sanyargatással préseljék ki az adós országok polgáraik utolsó fillérjeit is. Amelyik ország szeretné megőrizni nemzetének minimális életszínvonalát, ezért próbál a világbankkal tárgyalni, azt azonnal “rossz adósnak” bélyegzik meg az IMF lélek nélküli irányítói.

Hazánkról is meglehetősen nyeglén jelentik ki, hogy “rosszul állunk” mert az új, polgári kormány határozottan helyre tette a bankvilág urait, kijelentette, hogy az IMF-et banknak tekinti és nem gazdasági tanácsadónak. El is rohantak a sértődött hiénák, de visszakaffogták, hogy bármikor jönnek, és folytatják a tárgyalást.

Remélem, hogy nem tudják megtörni vezetőink határozottságát, és ismét megmutathatjuk a világnak, hogy a magyarság többre képes, mint azt gondolnák!

Magyarországot tönkre tenné az IMF?! Orruk tőle fokhagymás!

Napok óta hangos a média a chilei bányaszerencsétlenségtől, majd a reménytől, hogy életjelet kaptak a bányászoktól.

Megkezdődött tehát a mentőakció Chilében a mélyben rekedt bányászok felszínre hozatalára. Az első beszámolók szerint a mentési munkálatokkal megbízott Codelco nevű bányaipari cég helyi idő szerint hétfő délután látott neki a munkának, amelynek keretében egy 66 centiméter átmérőjű alagúton keresztül próbálják meg a bányászok kimentését. Laurence Golborne chilei bányaügyi miniszter kijelentette, hogy a fúróberendezés naponta átlagban mintegy 8-15 métert haladhat előre. Így a 700 méteres mélységben rekedt 33 bányász mentése legkevesebb 100 napig is eltarthat. Azért nem lehet gyorsabban haladni, mert a kőzet omlásveszélyes.

A bányászokkal a kapcsolatot egy néhány cm. átmérőjű furaton keresztül tartják, amelyen ételt, italt, gyógyszert, sőt kamerát is juttattak részükre. (Ennek a kamerának a képét láthatják Önök is).

A képen vidám embereket látunk, de sajnos vannak olyanok is, akik depresszióba estek, ők nincsenek a fotón…

A bányában 36-37 oC a hőmérséklet, így ez bizony próbára teszi az emberek szervezetét.

A fúrási munkálatok első szakaszát egy különleges ausztrál fúróberendezéssel végzik. Értesülések szerint a szóban forgó fúrófej az első 15 méterrel birkózik csak meg, majd annak szerepét egy hasonló, de Németországból érkezett fúró, illetve a hozzá tartozó, ugyancsak német motor veszi át.

Mindez közvetve megerősíti azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint az augusztus 5-én az Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybányában rekedt 33 bányászok mentése legkevesebb 100 napig is eltarthat, mivel a szóban forgó alagút fúrása ennyi időt vehet igénybe. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a kőzet állaga nem stabil, ezért az illetékeseknek rendkívül óvatosan kell eljárniuk.

Laurence Golborne chilei bányaügyi miniszter kijelentette, hogy a fúróberendezés naponta átlagban mintegy 8-15 métert haladhat előre.

Közben folyik a felelősök keresése, illetve azoknak a felelősségre vonása, akiknek mulasztása, illetve hibás döntése hozzájárulhatott a történtekhez. Hétfőn lemondott az egészségügyi minisztérium atacamai regionális képviselője, aki júliusban engedélyezte a San José-i bánya újra megnyitását. Azt ugyanis egy szerencsétlenség miatt korábban lezárták, és a megnyitás engedélyezése szakértők szerint elhamarkodott volt.

A bánya egyik tulajdonosa magyar… A bányászok kijutását egy létra hiánya is “elősegítette”…

Ezek szerint nincs is olyan messze ez a Chile tőlünk.

A különbség talán annyi, hogy ott az illetékes lemondott…

“Égett az állványzat a Margit híd budai hídfőjénél

Eddig ismeretlen okokból kigyulladt az állványzat szombaton este a Margit híd budai hídfőjénél. Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. A tüzet – amely a rakpart és az első pillér között, mintegy15 méteres szakaszon keletkezett – sikerült eloltani. A szóvivő közlése szerint személyi sérülés nem történt. A Margit hídon a villamosok és az autóbuszok egyelőre nem közlekednek, csakis a gyalogos forgalom engedélyezett.

(MTI)”

Eddig a Magyar Távirati Iroda tudósítása, amelyet azóta a rádió is bemondott, így aztán bizonyára sok ember elgondolkodik rajta, nemcsak én…

A fővárosi önkormányzat egyik méregdrága beruházása a Margit híd felújítása, amelynek árából nálunk szerencsésebb országokban vadonatúj hídat építettek volna.

Az átadási határidőt még a magas ráfordítási költség ellenére sem sikerül betartani.

Most meg ez a tűzeset!

Ha elindul a fantázia, máris összekapcsolja a sikertelen önkormányzati beruházással kapcsolatos leégést, tehetségtelen építők beégését és az állványzat elégését…

Természetesen a következtetést mindenkinek magának kell levonnia, és – ha úgy látja, lehet összefüggés az égések között – saját összeesküvés elméletét felállítania.

Nem túl bonyolult, kezdőknek is ajánlható feladat!

Magyarország nem kért időpontot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások újraindítására – közölte az IMF szóvivője csütörtökön, azt követően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban korábban a tárgyalások őszi felújításáról nyilatkoztak. Gerry Rice szóvivő rendszeres sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az IMF kész Magyarországgal a tárgyalások újraindítására, az IMF-küldöttség budapesti látogatására vonatkozóan azonban nincs időpont. Hozzátette: kapcsolatban állnak a magyar illetékesekkel, hogy áthidalják a még fennálló nézetkülönbségeket.

Eddig sem volt, és a jövőben sincs szükség új hitelmegállapodásra, tehát az IMF-fel az őszre tervezett tárgyalásoknak nem célja egy újabb kölcsönmegállapodás megkötése – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

A magyar állam a rendelkezésére álló IMF-EU-Világbank hitelkeretből 2009 júliusa óta nem kezdeményezett lehívást, a piaci alapú finanszírozás megoldott, és az ország a következő időszakban is a piaci források igénybevételével számol – szögezte le a tárca a közleményben.

A minisztérium megerősítette, hogy az IMF-fel ősszel várható tárgyalások kizárólag az IMF Alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal megtörténő gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd.

(MTI)

Néhány évvel ezelőtt még nagyon igyekeztek a magyar családok, hogy építsenek maguknak kisebb-nagyobb hét végi házakat.

Ez az építési kedv mintha alább hagyott volna, sőt! Annak ellenére, hogy csökkentek az illetékek januárban, nem pörgött fel a vízparti nyaralók piaca – áll a Világgazdaság keddi cikkében.

Az érdeklődés ugyan nőtt, de ez a piac csak egy kis szegmensére igaz – a Római-parti új építésű nyaralókra és üdülőkre, néhány olcsóbb Balaton-parti, valamint Velencei-tó környéki ingatlanra.

A nyaralóépítési kedv is mélyponton van, bár az önkormányzatok vízközeli területeik parcellázásával próbálják építkezésre bírni a vállalkozó szellemű befektetőket – ez azonban eddig sikertelen próbálkozásnak bizonyult.

A Balatonhoz közeli új építésű ingatlanok 30-40 millió forintot kóstálnak, ez az ár azonban egy átlagos családnak már nem elérhető. Jó alternatíva lehet ezért az üdülőpiacon a kész ház, ami annyira még nem elterjedt és kevesen ismerik az előnyeit.

A Velencei-tónál a pénztelenség uralkodik – jegyezte meg Lencsés Piroska, a SOL Tours ügyvezető igazgatója – még a kisebb ingatlanok is csak nehezen kelnek el, előfordulhat akár 30-40 százalékos kínálati ár esés is.

Reméljük, hogy hamarosan változni fog ez a szomorú helyzet, hiszen a pihenés, az üdülés nagyon fontos (lenne) mindenki számára, aki egész évben dolgozik, vagy tanul…

Esetleg még súlyosabb lehet a teher, ha nem ebrudaljuk ki őket.

Éles kritikákat fogalmaztak meg gazdasági szakértők a kormány magatartásával szemben, miután megszakadtak a tárgyalások hazánk és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Unió delegációja között.

Erre válaszul Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: ősszel befejeződik az IMF-fel való hitelezési kapcsolatunk.

A bírálatok szerint az IMF-fel való szakítás rövid távon jelentős költségeket jelent az ország számára: a forint árfolyama gyengül, s ez még nehezebb helyzetbe hozza a devizaadósokat, a kamatláb és a kamatfelár növekszik, tehát az államadósság terhei is nőnek. Ráadásul leminősíthetik az országot, ami megnehezíti az újabb államkötvények kibocsátását.

Súlyos hibának tartják az IMF-fel való kapcsolat befejezetté nyilvánítását is, hiszen vissza kell fizetnünk a felvett hiteleket, sőt: további külső forrásokra van szükségünk, melyekhez legkedvezőbben az IMF révén tudunk hozzáférni. A valutaalapra azonban, mint mondják, fölösleges haragudni. Csak olyan dolgokat követelt meg, amelyek betartása nekünk is érdekünk lenne: így az államháztartási hiány további csökkentése, a szerkezeti reformok elindítása, az állami vállalatok támogatásának kurtítása vagy például a nagy elosztási rendszerek reformja.

Szakértők szerint pedig a bankadó eltúlzott mértékű és rossz konstrukciójú, ezért rontja a növekedési esélyeinket, és a hazai hitelezés megdrágulásához vezethet.

Az IMF kitessékelése rövid távon valóban súlyos terheket ró az országra. Éppen ezért a magyar kormánynak minden energiáját arra kell összpontosítania, miként tudja pénzügyileg menedzselni a következő egy évet. Az eddigi igen szűkös mozgástér most még jobban beszűkül, ezért további egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség a 29 ponton túl is. Emellett új finanszírozási forrásokat kell keresni a világban, elsősorban a feltörekvő államokból.

Ugyanakkor Magyarország alapvető érdeke, hogy középtávon saját lábra állítsa a gazdaságát, hogy ne legyen szüksége folyamatosan külső források bevonására. Ehhez a költségvetés elsődleges szintjén többletet kell elérnie, hogy az adósságállománya csökkenthető legyen. Továbbá a növekedés súlypontját a hazai tulajdontöbbségű vállalkozásokra kell helyezni, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ne generáljon újabb adósságokat. Csak a pénzügyi stabilitás és önállóság bázisán képzelhető el sikeres gazdasági modernizáció és felzárkózás. Ezért pedig vállalnunk kell a rövid távon jelentkező költségeket.

Az IMF programjait egyébként még Nobel-díjas közgazdászok – mint például Joseph Stiglitz vagy Paul Krugman – is súlyos kritikával illették. Ugyanis eddig még egyetlen ország sem hajtott végre sikeres stabilizációt és felzárkózást az IMF tanácsai és felügyelete mellett. Ennek ellenére a nagy elosztási rendszerek reformját haladéktalanul meg kell kezdenie a kormánynak, mert a hiányok további finanszírozására nincsen mód.

Ami pedig a bankadót illeti: lényegesen nem rontja a gazdasági növekedés esélyeit, mert a kereskedelmi bankok nem játszottak meghatározó szerepet a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásában. Bár a terhek áthárításával átmenetileg ronthatják klienseik anyagi helyzetét, összességében nem tudják befolyásolni a növekedés trendjét. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozások hitelhez juttatását a kormánynak meg kell oldania, országos bankhálózat kialakításával, hitelszövetkezetek létrehozásával és a magánnyugdíjpénztárak megtakarításainak célirányos átirányításával.

A kormány láthatóan elszánta magát a gazdasági talpra állás megvalósítására. Ez a program rövid távon komoly terheket jelent, éppen ezért csábítónak tűnhet, hogy ismét a biztonságos IMF-védőernyő alá bújjunk.

De ne felejtsük el: az elmúlt negyven év tapasztalata arra figyelmeztet bennünket, hogy a külső segítség és tanácsok újabb adósságokat okoztak, és állandósult restrikciós spirálba torkolltak, ami ellehetetlenítette a felzárkózás és modernizáció célkitűzéseit. Az egyre erősödő nemzetközi pénzügyi nyomás egyben lehetőség is gazdasági ügyeink tisztábatételére.

Mellár Tamás

Forrás: hetivalasz.hu

Fotó: Szabó Balázs [origo]

A júniusi 5 százalék feletti szintről 4 százalékra lassult az infláció júliusban. Az infláció mérséklődése azonban becsapós: nem azt mutatja, hogy alacsonyabbak lettek az árak, a csökkenést technikai változás okozza. A stabil árszínvonalra az előrejelzések szerint még várni kell 2011 közepéig, mivel az élelmiszerek és az energiahordozók ára a vártnál magasabban alakul.

Júliusban 4 százalékos volt az éves infláció Magyarországon, így az első hét hónapban 5,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában – közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal. A 4 százalékos júliusi infláció meghaladja a várakozásokat, a gazdasági elemzők ugyanis 3,8 százalékos áremelkedési ütemet vártak.

A vártnál magasabb infláció azonban jóval elmarad a tavaly júliusi 5,1, illetve az idén júniusban mért 5,3 százalékos inflációtól. A jelentős visszaesés azzal magyarázható, hogy a Bajnai-kormány gazdaságstabilizációs csomagjának részeként bevezetett áfaemelés hatása már nem látszik a mostani adatban. Vagyis nem az árak valós alakulása, hanem technikai okok miatt csökkent jelentősen az infláció mértéke.

A KSH jelentése szerint tavaly júliushoz viszonyítva az élelmiszerek árai átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentőse, közel 30 százalékkal drágultak az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs). Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 13,1 százalékkal, az elektromos energiáé 12,3 százalékkal nőtt, míg a távfűtésé 17 százalékkal csökkent. Szintén átlag felett, 6,7 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohánytermékek ára, az járműüzemanyagok pedig 16 százalékkal drágultak éves szinten.

MNB: Jövőre valósulhat meg az árstabilitás

A tavalyi áfaemelést megelőző hat hónapban a 12 hónapra visszatekintő infláció 2,9-3,8 százalék között mozgott, ami többé-kevésbé megfelelt a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs céljának. Az áremelkedés alacsony üteme részben azzal volt magyarázható, hogy a válság miatt jelentősen visszaesett a kereslet, így például a tavaly márciusi jelentős forintgyengülés ellenére sem tudták emelni az áraikat a kereskedők.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése szerint 2011 második negyedévére érheti el Magyarország az árstabilitást jelentő 3 százalékos inflációs célt, ezt követően pedig várhatóan 2,8-2,9 százalékos szinten stabilizálódik az éves áremelkedés üteme. A jegybanki jelentés szerint az úgynevezett maginfláció már az idei harmadik negyedévben eléri a 3 százalék alatti szintet, viszont a feldolgozatlan élelmiszerek, illetve az üzemanyag és energia rendkívül változékony ára miatt nem tud a célérték alá kerülni az infláció.

Csak az adatok alapján fizetünk kevesebbet a boltokban, valójában nem

Az MNB kedvező világgazdasági környezetet vár hosszabb távon, ami segíti a magyar gazdaság növekedését. A jegybank szerint a gyenge magyar belföldi keresletnek árleszorító hatása van, amit viszont elfed a globális növekedés és az euró dollárral szembeni gyengülése miatti energiaár-emelkedés. Éves szinten ezek alapján idén 4,9, jövőre 3, 2012-ben 2,9 százalékos lehet az infláció.

Megemelt becslések

Az infláció kismértékű felpörgését a Nemzetgazdasági Minisztérium is megemlítette keddi gazdasági előrejelzésében. Az előző kormány idején prognosztizált 4,3 százalékhoz képest 4,7 százalékra várja az árszínvonal-emelkedés idei alakulását a minisztérium, miközben a gazdasági növekedési becslést felfelé korrigálta. A jegybank elemzői által említett okok miatt már korábban is magasabb értéket mutatott a hazai drágulási ütem. Júniusban például a feldolgozatlan élelmiszerek árának megugrása játszott nagy szerepet abban, hogy az előzetesen várthoz képest magasabb lett az infláció.

A Reuters legfrissebb elemzői felmérése is a korábbinál magasabb inflációt jósol: a szakértők átlagosan 3,84 százalékos inflációt vártak júliusra éves összehasonlításban, az egész évre pedig átlagosan 4,74 százalékos értéket becsültek, szemben az egy hónappal korábbi felmérésben szereplő 4,55 százalékkal. Az elemzői konszenzus szerint év végén, azaz a decemberi inflációs ráta viszont 3,87 százalékos lehet, azaz szinte pontosan az júliusinak megfelelő ütemet valószínűsít a piac.

Élelmiszer és energia

Ha a vártnál magasabb lesz a júliusi infláció és a következő hónapokban is tartósan magasabb árak alakulnak ki, akkor a cél elérése érdekében az MNB döntéshozó testülete, a monetáris tanács megemelheti vagy tarthatja a jelenlegi 5,25 százalékos kamatszintet. Ha az infláció a várakozásoknál alacsonyabb lesz és nem alakul ki inflációs nyomás, akkor a jegybank akár csökkenthetné is a kamatot, ám ezt csak kedvező nemzetközi piaci hangulatban lépheti meg. A jegybank ugyanis az infláció mellett Magyarország kockázati megítélésétől teszi függővé a kamatdöntést, márpedig egy kamatcsökkentésnél csökkenhet a Magyarország által kínált kamatprémium, ami akár forintgyengülésben is megnyilvánulhat.

“Két évvel ezelőtt – az élelmiszerárak megugrásánál – gyorsan és erősen belekerült az inflációs adatba az áremelkedés, de nem csak a növények, hanem a takarmányozás miatt az állati eredetű élelmiszerek esetében is” – mondta Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője. Szerinte idén egyelőre még kevésbé és korlátozottabban érvényesült a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése, mint két éve, de nehéz megmondani, milyen hatást vált ki később.

Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője is az élelmiszerárak emelkedését és a magas energiaárakat említette, mint az inflációs célt nehezítő tényezőt. Az elemző szerint nincs olyan hatás, ami miatt a jegybank megváltoztatná a kamatpolitikáját, vagyis 5,25 százalékon tarthatja az alapkamatot a következő hónapban.

Forrás: Origó

A budapesti XIII. kerületé a legkisebb, a pécsi önkormányzaté a legnagyobb adósságállomány – olvasható a Progresszív Intézet elemzésében, amely a fővárosi kerületek és a 23 megyei jogú város gazdálkodását vizsgálta. A kutatás szerint főként a kormánypárti önkormányzatok küzdenek nagy adóssággal, ugyanakkor a jóléti kiadások is a Fidesz-KDNP által vezetett városokban a legmagasabbak. A tanulmány alapján a megyei jogú városok eladósodottsága átlagosan jóval magasabb, mint a fővárosi kerületeké, az utóbbiak közül pedig a szocialista vezetésű XIII. kerület van a legkedvezőbb helyzetben.

Pécs a tavalyi évhez képest csökkentette tartozásait, azok összege továbbra is meghaladja a 30 milliárd forintot. 20 milliárd forint körüli adóssága van a kormánypárti vezetésű Szolnoknak, Kaposvárnak és Debrecennek, illetve a baloldali irányítású Szegednek. A kutatás adatai szerint az egy főre jutó adósságállományt vizsgálva Hódmezővásárhely, a budapesti V. kerület és Kaposvár a három leginkább eladósodott önkormányzat.

Ebből a Progresszív Intézet azt a következését vonta le, hogy “elsősorban a Fidesz-KDNP vezette önkormányzatok küzdenek hatalmas adóssággal”, s emögött – írják – az a gazdaságpolitika húzódik, amely a 2006 óta tartó megszorításokra és a pénzügyi válságra “nem a közkiadások lefaragásával reagált, hanem egyre nagyobb mértékű kötvénykibocsátással”.

Az intézet ugyanakkor megjegyzi, hogy néhány kivételtől eltekintve az önkormányzatok az utóbbi négy évben jelentősen növelték adósságállományukat. Ellenpélda az angyalföldi és a fideszes irányítású győri önkormányzat, az előbbi 1,2 milliárd forintos adósságállományát 191 millió forintra csökkentette négy év alatt, míg az utóbbi 6 milliárd forintos adósságát mérsékelte mintegy 400 millióra.

A Progresszív Intézet elemzése arra is kitér, hogy az idei költségvetésben végrehajtott forráselvonás az önkormányzatok jóléti ráfordításainak csökkenését vonta maga után. A jóléti kiadások három fideszes vezetésű megyei jogú városban, Salgótarjánban és Debrecenben és Kaposváron a legmagasabbak, majd az ugyancsak kormánypárti irányítású Nagykanizsa és Szolnok következik a sorban. Az ezer főre jutó vállalkozások száma a vizsgált önkormányzatok közül a budapesti V. kerületben a legnagyobb, míg a legtöbb új lakás Angyalföldön és Zuglóban épül évente – áll az elemzésben.

(MTI)

Energiaracionalizálási kutatásra szerződött a Dunaújvárosi Főiskola spin off cége és a japán Furukawa Electric

Mintegy 10-15% energia megtakarítás várható azoktól az ún. Smart Grid („okos hálózat”) rendszerek üzembe állításától, amelynek innovációjára szerződött a japán Furukawa Electric hazai leányvállalata és a Dunaújvárosi Főiskola Ecotech Zrt. néven alapított K+F+Innováció profilú vállalkozása. A japánokkal való együttműködés a hatékonyabb össztársadalmi áramellátás és fogyasztás racionalizálása érdekében köttetett.

A Dunaújvárosi Főiskola részben Európai Uniós, részben saját erőforrásaira alapozva jött létre az Ecotech Közép-európai Innovációs és Technológiai Zrt. 2010 februárjában. A non-profit Zrt az élenjáró technológiai ágak honosításában és fejlesztésében kíván úttörővé válni a hazai piacon. Ennek érdekében olyan innovációs centrumot hoz létre, ahol lehetőség van a fejlesztések inkubálására, tevőlegesen részt vesz vállalatok fejlesztésében és a technológia transzferen túl új kompetenciákat hoz létre a valós ipari igények kielégítésére.

A szektorközi együttélés jegyében a Videoton után az Ecotech Zrt. most együttműködési megállapodást kötött a japán Furukawa Electric Technológiai Intézetével, jelentették be az érintettek csütörtök délelőtt egy sajtótájékoztatón. Az együttműködés keretében a szakemberek az ún. a SmartGrid („okos hálózat”) rendszerek innovációjára szerződtek, és új, költséghatékonyabb módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek időben és térben szabályozza majd az energiatermelést és fogyasztást.

„A SmartGrid rendszer a 21. század energiaellátó rendszere, intelligens, amely valódi társadalmi előnyöket ad a rendszert használó emberek számára. Jelenleg az áram ára elszakad a valós előállítás költségeitől, a SmartGrid rendszer automatikusan megkeresi az adott időszakban elérhető, legolcsóbban előállított áramot a felhasználó számára. Egyfajta automatikus áramtőzsdeként kell elképzelnünk, amely bele lesz kódolva a rendszerbe. Emiatt az elméletben kiszámolt  áramköltségek közelében lesz  tartható az elfogyasztott áram ténylegesen kiszámlázott ára.” – mondta dr. Jenei István az Ecotech Zrt. vezérigazgatója.

A jelenlegi áramszámla majdnem fele az átviteli díjakat takarja.  A sok lokálisan termelt és lokálisan elfogyasztott energia elvileg is csökkenti az átviteli rendszerek energiaveszteségeit, hiszen nincs szükség nagy energiák távoli szállítására. Az USA energetikai minisztériumának (DOE) laboratóriuma (Energy’s Pacific Northwest Laboratory) adatai alapján a SmartGrid rendszerű technikai megoldásoknak köszönhetően össztársadalmi szinten 10-15% energia megtakarítás várható.

A mutatós metro-szerelvény valószínűleg soha nem fog utasokat szállítani, mert nem kapott működési engedélyt.

Az ok, hogy annyi hibája van, amit felsorolni is sok lenne: a fékrendszer nem biztonságos, a számítógépes megoldás ugyancsak hibás, ám a legfélelmetesebb mégiscsak az, hogy előfordulhat olyan eset, amikor az utasok benne maradnak a szerelvényben, és belülről nem nyitható az ajtó.

Elképzelhetjük, hogy milyen pánik törne ki, ha valamiért megáll a metro az alagútban, az utasok szeretnének kiszállni és a biztonsági járdán gyalog eljutni a legközelebbi megállóhoz, de nem nyílik az ajtó…

Ha pl. tűz van, akkor a következmény borzalmas…

Demszky Gábor főpolgármester tavaly nagyon büszkén mutogatta ezt a fekete-fehér metrot, de mára bizonyára csökken a lelkesedése, hiszen egyre több a gond a 4-es metróval.

Az alagút fúrása csigatempóban halad, a főváros romokban van az építkezés miatt, a Baross téren egy óriási építési területet kerülgetnek a buszok, a daru ledőlt, szétlapított egy személygépkocsit, és még sorolhatnánk…

Ha nem készül el időben a metro építés, könnyen megtörténhet, hogy lecsúszunk az EU-támogatásról…

Jó volna, ha a felelősök még időben elkezdenék rendbe hozni a dolgot, mert ma már nem az ő cimboráik kormányoznak, így aztán nem marad el a számonkérés!