Fotó: TV2

Szíj Melindának kellett távoznia a TV2 Megasztárjának péntek esti döntőjéből. Az asszony rajongói úgy vélik, a koreográfusok, a stylistok és a zsűri szándékosan csinált bolondot az énekesnőből.

Melinda hangját a zsűri hetek óta dicséri, ám ritmusérzéke és mozgása miatt minden adásban sok kritikát kapott. Az énekesnő, aki többször is elmondta, tisztában van a hiányosságaival, leszögezte, jobban szeret egy helyben állva, a mikrofon előtt énekelni, akkor tudja a legtöbb teljesítményt nyújtani. Ehhez képest a legutolsó döntőben Melindára személyiségétől teljesen idegen ruhákat adtak: a párducmintás felső vagy a neccharisnya nagyon furán festett rajta. S ha ez nem lett volna elég, produkciói megkívánták a táncot, amelyet aztán a zsűri rendszerint “értékelt”. Friderikusz, aki a verseny eleje óta az asszony mellett állt, most kerek-perec paródiának nevezte a produkciót, és arra kérte Melindát, ha majd a verseny után színpadra áll, ne táncoljon, mert nem áll jól neki.

Azonban nem csak a zsűritagok, hanem nézők is véleményezték Melinda mozgását – internetes fórumokon a rajongói hozzászólások mellett alázó bejegyzések is születtek. “Vegyétek le a hangot, úgy néz ki, mint ha átkot szórna” – írta egy hölgy a legnagyobb közösségi portálon.

storyonline.hu

A neurotikus betegeknek több problémájuk van az emberi kapcsolatokkal, köztük a házassággal is. A rendszeres házasélet azonban segíthet a problémákon.

A lelki beteg, neurotikus embereknek több problémájuk van az emberi kapcsolatokkal, így a házassággal is, mint az átlagembereknek. Ezzel szemben azok a frissen házasodott lelki betegek, akik rendszeresen élnek házaséletet, ugyanolyan elégedettek házasságukkal, mint a lelkileg egészségesek.

A lelki betegség a negatív érzelmekre való hajlam. Az érintett emberek könnyen válnak rosszkedvűvé és ingerültté, hangulatuk gyakran változik és folyton aggódnak valamiért. Általában kapcsolataikkal kevésbé elégedettek, ezért nagyobb esélyük van a válásra. „A személyiségi tényezők közül a lelki betegség az egyik legfőbb oka a rossz házasságnak.” - nyilatkozta Michelle Russel és James McNully, a Tennessee Egyetem kutatói.

Más kutatások kimutatták, hogy a szex javítja a következő nap hangulatát. Russel és McNulty azt vizsgálták, hogy a rendszeres nemi élet ellensúlyozza-e a lelki betegség negatív hatásait. Hetvenkét házaspárt követtek házasságkötésüktől négy éven át.

Félévente a pár mindkét tagját arról kérdezték, mennyire elégedett a házasságával és milyen gyakran élnek nemi életet. A vizsgált párok átlagban heti egyszer éltek házaséletet házasságuk első félévében és havonta háromszor a negyedik évben.

Általában az, hogy elégedettek vagyunk-e a házasságunkkal, nincs összefüggésben a nemi élet gyakoriságával. Russel és McNulty szerint ez alól kivétel a lelki betegek házassága. Azt találták, hogy a rendszeres nemi élet elegendő ahhoz, hogy eltűntesse a „boldogság hiányát”, így ezek az emberek is megfelelő emberi kapcsolatokat alakíthatnak ki. Sőt, ez a hatás nem függ attól, hogy korábban mennyire volt stabil vagy boldog a házasságuk.

napidoktor.hu

Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság Biszku Bélát – értesült a Magyar Nemzet. A BRFK kommunikációs osztályának a lap kérdéseire adott válaszából kiderül: az 1957 és 1961 között belügyminiszterként tevékenykedő kommunista tömeggyilkos a gyanúsítás ellen panasszal élt, amelynek megalapozottságáról az ügyészség dönt majd.

Megkezdődött az adatgyűjtés, megtörtént B. Béla gyanúsítottkénti kihallgatása, ami ellen panasszal élt, melyet az illetékes ügyészség bírál el – reagált a BRFK arra a kérdésre, amely a Biszku Béla Duna TV-nek adott nyilatkozata miatt indított eljárás fejleményeit firtatta.

Biszkut Szilágyi György jobbikos képviselő jelentette fel a volt MSZMP-s augusztus 4-i interjúja miatt, mert a műsorban ellenforradalomnak nevezte az ’56-ban történteket, míg az azt követő megtorlásokat jogszerűnek minősítette, amelyekbe szerinte nem avatkozott bele a politikai vezetés, így ő sem; továbbá azt hazudta, hogy a halálos ítéletek törvényes bírósági eljárások következményeként, nem pedig koncepciós perek révén születtek.

A rendőrség augusztus 11-én rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen, a “nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntett elkövetése gyanúja miatt. A Btk. kimondja, hogy “aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kommunista bűntettek tagadása egy június 8-i törvénymódosítás óta büntethető, a törvény a kihirdetést követő harminc nappal később lépett hatályba (korábban csak a nemzetiszocialisták tetteinek tagadása volt jogsértő).

(MNO nyomán)

Kunszentmiklós mellett, Bösztörpusztán újra megrendezésre kerül a Magyarok Országos Gyűlése, melyet idén második alkalommal szervez a Magyarok Szövetsége. A közel két éve alakult civil szervezet azt a célt tűzte maga elé, hogy pusztán emberi összefogással új, működőképes közösségeket hívjon életre atomjaira hullott társadalmunkban.

Augusztus 13-14-15-én tehát ismét megszervezik azt a páratlan összejövetelt, amely már 2009-ben is elkápráztatta a Kárpát-medence magyarságát. Ez a népgyűlés nem pusztán a magyarság legkiemelkedőbb seregszemléje, hiszen az élménygyűjtéssel egy időben közös jövőnkről is gondolkodnak majd a résztvevők.

Magyarország legrangosabb és legszínvonalasabb szabadtéri kulturális rendezvényén tavaly még „alig” 300 ezren vettek részt. A Szövetség az idén duplázni szeretne.

A Magyarok Országos Gyűlése mintegy kiegészíti a csíksomlyói búcsú magyarság összetartó szakrális csodáját, nemzetegyesítő, lélekemelő tisztaságát. Mégpedig az összmagyarság kultúrájának, hagyományvilágának teljes körű bemutatásával, szellemi értékeink életre keltésével, világszínvonalú magyar termékeink reprezentatív vásárával.

A rendezvény három színpadán a magyar könnyűzene és népzene legkiemelkedőbb képviselői játszanak majd, az úgynevezett Pusztaegyetemen pedig tudományos, gazdasági és őstörténeti előadások váltják egymást a magyar irodalom és filmművészet remekeivel. Közben a gyerekek népi játékokkal, a felnőttek pedig a legfrissebb magyar találmányokkal ismerkedhetnek meg.

A betegeket több tucat jurtában várják az ősi magyar gyógymódok avatott ismerői.

A Bösztörpusztára látogatók megkönnyezhetik a Magyarok Szövetsége tehetségkutató versenyének döntőseit éppúgy, mint a helyszínen zajló hagyományos magyar esküvők és keresztelők lélekemelő hangulatát.

Nem utolsó sorban pedig részt vehetnek Magyarország legnagyobb szabású történelmi élőképén, a közel 2000 fő közreműködésével létrejövő lovas, íjász és gyalogos harcászati bemutatón.

S hogy a Magyarok Országos Gyűlésén nem csak a lelkünk telik meg csordultig, arra garancia a Kárpát-medence minden részéről érkező több száz kézműves, akiknek termékei nélkül egyszerűen nem lesznek képesek hazamenni az ide látogatók.

Legyenek vendégeink, legyenek társaink!

Szerződjünk együtt újra a nemzet megtartásáért és felemeléséért!

Gárdián Gábor

Magyarok Szövetsége Sajtószolgálat

Élő Anita

- vilag@hetivalasz.hu

Az Egészségügyi Világszervezet megvezette a világot, amikor az enyhe járványt okozó vírust az új spanyolnáthának kiáltotta ki. Az Európa Tanács szerint ez nem független attól, hogy a világszervezet szakértői a vakcinagyártóknak is dolgoztak. Hazánk mindezt azzal tetézte, hogy milliószámra maradtak meg az ingyenes ampullák, miközben sokaknak fizetni kellett az oltásért.

Különös események történtek Mexikóban. Tavaly tavasszal az egész világ megrémült, amikor kiderült, hogy néhány hét alatt több ezer ember betegedett meg egy új, titokzatos vírustól, amely 160 halálos áldozatot követelt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új világjárványküszöbén állunk, ezért minél gyorsabban meg kell kezdeni a sertésről emberre átkerült vírus elleni védekezést, mert a késedelem emberek millióinak halálát okozhatja. Közegészségügyi szakértők ezrei keresik immár jó egy évtizede a világ minden zugában az új “spanyolnáthát” – tavaly áprilisban úgy vélték, Mexikóban megtalálták.

A kórokozó igen gyors volt, napok alatt átterjedt az Egyesült Államokba, ahol egy hónapon belül már tízezernél is több beteg akadt, majd a vírus szétspriccelt az egész világban, nyolc hét alatt 120 országban jelent meg.

1. TÉVEDÉS: a pánik hatására bizonyíthatóan túlértékelték a halottak és a betegek számát

Halálos járvány azonban nem lett a H1N1-jelenségből. Ahogy nőtt a betegek száma, úgy “tűntek el” a halottak Mexikóban: a WHO 2009. április 26-i jelentése még 1455 “gyanús” fertőzésről és 84 halottról írt, Mexikó egészségügyi minisztere néhány nap múlva már több, 2498 beteget és 160 halálos áldozatot említett, ám az igazolt betegek száma valójában 69 volt.

A világszervezet és a mexikói hatóságok a kezdeti pánikban túlbecsülték az áldozatok számát, a gyanúsnak minősített esetek döntő többségéről a gyorstesztek megérkezése után kiderült, semmi közük az új vírushoz.

H1N1Vivienne Allan, a WHO betegbiztonsággal foglalkozó tagja április végén kiadott egy nyilatkozatot Mexikóban, hogy félreértés történt, nem 160, hanem csak hét halottnál bizonyosodott be addig a H1N1 jelenléte.

Amerikai tudósok a későbbi több száz halálesetről azt mondták: ugyanaz a kórokozó Mexikóban azért produkált jóval magasabb halálozási arányt, mert a közép-amerikai országban az állami egészségügy privatizációja miatt a szegények nem tudták megfizetni az orvosi ellátást, ezért nem kaphattak időben gyógyszert. Hangjuk azonban nem ért el az égig.

A WHO központja inkább az emberiség védtelenségéről, a sertésből átterjedt új betegségről, az 1918-ban 50 millió halottat követelő spanyolnátha megismétlődéséről beszélt, amely riasztó gyorsasággal terjed szét a földgolyón.

Az ellenérveket azzal hárították el, hogy a spanyolnátha kórokozója is egy viszonylag enyhe szakasz után vadult be. Csakhogy a sertésinfluenzáról később bebizonyosodott, hogy a mexikói volt a “vadulós” korszaka, mindenhol máshol jóval szelídebbnek mutatkozott.

Az Európa Tanács minapi jelentése szerint a 193 ország kormányzata által fenntartott, a világ legnagyobb járványügyi hálózatával rendelkező szervezet az egész Földet megtévesztette, és dollármilliók elköltésére biztatta a tagállamait – köztük Magyarországot is egy olyan kórokozó miatt, amely az utóbbi évek leggyengébb influenzáját okozta, és a világon összesen 18 ezer ember halálát követelte.

Vagyis az egész bolygón kevesebbét, mint amennyit egy szokásos influenza során Németországban és Franciaországban feljegyeznek.

A botrányt az Európa Tanácsban a német szocialisták robbantották ki, ebben szerepe lehetett annak is, hogy a németek különösen rosszul jártak, mert a náluk alkalmazott halolajtartalmú vakcina olyan kemény mellékhatásokkal járt, hogy tömegesen betegedtek bele az oltásba.

A vizsgálat kezdeményezői már januárban úgy látták, a WHO minden idők legnagyobb balfogását követte el, ezzel összesen 18 milliárd amerikai dollár felesleges kiadásba hajszolva a világot. Ám a kormányok hiába vártak legalább egy halvány kis mea culpát, a WHO ma is úgy tartja, minden ponton helyesen cselekedett.

Az Európa Tanács ezért független kutatóintézetek bevonásával elemezte, hogyan tévedhetett a világ legnagyobb költségvetésű egészségügyi közszervezete ilyen nagyot.

2. TÉVEDÉS: nem volt teljesen új a vírus, az idősebb generációk már találkoztak vele

Fontos észrevétel volt, hogy a 60 éven felüliek körében arányaiban a világ összes országában jóval kevesebb beteget mutattak ki, mint a fiataloknál. Ulrich Keil, a Münsteri Egyetem járványügyi professzora szerint ez a legfontosabb bizonyíték arra, hogy a H1N1 nem teljesen új vírus, az idősebbek betegségként, a fiatalabb generációk pedig a védőoltások révén ismerhetik.

A professzor ennek tulajdonítja a vírus gyenge megbetegítő képességét, mert az emberi szervezet védekezni tud ellene. A sertésinfluenza miatt tehát nem lehetett volna világjárványt elrendelni, mert nem felel meg a pandémia legfontosabb kritériumának.

Ekkor érte a következő meglepetés a vizsgálatot folytatókat, mert kiderült, tavaly április óta nemcsak a kezdetben észlelt mexikói halottak nagy része “tűnt el”, hanem a világjárvány elrendelésének több feltétele is.

3. TÉVEDÉS: a világjárvány kritériumának enyhítése

Tavaly májusban – a közvélemény számára észrevétlenül – a WHO kicserélte az úgynevezett pandémiás terv főbb pontjait. Addig a világjárvány, a legmagasabb fokozat elrendeléséhez négy dolog kellett: 1. állati eredetű vírus, amely emberről emberre is képes terjedni; 2. az emberiség számára ismeretlen kórokozó, amely ellen szervezetünk teljesen védtelen; 3. a normál influenzánál több beteg és haláleset; 4. járványméretű előfordulás több országban vagy területen.

Tavaly május óta ebből csak a földrajzi kritérium maradt meg. Az egyetlen, amelynek a sertésinfluenza valóban megfelelt, hiszen egyébként a kórokozó nem volt teljesen új, az emberiség nem volt védtelen, a betegség nem volt sem elterjedtebb, sem súlyosabb a normál járványoknál.

Ha nincs “kódcsere”, a WHO soha nem nyilváníthatta volna világjárvánnyá a H1N1-et, amely mostanáig átlagosan mindössze félezrelékes halálozást okozott a világban, töredékét a szezonális járványoknak.

A WHO ennek ellenére ma is úgy tartja, hogy jogos volt a riadalom, és ezt a gyermekek körében tapasztalt háromszoros halálozási rátájával indokolja. Utólag azonban már látható, hogy mire a rohamléptekben kifejlesztett oltások a lakosság többségénél kifejthették volna a hatásukat, a legtöbb országban magától is elmúlt a járvány.

A súlyosságát ezért elsősorban az határozta meg, időben tudott-e az egészségügy reagálni arra, hogy a vírus a várandósok és az egészséges fiatalok körében az átlagosnál gyakrabban idézett elő életveszélyes állapotot. Így például Magyarországon december elején hétszáz embert ápoltak kórházban, és összesen háromszázan kerültek lélegeztető gépre.

A világjárványt annak ellenére kihirdették, hogy tavaly tavasszal a vírus által leginkább érintett országok – köztük az Egyesült Királyság – arra kérték a WHO-t, ezt ne tegye meg, mert az enyhe tünetek miatt nincs rá szükség. Nemcsak a várható pánik miatt tartották volna vissza a szervezetet, hanem azért is, mert a világjárvány kinyilvánítása óriási anyagi kihatással járt a tagállamok többsége számára.

Ezen a ponton derült fény a 2006-os, szintén vaklármának bizonyuló madárinfluenza-pánik szerepére. Akkor a világszervezet tanácsára sok állam szerződést kötött a vakcinagyártókkal, amelynek több pontja most, a világjárvány kihirdetése esetén éledt fel.

A gyártók például kifejlesztettek egy kísérleti vakcinát, az államok pedig cserébe kötelezték magukat, hogy a világjárvány kihirdetése esetén több tízmillió oltóanyagot rendelnek.

A British Medical Journal, a világ egyik legbefolyásosabb orvosi lapja kinyomozta, miért állt mindez a WHO érdekében.

4. TÉVEDÉS: a szakértők függetlensége

Kiderült, hogy a madárinfluenza idején kidolgozott pandémiás terv (amely pontos előírásokat tartalmaz a tagországok számára, milyen fokozatnál mit kell tenniük) szakértői közül többen is kapcsolatban álltak a vakcinagyártókkal és a vírusellenes gyógyszert előállító céggel, a Roche-sal.

A WHO akkor azt tanácsolta, hogy az államok vásároljanak víruselleni gyógyszert ugyanettől a gyártótól. Magyarország például egymillió lakos számára elegendő mennyiséget vett a világhírűvé tett Tamifluból.

Mielőtt visszatérnénk a WHOszakértők és a járványipar közötti összeférhetetlenségi problémákra, érdemes feltenni a kérdést, vajon Magyarország hibázott-e akkor, amikor a világszervezet ajánlásait követte?

Ráadásul úgy, hogy az európai járványügyi felkészülést a magyar Jakab Zsuzsanna irányította – februárig mint az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ, azóta mint a WHO európai regionális igazgatója.

Vagyis a Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár által most elrendelt vizsgálat azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy elítélhető-e azért a korábbi vezetés, mert arra használta a WHO-t, amire azt alapították, vagyis, a határokon túlnyúló egészségügyi kockázatok kezelésére. Ugyanezt elemzik most a franciák és az angolok is, mert csak egyetlen ország, Lengyelország vette észre, hogy orruknál fogva vezetik őket.

A szeptemberig lezáruló vizsgálatban a magyar kormányzati szervek dilettantizmusát is felróhatják. Emlékezzünk a milliószámra raktározott, de eleinte hiánycikknek minősülő vakcinákra, a patikába sétáltatott, kétszer sorban álló oltásra várókra.

Miközben több mint egymillió “ingyenvakcina” maradt raktáron, közel 600 ezer embernek kellett fizetni az oltóanyagért – úgy ráadásul, hogy az állam 40 százalékos felárat tett az ampullákra.

Lehet hazai párhuzamokat keresni abban is, hogy a világjárvány kihirdetéséről a WHO egy 16 tagú titkos személyi összetételű bizottsága döntött, amelynek néhány tagjáról a brit orvosi lap szakértőinek sikerült feltárniuk, hogy melyik vakcina- és vírusellenes szert gyártó által tartott kongresszusra utaztak, vagy hány ezer dollárt kaptak tőlük egyéb munkáikért.

Az effajta érdekkonfliktusok a magyar járványügyi felkészülésben is fellelhetők. A magyar oltóanyagot gyártó Omninvest ugyanis meglehetősen érdekesen jutott hozzá a receptúrához. Magyarország már az ‘50-es évek óta a világ élvonalában jár az influenza elleni felkészülésben.

Takátsy Gyula ekkor fejlesztette ki a magyar oltóanyagot, majd a tömeges és gyors gyártástechnológia megteremtése is az ő nevéhez köthető. Egészen a ‘90-es évek közepéig az állam gyártotta az oltóanyagot, azóta a titokzatos Omninvest.

A Takátsy-módszer, a híres magyar recept azonban nem volt védett, az Omninvest szerződtette Takátsy tanítványát, Jankovics Istvánt. Így fordulhatott elő, hogy az Omninvest a régi recept továbbfejlesztésével gyártja az oltóanyagot, Jankovics pedig azóta visszaszerződött köztisztviselőnek, főosztályvezetői rangban.

A magáncég és a közszféra között más szálat is felfedezhetünk: az Omnivest-csoporthoz tartozó Medyag Kft. építette meg a járványügyi intézet laboratóriumát.

Az egész ügyben az a legfurcsább, hogy a járvány egyik napról a másikra úgy tűnt el, mintha sosem járt volna itt. Pedig éppenséggel lenne mit tudományos szinten elemezni, például azt, mi az oka annak, hogy nálunk nemzetközi szinten szokatlanul magas arányú a halálozás: a 2160 igazolt magyar sertésinfluenzás beteg közül 134, vagyis több mint hat százalék halt meg.

Aki szembeszállt a WHO-val

Ewa Kopacz lengyel egészségügyi miniszter saját szakértőivel is megvizsgáltatta a mexikói helyzetet, és rájött, hogy az ijedelem miatt eltúlozták a bajt. Lengyelország nem vásárolt oltóanyagot, mert gyanúsnak találták, hogy a gyártók az oltás mellékhatásaiért az államra hárították volna a felelősséget.

MI TÖRTÉNT?

Olaszország – A hatvanmilliós ország 24 millió vakcinát rendelt, de csak egymilliót adtak be belőle. Kétmilliót más országoknak értékesítettek, egymilliónak lejárt a felhasználhatósági ideje, ezért megsemmisítik, félmilliót elraktároznak, hátha lesz a járványnak második hulláma. Több mint húszmilliót nem vettek át, és ezért kártérítést fizetnek a gyártónak.

Egyesült Államok – A 300 milliós népességű ország kétszázmillió vakcinát gyártatott le, ennek 43 százalékát kidobják. Az egészségügyi tárca szóvivője szerint inkább érje néhány százmillió dolláros kár az államot, mint hogy felkészületlenül álljanak egy új vírussal szemben. A világ egyik legnagyobb vakcinaexportőr országa összességében aligha fizetett rá az ügyletre.

Magyarország – Több mint egymillió oltóanyag megy várhatóan veszendőbe. Eredetileg hatmillió vakcinát rendelt a kormány, de az első ütemben leszállított négymillió vakcina sem fogyott el, mivel csak 2,7 millió embert oltottak be. A vakcinák lejárati idejét meghosszabbították.

Franciaország – A 65 millió lakosú ország 95 millió adag oltóanyagot rendelt, de végül csak 50 milliót vett át, és márciusig 5,7 millió embert oltottak be. Franciaország az egyik legnagyobb európai vakcinagyártó, így túlrendelésük marketingszempontokat is szolgálhatott. Ezt is vizsgálja a szenátusuk, amely augusztusban készül el a jelentésével.

Feldolgozta: SzZ Forrás: MTI

Csütörtöktől nem lehet halat, vagy hüllőt gömbakváriumban tartani, köralapú kalitkában pedig madarat, vagy más állatot, a társállatként tartott kutyák számára legalább 10 négyzetméteres területet kell biztosítani, illetve négy méternél rövidebb eszközzel nem lehet tartósan kikötni az állatot. Többek között e szabályokat is tartalmazza a július 1-jén hatályba lépő “A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról” szóló kormányrendeletben.

Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman – a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa – elmondta: a rendelet célja, hogy a magánházaknál és az állatokat árusító üzletekben olyan tartási körülményeket biztosítsanak a hobbiállatoknak, amelyek megfelelnek az állatvédelmi törvénynek és a kedvtelésből tartott állatok igényeinek is.

Az állatvédelmi ombudsman külön kitért arra, hogy ebbe a körbe tartozik minden olyan kedvtelésből tartott állat – rendszertani besorolás nélkül – amelyet az ember hobbiból tart közvetlen környezetében. Ilyen lehet többek között a kutya, a macska, a ló, a kanári, a díszhalak, egyes hüllőfajták, de akár a giliszta is.

Ez utóbbinak azért van jelentősége a szakember szerint, mert most még akár automatából is árusítható a giliszta a horgászok számára csaliként, csütörtöktől pedig ez a lehetőség a kormányrendelet szerint megszűnik.

Czerny Róbert felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben megalkotott állatvédelmi jogszabályok tapasztalata szerint még mindig nem igazán érték el eredeti céljukat, mivel a felelős állattartást továbbra is kevesen gyakorolják Magyarországon. Ezek a jogszabályok ugyanakkor számos civil szervezet és magánember figyelmét ráirányították az állatvédelem fontosságára. Továbbá vannak már olyan bírói ítéletek is, amelyek a büntető törvénykönyv alapján állatkínzásért – igaz nem hosszú idejű, féléves – fogházbüntetést szabtak ki például olyanokra, akik rossz körülmények között tartották az állatot, vagy lakásuk erkélyéről dobták ki kutyájukat.

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: a vonatkozó jogszabályok között nincs koherencia. A büntető törvénykönyv csak a gerinces állatok kínzását rendeli büntetni, az állatvédelmi törvény pedig nem határozza meg pontosan a védendő állatok körét.

A most hatályba lépő kormányrendelet viszont már pontosítja a védendők körét, amikor rendszertani besorolástól függetlenül védendőnek tekinti az állatokat.

Annak érdekében, hogy az állatvédelem súlya a jövőben nagyobb legyen, és az eddigieknél szervezett keretek között folyhasson, a Fehérkereszt Állatvédő Liga és a Cerberos Állatvédő Egyesület július 18-án Ráckevén a Savoyai Kastélyban meghirdeti az első állatvédelmi őrség toborzóját.

Az állatvédelmi őrségek az elképzelések szerint a településeken úgy működnének, mint a polgárőrségek, azaz civil kezdeményezésként. Ahhoz azonban, hogy ezek a szervezetek működhessenek , egy adott településen a helyi önkormányzattal és a rendőrséggel szerződést kell kötniük, mivel önállóan nem intézkedhetnek csak rendőr vagy önkormányzati megbízott jelenlétében. Emellett a Fehérkereszt Állatvédő Liga szakmailag is ellenőrizné tevékenységüket – közölte Czerny Róbert.

Tavasz közeledtével sokan foglalkoznak a méregtelenítés, a böjt gondolatával, és talán nem is véletlenül.

Hiszen az évszakváltásokkor, különösen tél végén már évszázadok óta szokás egyfajta „nagyböjtöt”  tartani – amely feltölti energiaraktárainkat hasznos anyagokkal, sok felesleges salakanyagot eltávolít és megtisztít. Azonban sosem szabad felelőtlenül, felkészülés nélkül belevágni semmiféle kúrába, sőt, adott esetben érdemes szakember tanácsát is kérni.

A modern életvitel problémái

Azt, hogy mozgásszegényen élünk és helytelenül táplálkozunk, már sokszor hallhattuk, de vajon tényleg ilyen nagy jelentősége van mindennek? Igen, ugyanis az emésztés, a bélrendszer úgy működik, mint a fa gyökérzete: ha ez egészségtelen, maga a fa és a lombok is azok lesznek. Tehát mindenképpen érdemes odafigyelnünk a táplálkozásunkra, és időnként nem árt válogatott élelmiszerekkel megkímélni magunkat.

Melyek a legnagyobb problémák?

• Túlzott energia- és zsírbevitel
• Túlzott fehérje- és szénhidrátfogyasztás
• Nagy mértékű alkohol és NaCl (konyhasó) fogyasztása
• Alacsony esszenciális (telítetlen) zsírsavbevitel, a telített zsírsavak javára
• Kevés rost és élő táplálék fogyasztása

Mire valók a tisztítókúrák?

A fő cél az anyagcsere tehermentesítése, a szervezetben felhalmozott salakanyagok kiválasztásának elősegítése bőséges folyadékfogyasztással egybekötve.

Fontos, hogy folyadék alatt ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag ásványvizet, gyógyteákat, gyümölcs- és zöldséglevet, és főként tiszta vizet értünk, akár napi 2,5-3 liter mennyiségben is. Tisztító hatású teakeveréket készíthetünk kamillából, édesköménymagból, csipkebogyóból, borsmentából, gyermekláncfűből, nyírfalevélből és aranyvesszőfűből. Aki nem szeretne ezzel pepecselni, jó hatású, ha csak vesetisztító csalánteát vagy gyógynövényboltban beszerzett kész keveréket kortyolgat.

A program alatt mindvégig fontos a testmozgás, ami védi az izmokat a kúra alatti lebontástól. Jó hatású, ha Kneipp-módszereket is alkalmazunk az immunrendszer és a keringés stabilizálására, amilyen például a hideg-meleg váltózuhany, a száraz testledörzsölés, amit zuhanyozás követ, illetve ha megoldható, a hideg vízben, esetleg köveken járás. Tudni kell, hogy a tisztulás akkor lesz a legjobb hatású, ha nem csak testileg, de lelkileg is igyekszünk feltöltődni, kerüljünk a stresszhatásokat, relaxálunk, meditálunk.

Szükséges az előzetes kivizsgálás?

Ha bármiféle krónikus betegségünk van, mindenképpen érdemes a tisztítás előtt ellenőriztetni a vérnyomásunkat, a szívfrekvenciát, laborvizsgálaton és általános fizikális vizsgálaton átesni, és kikérni a kezelőorvosunk tanácsát. – mondja dr. Vass Éva, az Oxygen Medical gasztroenterológusa.

Egyáltalán nem szabad belekezdeni ilyen jellegű kúrákba az alábbi esetekben:

• tartós szteroidterápia
• TBC
• pajzsmirigy túlműködés
• veseelégtelenség
• terhesség, szoptatás
• vérkeringési, vérképzőszervi betegségek
• diabétesz
• pszichiátriai betegségek

Óvatosan kell bánni a méregtelenítéssel pubertás kor előtt és idős korban, ilyenkor csak 1-2 napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni. Mivel a böjtök alatt átmenetileg emelkedhet a húgysavszint és a ketonkoncentráció, köszvényeseknek csakis a sav-bázis egyensúly korrigálásával szabad ilyesmibe kezdeni.

A böjtök menete

Mielőtt drasztikus változtatásokat vezetnénk be az életünkben, tartanunk kell néhány bevezető, tehermentesítő napot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk, többet iszunk, kerüljük a húst, a nehéz ételeket, és este 6 óra után már semmit nem fogyasztunk.

Klasszikus böjtnek nevezzük például a léböjtöt, a teaböjtöt, a tejsavóböjtöt és a nyákböjtöt. Akik járatlanok ebben a műfajban, mindenképpen érdemes szakértő tanácsát kikérniük, vagy egy vezetett böjtön részt venniük. Ha elég erősnek és elszántnak érezzük magunkat, belevághatunk olyan, néhány napos kúrákba, amely során csakis zöldséget, gyümölcsöt és gabonát fogyasztunk, többször kis mennyiséget, és kerüljük az úgynevezett élvezeti szereket (alkohol, dohányzás, koffein, tein, fehér cukor, fehér liszt és só).

A 3-4 napos, vagy legfeljebb egy hetes kúrák után a bevezető napokhoz hasonlóan felépítő napokat kell tartani, nem szabad azonnal visszatérnünk a korábbi táplálkozásra – és a továbbiakban is érdemes megfontolni, minden elemét érdemes-e visszavenni.

Nagyon fontos, hogy egy hétnél hosszabb kúra csak abban jártas orvos felügyelete mellett javasolt, különösen betegeknek. Néha csakis intézeti körülmények közt kivitelezhető a méregtelenítés.

A méregtelenítés hatásai

A szakszerűen és óvatosan végrehajtott tisztítókúra hatására aktiválódnak az anyagcsere-folyamatok, aminek következtében enyhülhetnek a kötőszöveti betegségek, normalizálódhat a vérzsírok és a vércukor szintje. Sok felesleges salakanyag és víz kiürül – így kiürülhetnek az ödémák is, csökkenthet a vérnyomás.

Az emésztőfolyamatok javulása által regenerálódhat a nyálkahártya, a bélmozgások fokozódhatnak. A bőr letisztul, a kúra alatti átmeneti rosszabbodás után javulhat az ekcéma, a pikkelysömör állapota. A kúra végére csökkennek a gyulladások, és az ideiglenes leromlás után erősödik az immunrendszer is.

(napidoktor.hu)

Az idős férfiak több mint kétszer akkora valószínűséggel aktívak szexuálisan, mint a nők.

Ám nagy hangsúly van a jó egészségi állapoton.

A British Medical Journal folyóiratban közzétett tanulmányban az orvosok az amerikai népesség egészségével kapcsolatos két jelentős kísérletet elemeztek. 55 éves korban a férfiak előtt átlagosan még 15 szexuálisan aktív év áll, míg a nők előtt csak tíz és fél. Ezen kívül egy jelentős eltérést is kimutattak a nemek között a szexuális élet tekintetében.

„Összességében a férfiak nagyobb valószínűséggel aktívak szexuálisan, mint a nők, minőségibb nemi életről számolnak be, és érdekli őket a szex. Ezek a nemi eltérések az életkor előrehaladtával nőnek” – áll az Interneten közzétett tanulmányban.

A legnagyobb eltérés a 75-85 évesek kategóriájában jelentkezik, ahol a férfiak 38,9 százaléka állítja, hogy szexuálisan aktív, míg a nők esetében ez a szám csak 16,8 százalék. A férfiak 41,2 százalékát érdekli a szex, viszont a nők csupán 11,4 százaléka mutat érdeklődést iránta.

A 75-85 éves korosztály szexuálisan aktív csoportján belül a férfiak 70,8 százaléka érzi úgy, hogy nemi élete jó minőségű, szemben a nők körében mért 50,9 százalékkal.

Az összes korcsoport férfitagjainak mintegy háromnegyede állította azt, hogy van partnere. A nők körében azonban a 25 és 54 év közöttieknek csak háromnegyede állította ugyanezt. A 75 éven felüli nők esetében alig 40 százaléknak van partnere – ez a szám a nők hosszabb élettartamát jelzi, valamint azt a tendenciát, hogy a férfiak előszeretettel vesznek feleségül fiatalabb nőket.

A tanulmány szerint a jó egészségi állapot létfontosságú a jó szexualitás szempontjából. Az egészséges emberek közel kétszer olyan valószínűséggel érdeklődnek a szex iránt, és várhatóan hat évvel hosszabb szexuális aktivitás vár rájuk, mint rosszabb egészségi állapotú kortársaik.

„Az orvosok ritkán foglalkoznak a szexuális problémákkal idősebb felnőttek, különösen nők esetében” – állítják a tanulmány szerzői.

(napidoktor.hu)

Egy új tudományos elmélet szerint a főzés sokkal jelentősebb állomás az emberiség történetében, mint eddig gondoltuk.

A főzést, mint az emberré válás kulcsát propagáló elmélet egyik képviselője, a Harvardon tanító Richard Wrangham professzor. A professzor és több tekintélyes kollégája által kifogásolt elmélet szerint őseink fejlődésében a legjelentősebb szerepet a húsfogyasztás játszotta, hiszen az emberi agy mérete így vált egyre nagyobbá és így volt képes egyre komplexebb feladatok ellátására.

A tudós úgy véli, a főzés tudománya az, ami a legnagyobb minőségi ugrást jelentette az ember történetében – az első megsütött hús valószínűleg a tűzbe véletlenül beleejtett húscafat lehetett, amit megkóstolva őseink úgy gondolták, finom az íze, ez pedig egy egészen új irányba terelte az emberiséget.

Ősünk nem csak okos volt már, de gyors is – és Wrangham professzor szerint ezek mellett egy nagyon fontos titoknak is birtokában volt: tudott főzni. A főzés változtatta az emberi emésztőrendszert még kisebbé – véli a tudós – mivel az egyébként sok energiát igénylő emésztést a főtt ételek sokkal hatékonyabbá változtatták. A kisebb emésztőrendszer működtetésével az ember energiát takarított meg, így több utóda is lehetett és a túlélési esélyei is nagymértékben megnőttek.

A Liverpooli John Moores Egyetem professzora, Peter Wheeler és kollégája, Leslie Aiello is osztja Wrangham professzor nézeteit, kutatásaik alapján biztosak abban, hogy a főzésnek köszönhetően még kisebbé vált emésztőrendszerünk tette lehetővé, hogy az agyunk nagyobbá váljon. A főzés során ugyanis az étel sejtjei már elkezdenek lebomlani, így a gyomrunknak kevesebb dolga akad az étel feldolgozásával, így gyorsabban, kevesebb energia ráfordítással jut szervezetünk a megfelelő tápanyagokhoz.

Wheeler professzor szerint az így felszabadult energiát az emberi szervezet a nagyobb agy működtetésére fordította, amit az agyméretben bekövetkezett változás is tükröz – az emberi agy éppen olyan arányban növekedett meg, mint amilyen arányban az emésztőrendszer csökkent: 20%-kal.

Az Alabamai Egyetem professzora, Stephen Secor szintén olyan adatok birtokába jutott kutatómunkája során, amelyek az emberi fejlődéstörténetben a főzés szerepét az eddiginél jelentősebb fényben tüntetik fel. Az amerikai professzor pitonokon végzett vizsgálataival bizonyította, hogy a főtt étel nem csupán több energiát juttat a szervezetbe, de a szervezetnek is kevesebb energiára van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza.

A pitonok esetében ismert, hogy amint táplálékhoz jutnak, azt követően hosszú ideig mozdulatlanul emésztenek, ez a folyamat akár 6 napig is eltarthat a zsákmány méretétől függően. Éppen ezért ideális modellek voltak Secor professzor kutatásaihoz, mivel ilyenkor minden energiájukat az emésztésre fordítják. A kísérletek során kiderült, hogy a pitonokat főtt hússal etetve az állatok 24%-kal kevesebb energiát fordítottak emésztésre.

Az eredmények ismeretében már érthető, hogy az emberréválás folyamatában miért volt kiemelkedő szerepe a főzés felfedezésének, hiszen ezzel olyan előemésztett ételeket juttattak őseink a szervezetükbe, amely nem csak kevesebb energiát igényelt az emésztőrendszer részéről, de plusz energiát is biztosított az agyba – vagyis, az energiagazdálkodás fő eleme már nem az emésztőrendszer volt, hanem az agy. A kutatók szerint nem véletlen, hogy az emberek nem csupán a legokosabb élőlények a bolygónkon, de az egyetlen faj is, amelyik főz.

(napidoktor.hu)

A tudományágak előrehaladásának köszönhetően egyes betegségek diagnosztizálásában a szikét felváltják az olyan eszközök, melyek használata nem igényel sebészeti beavatkozást.

A már több mint 100 éve alkalmazott röntgenvizsgálat mellett egyéb eljárások is rendelkezésre állnak: komputertomográfia (CT), pozitronemissziós tomográfia (PET), mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és ultrahangos, más néven ultraszonográfiás vizsgálat.

A jövő eljárásai

Úgy tűnik, jelenleg a kutatás főként arra irányul, hogy fejlesszék a már meglevő eljárásokat. Példá­ul a kutatók olyan MRI-készülékek kifejlesztésén dolgoznak, melyek mágneses tere sokkal gyengébb a mostani berendezésekénél. így az eljárásnak jó­val kisebbek a költségei. Fejlesztés alatt áll egy új eljárás, melynek neve molekuláris képalkotás (MI). Arra tervezték, hogy molekuláris szinten mutassa ki a testben történő elváltozásokat, és ez­által várhatóan lehetővé teszi majd a betegségek nagyon korai felismerését és kezelését.

A képalkotó eljárásokkal csökkent a sok fájdal­mas, kockázatos, sőt szükségtelen feltáró műtét száma. És ha a képalkotásos vizsgálattal korán megállapítják a betegséget, majd kezelik, a végered­mény lényegesen jobb lehet. Azonban a berende­zések drágák, némelyik készülék jóval több mint egymillió dollárba kerül.

Természetesen jobb megelőzni a betegségeket, mint megállapítani és gyógyítani. Ezért törekedj az egészséges életmódra azáltal, hogy megfelelő ét­rendet követsz, rendszeres testmozgást végzel, ele­get pihensz, és derűlátóan gondolkodsz. „Az öröm­teli szív jó orvosság”.

(napidoktor.hu)