Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását indítványozta a június 16-ától július 19-ig terjedő időszakra a házelnöknél.

Levele mellékletében 25, még a rendkívüli ülésszak alatt elfogadandó előterjesztést sorol fel, köztük a médiacsomag részét képező öt javaslattal. A kormányfő a rendkívüli ülésszak megtartását elsősorban a kormány múlt kedden bejelentett gazdasági akciótervének végrehajtása érdekében rövidesen benyújtásra kerülő, valamint a már tárgyalható előterjesztések mielőbbi elfogadása miatt tartja szükségesnek – derül ki Orbán Viktor Schmitt Pálhoz írt, a parlament honlapján olvasható leveléből.

A viták és a szavazások szeptemberre történő halasztása esetén – indokol a miniszterelnök – a javasolt jogi szabályozások későbbi időpontban léphetnének csak hatályba, ami problémát okozhat a jogalkalmazásban, egyben fontos kormányzati célkitűzések késedelmes megvalósítását jelentené; “utóbbiak közül kiemelt jelentőséggel bír például az államháztartási törvény tervezett módosítása”.

A miniszterelnöki levél melléklete 25 előterjesztést sorol a rendkívüli ülésszakon elfogadandók közé.

Ezek közé tartozik a polgári törvénykönyvről szóló jogszabály hatályba nem lépéséről rendelkező előterjesztés, a családok támogatásáról szóló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló fideszes indítvány, a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló jogszabály módosításáról szóló indítvány.

A felsorolás folytatódik az alpolgármesteri tisztség alkotmányban való rögzítéséről szóló javaslattal, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról, a választási eljárásról szóló törvény módosításáról, a közoktatási törvény módosításáról, a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról és a közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló indítvánnyal, továbbá az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozására vonatkozó határozati javaslattal.

A rendkívüli ülésszakon fogadja el a Ház a miniszterelnök levele szerint a helyi iparűzési adó beszedését ismét önkormányzati hatáskörbe utaló fideszes indítványt, a kulturális örökség védelméről, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól, a közbeszerzésekről, az egyszerűsített foglalkoztatásról, az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló jogszabály módosításáról szóló javaslatokat.

A médiacsomaghoz kapcsolódó alkotmánymódosítás, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállítását és a Közszolgálati Közalapítvány felállítását kezdeményező előterjesztések, illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat szintén a felsorolás részét képezi.

A miniszterelnöki levélnek az elfogadandó 25 előterjesztést tartalmazó mellékletében szerepel továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítására vonatkozó fideszes indítvány, a választási eljárásról szóló törvényt módosító, valamint az általános forgalmi adóról szóló jogszabályt módosító fideszes indítvány.

(MTI)

A Jobbik országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezte a parlament épülete melletti Károlyi Mihály-szobor eltávolítását, illetve egy új műemlék felállítását gróf Tisza István egykori miniszterelnök és házelnök tiszteletére.

Hegedűs Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese a szobor előtt tartott hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette: a köztársaság első elnökének emlékét azért nem tartják méltónak megörökíteni az Országgyűlés épülete mellett, mert Károlyi Mihály szerintük hazaárulást követett el azzal, hogy leszerelte az I. világháborúból hazatérő 1,2 millió magyar katonát ahelyett, hogy egy az ország régi határait megvédeni képes nemzeti hadsereget szervezett volna belőlük.

A Jobbik a Kossuth tér 1934-es állapotát kívánja helyreállítani, ami “történelmi igazságtételként” is szolgálna a Károlyi Mihály miniszterelnökké választásának napján meggyilkolt Tisza Istvánnak – húzta alá a politikus.

A Hegedűs Lórántné és Hegedűs Tamás jobbikos képviselők által benyújtott határozati javaslat arra hivatkozva kéri a Kossuth tér átalakítását az illetékes V. kerületi önkormányzattól, hogy a “magyar nép nemzeti önérzetének szimbolikus helyszínén” csak olyan történelmi személyiség szobra állhatna, aki munkájával “Magyarország felemelkedését, népének javát és boldogulását szolgálta”.

Hegedűs Tamás kiemelte: Károlyi Mihály személye ezzel szemben a “magyar történelem egyik mélypontját jelképezi, azt a pillanatot, amikor az ezeréves Magyarország darabokra hullott”.

(MTI)

Három szabolcsi településen – Balkányban, Szakolyban és Nyírcsászáriban – még mindig nem állt helyre az áramellátás, több helyen pedig csak részlegesen működik a szolgáltatás – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőhelyettese csütörtökön.

Dányi Béla polgári védelmi ezredes elmondta: az E.ON arról tájékoztatta a szervezetet, hogy csütörtök estig minden településen lesz áram, de a hétfői vihar miatt megszűnt szolgáltatást nem minden fogyasztónál tudják visszakapcsolni, ivóvíz azonban már minden településen van.

Az igazgatóhelyettes hozzátette, hogy a helyreállítást jelenleg is végzik a szakemberek, akiknek Nyírcsászári környékén van a legnehezebb dolguk, mivel az erdők vonalában húzódó elektromos vezetékek sok helyen elszakadtak.

Balkányban már folyik a csapokból a víz, a településnek viszont komoly szennyvízproblémái vannak – mondta Pálosi László polgármester csütörtök délelőtt az MTI érdeklődésére. Mint hozzátette, az átemelő szivattyúk nem működnek, a szennyvíz szivattyúzására pedig csak egy áramfejlesztőt tudnának beállítani. Az önkormányzati vezető ezért arra kérte lakosságot, hogy lehetőleg ne használják a WC-ket, illetve a szennyvízrendszert.

“Ha ma délig nem lesz áram, az tragédiát okoz, ki fog csapni a szennyvíz Balkányban” – fogalmazott Pálosi László. Úgy vélte, hogy az áramszolgáltató nem fogja fel, milyen súlyos a helyzet, “nem veszi észre” a problémát.

Szakolyban hasonlóak a gondok: víz van, áram még nincs, s a település jegyzője szerint csütörtök estig a legjobb esetben is csak a község egyes részein állhat helyre a szolgáltatás. Nánássy Elek közlése szerint sok eldőlt villanyoszlopot még nem állítottak fel, az épen maradtak többségén pedig lóg a vezeték. Mint mondta, a önkormányzat a károk összeírásán dogozik, a tűzoltók pedig továbbra is a viharkárok felszámolását végzik.

(MTI)

Jelentősen, ötven százalékkal növelték amerikai tudósok a mexikói-öbölbeli mélytengeri kőolajszivárgás miatt a tengerbe ömlő olaj mennyiségére adott becslésüket; egy héten belül már másodszor módosították komolyan a becslést.

A tudósok keddi közlése szerint nagyon valószínű, hogy naponta 35-60 ezer hordónyi (5,57-9,54 millió liter) kőolaj ömlik a tengerbe. Ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy múlt csütörtökön még napi 20-40 ezer hordónyira tették a szivárgást, jóllehet már az is jócskán meghaladta a korábban becsült napi 12-19 ezer hordós mennyiséget.

A legújabb becslés több tudományos módszer alkalmazásának és a tengerfenékről nyert legfrissebb adatok felhasználásának az eredménye.

A legújabb becslésben szereplő legkisebb – azaz napi 35 ezer hordós – mennyiséget alapul véve közel 2 millió hordó kőolaj szivároghatott a Mexikói-öbölbe azóta, hogy április 20-án felrobbant a BP brit cég által üzemeltetett Deepwater Horizon olajkitermelő platform. Ez közel nyolcszorosa annak az olajmennyiségnek, amely az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es katasztrófája miatt került az óceánba Alaszka partjainál.

(MTI)

Az Orbán-kormány május 29-i megalakulása óta hét állami intézmény élén történt változás; a többség lemondott posztjáról.

Az elmúlt két hétben hét állami intézmény kapott új vezetőt: volt, akit felmentettek, a többség azonban lemondott, de akadt olyan intézmény is, ahol pótolták az addig hiányzó irányítót. Elsőként – az új kormány első munkanapján – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter felmentette Tordai Csabát, a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét, és helyette Borókainé Vajdovits Évát jelölte ki a tisztségre, aki 2006 őszéig az igazságügyi és rendészeti minisztérium főosztályvezetője volt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, Belyó Pál június 10-i hatállyal mondott le posztjáról; utóda másnaptól – hat évre – Vukovich Gabriella, a KSH korábbi alelnöke lett.

Június 11-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter közös megegyezéssel megszüntette az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. addigi vezérigazgatója, Kamarás Miklós munkaviszonyát, és Horváth Gergelyt, a Betonút Zrt. és a Keler Zrt. volt vezérigazgatóját nevezte ki a vagyonkezelő élére.

Ugyanezen a napon nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök – a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára – Gaál Szabolcs Barnát, aki a XII. kerületben jegyzőként dolgozott, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökévé. A szervezetnek korábban nem volt elnöke, azt Hegedűsné Dani Erika, az elnöki jogokat gyakorló vezető irányította. Június 11-én mondott le a Magyar Energia Hivatal elnöke, Matos Zoltán is; lemondását Fellegi Tamás elfogadta. Az elnöki poszt betöltésére a miniszter pályázatot ír ki.

Közös megegyezéssel szűnt meg hétfőn Horváth Zsolt Csabának, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnökének munkaviszonya, utódának keddtől Sárdi Erikát, a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi osztályvezetőjét nevezte ki Fellegi Tamás.

Kedden mondott le Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, a miniszterelnök a lemondást elfogadta június 30-i hatállyal; Rozgonyi Krisztinát idén február 1-jén nevezték ki az NHH élére. A Fidesz tervei szerint még a nyáron összevonják az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), valamint az NHH-t, és helyettük létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

(MTI)

Napokon belül, várhatóan a jövő héten kihallgatásra idézheti a Központi Nyomozó Főügyészség Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és bizalmasát, Herényi Károlyt, a párt egykori frakcióvezetőjét – értesült pontosan meg nevezett forrásból a Magyar Nemzet.

A lap szerdai számában emlékeztetett: a politikusok mentelmi jogának felfüggesztését Kovács Tamás legfőbb ügyész 2009 őszén kérte, azonban az akkor még MSZP-s többségű mentelmi bizottság, majd a parlament is elutasította az indítványt. Dávidot és Herényit az UD-üggyel összefüggésben egy-egy rendbeli kényszerítéssel, valamint különleges személyes adattal történő visszaéléssel gyanúsíthatják meg – írta a lap.

(MTI)

Újra évet ismételtethetnek az alsó tagozatos diákokkal második osztálytól és visszatérhet a szóbeli értékelés mellett a számjeggyel való osztályozás, ha az Országgyűlés elfogadja a KDNP törvényjavaslatát.

Hoffmann Rózsa államtitkár, a törvényjavaslat benyújtója kedden expozéjában kifejtette: három ponton módosítanák a közoktatási törvényt. Ezek egyike, hogy második osztálytól ismét lehetővé teszik az évismétlést általános iskolában. Az államtitkár szerint az első és második osztályosok követelményrendszere úgy van megállapítva, hogy gyengébb képességű tanulók is el tudják érni azt. Ha ez mégsem sikerül, akkor a tanuló saját érdeke, hogy évet ismételjen – mondta.

Hozzátette, ha a gyermek képességei, körülményei miatt nem éri el az elégséges szintet, akkor biztosítani fogják számára a kisebb létszámú csoportban történő fejlesztést. A törvény módosításával a KDNP újra bevezetné alsó tagozatban a számmal történő osztályozást, de nem tiltják meg a szóbeli értékelést sem. Hoffmann elmondása szerint ennek kultúráját fejleszteni is szeretnék. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a szülő és a gyermek is tudni szeretné, hogy a követelményekhez képest hogyan teljesítettek az adott évben, a 2003-óta érvényben lévő szabályozás ezt az igényt nem elégítette ki.

Megszüntetnék a nem szakrendszerű oktatás fogalmát is, mivel – mint azt Hoffmann Rózsa elmondta – ennél nagyobb szakmai “blődséget” nem hallottak még. Szerinte a pedagógiai folyamatban mindig is együtt volt a kompetencia-fejlesztés és az ismeretszerzés. Az elgondolás szerint olyan szabályokat alkotnának, amely lehetővé teszi, hogy a középiskola végégig minden tanítási órán együtt jelenjen meg ez a két folyamat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem veszik ki a törvényből ezt a fogalmat, mert nem akarják ellehetetleníteni azokat az iskolákat, akik erre figyelemmel állították össze a következő évi órarendet. Hoffmann Rózsa közölte azt is, az intézkedések azt szolgálják, hogy a gyerek megtanulja: kötelességei vannak és az elégséges szint elérése nem lehetetlen. Az oktatási színvonal emelését ebben a korosztályban kell elkezdeni – mondta.

(MTI)

Jogszabályoktól, így a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításától sem várható a holokauszttagadás megszűnése – mondta Karsai László történész annak kapcsán, hogy az Országgyűlés kedden szavazott a Btk. erre vonatkozó részének módosításáról; a szocialista javaslat külön nevesítette volna a holokauszttagadást, a Fidesz-KDNP ezzel szemben kihagyta a holokauszt szót a törvénytervezet szövegéből.

A történész “értelmetlen, kontraproduktív, az idős szavazók voksainak megszerzésére irányuló gusztustalan gesztuspolitizálásnak” nevezte a február 22-én elfogadott Btk.-módosítást, és szerinte a most megszavazott módosítás ugyanígy “felesleges, betarthatatlan és végrehajthatatlan”.

Mint közölte, a fasizmus bűntetteinek kihagyása a törvény szövegéből a honatyák tudatlanságát mutatja, ugyanis nemzeti szocializmus kizárólag Németországban volt, másutt viszont a fasizmus számos változata jelent meg, így erre is ki kellett volna térni. Ha például a francia, az osztrák vagy a német hasonló jogszabályokat vesszük figyelembe, megállapítható, hogy nem lett kevesebb a holokauszttagadók száma, sőt még mártírokat is teremtett. A Btk.-tól tehát nem várható, hogy megakadályozza a holokauszttagadást, mert “hülyeség ellen törvényt hozni nem lehet” – összegezte.

Karsai László elmondta, hogy egy portálon rendszeresen vitatkozik holokauszttagadókkal, ám amióta ennek a tragédiának a tagadása bűncselekménynek minősül, emiatt még nem büntettek meg senkit.

A történész hangsúlyozta: nem hasonlítható össze a kommunizmus, illetve az antiszemitizmus, rasszizmus veszélye manapság, mert utóbbiaknak sokkal nagyobb a tömegbázisuk. Arra is kitért, hogy ha már mégis hoztak ilyen módosítást, az első változatban meg kellett volna említeni a kommunizmus áldozatait.

Az egyetemi tanár kiemelte: az oktatás, a propaganda, a megfelelő tankönyvek és tanári segédeszközök lennének a legmegfelelőbbek a holokauszttagadás visszaszorítására.

(MTI)

Veszélyhelyzetet hirdettek ki a Nógrád megyei Pásztó és Hasznos térségében – ismertette Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kormányzati Koordinációs Bizottság kedd éjszakai döntését a testület ülése után.

A tárcavezető kifejtette: a veszélyhelyzet következtében rendkívüli intézkedésekre nyílik lehetőség. Folyik tovább a kitelepítés az Országos Mentőszolgálat megerősített jelenléte mellett, és első fokú készenlétbe helyezték a Magyar Honvédséget is, hogy készen álljon a segítségnyújtásra, ha arra szükség lenne a továbbiakban – mondta.

Navracsics Tibor közölte: az országos katasztrófavédelmi főigazgató útban van a helyszínre, ahol átveszi a parancsnokságot és a kitelepítés irányítását. Hangsúlyozta: a gátszakadás veszélye egészen kicsi.

Tájékoztatása szerint a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság kérésére tartott ülést, ugyanis a nap folyamán a Pásztó melletti Hasznos térségében található víztározóban a csapadék következtében erőteljes vízszintnövekedés volt megfigyelhető, ami felvetette annak veszélyét, hogy Hasznos község és a távolabb fekvő Pásztó város veszélyeztetetté válik, és esetleg rázúdul a többletvíz a tározóból.

Ezért a megyei védelmi bizottság megkezdte Hasznosról mintegy 1.100 ember, Pásztóról pedig több mint 1.200 ember kitelepítését, és kérte a KKB-tól, hogy hirdesse ki a veszélyhelyzetet a térségben.

A koordinációs bizottság meghallgatott szakértőket, a víztározót védő gát tervezőjét, megnézték a meteorológiai jelentéseket, beszéltek a védelmi bizottság elnökével, és ez alapján úgy döntöttek, kihirdetik Pásztó és Hasznos térségében a veszélyhelyzetet – elsősorban óvintézkedésként.

Navracsics Tibor közölte: figyelik az időjárási helyzetet. Legutóbbi információik szerint elállt az eső a térségben, ami ha nem ered el ismét, szerda reggel újra értékelik a helyzetet, és döntenek a veszélyhelyzet fenntartásáról vagy felfüggesztéséről. Tájékozódtak más térségekről Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, ahol további csapadék várható – ismertette.

(MTI)

A Pénzügyminisztérium több vezetőjét is meneszti Matolcsy György – adta hírül honlapján kedden a Magyar Nemzet.

Az MNO szerint a jövőben a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium nem tart igényt az államháztartásért felelős Végh Szabolcs, az adóügyeket követő Karácsony Imréné, valamint a pénzügyekért felelős Kovács Álmos és a vagyonpolitikai kérdésekkel foglalkozó Detrekői László munkájára. A lapnak Matolcsy György kabinetfőnöke, Wiedermann Helga kedden megerősítette: a jövő héten mind a négyük munkáját az új államtitkár-helyettesek veszik át.

A Pénzügyminisztérium 2010-ig működött. A második Orbán-kormány megalakulásakor feladatait elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át, az állami vagyonnal kapcsolatos terület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé lesz.

A Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete helyett a gazdasági tárca Szemere utcai épületébe költözik be a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium – tudta meg korábban az MTI.

(MTI)