Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséhez nem férhet kétség – mondta lapunknak Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke arról, hogy pártja hozzájárulna-e a bukott miniszterelnök parlamenti kiadatásához egy esetleges büntetőügyben. Kövér szerint az SZDSZ szellemisége tovább él az MSZP-ben, de reméli, hogy az LMP-ben nem fog. A Jobbik szerinte döntés előtt áll: vagy a rendszer, vagy a kormány ellenzéke lesz. Az előbbit a Fidesz nem fogja tolerálni.

- Orbánból Kóka legjobb tanítványa, a Fidesz a gazdagok pártja lett – így lehet összefoglalni Gyurcsány Ferenc értékelését Orbán Viktor huszonkilenc pontos gazdasági programjáról. Ön szerint Gyurcsányból mi lett?

– Mégiscsak mókás, hogy azok a milliárdosok, akik az előző időszakban szétlopták az országot, elindították a szociális lejtőn a társadalmat, szétverték, szegénysorba taszították a középosztályt, most minket vádolnak azzal, hogy a gazdagok pártján állunk. Ez a rosszindulat, a velejéig romlottság hangja. Egyébként nem tudom, hogy ez egyben az MSZP véleménye is, mert szerintem jelen pillanatban politikai közösségként nem léteznek. Épp Gyurcsány Ferenc kormányzása miatt estek szét, demoralizálódtak. Természetesen sorolhatunk neveket, akik a pártot szimbolizálják, Szanyi Tibor, Szili Katalin, Lendvai Ildikó, Kovács László, de mindegyikük mást és mást képvisel, mást mond.

- Azért többször felálltak már a padlóról.

– Egyáltalán nem tekintem őket véglegesen legyőzött ellenfélnek. Ez nagy hiba volna a Fidesz részéről. Csak azt mondom, bármi is Gyurcsány véleménye, ő egy politikai bűnöző, aki ameddig el nem tűnik a magyar közéletből, és bármilyen értelemben az MSZP nevében szólhat, a szocialistákkal mint demokratikus szervezettel nem számolhatunk. Antidemokratikus erő most az MSZP, amely folyamatosan veszélyt jelent a magyar társadalomra, a nemzeti integrációnkra, valamint az állam stabilitására.

- Az SZDSZ mint párt eltűnt a politikai térképről. De vajon megszabadult-e szellemiségüktől a politikai élet?

– A legdestruktívabb politikai képződmény kétségkívül az SZDSZ volt az elmúlt húsz évben. Nem teljesen tűntek el, tovább élnek az MSZP-ben, megfertőzték őket, részben átalakítva az identitásukat. Ezt a szellemiséget egyértel műen Gyurcsány jeleníti meg a pártban, amely a nemzeti együttműködést szitokszónak tekinti, és ellenségként kezeli a kormánypártokat.

- Az LMP-re nem vetül az SZDSZ árnya?

– Az LMP most bizonytalan állagú, jövőjű társaság, inkább csak a félelmeimet fogalmazom meg azzal kapcsolatban, hogy az SZDSZ szellemiségét viszik majd tovább. Ugyanis komoly reményeket látok arra, hogy az SZDSZ-szel szemben ők, a szó klasszikus értelmében vett, normális liberális párttá válnak. Bár a Jobbikhoz hasonlóan, közöttük is nagyon különböző múltú emberek politizálnak, most a helyüket keresik. Viszont mögöttük van szellemi potenciál, nagyon remélem, ez majd végül nem az SZDSZ restaurációját jelenti.

- És a Jobbik parlamenti munkájáról mi a véleménye?

– A Jobbik azért is zavaros számomra, mert volt fideszesek, miép-esek, MSZMP-sek ülnek közöttük. Zagyva népségnek tűnnek a számomra. A Jobbik komoly erőfeszítéseket tett a programja bemutatására, de nem tudták elérni, hogy ne maradjon rajtuk a mindent tagadás politikájának bélyege. El kellene dönteniük, hogy a rendszer, vagy a kormány ellenzéke lesznek. A rendszer ellenzéke a parlamenten belül értelmezhetetlen, hiszen ők is a rendszer részét képezik. A Jobbik nem számíthat a kormányzó pártok elnézésére, ha mégis ezt az utat választják, és semmibe veszik a törvényeket. A kormány ellenzékeként viszont koherens, ideológiai alternatívát kellene felvázolniuk. Nem látom viszont az ehhez szükséges intellektuális, szakmai hátteret. Ha a mostani – a Fidesz-KDNP kétharmadából és az osztott ellenzékiségből adódó – jelentéktelenségüket a parlamenti performance-politikával próbálják elütni, egy idő után zsákutcába kerülnek, hiteltelenné válnak szavazóik előtt.

- Visszatérve Gyurcsány Ferencre, felmerülhet-e a büntetőjogi felelősségre vonása?

– Jogot végeztem, de nem vagyok gyakorló jogász, nem is az én dolgom a ténybeli információk felderítése, amelyek alapján meg lehetne állapítani a büntetőjogi felelősségét. De meg merem kockáztatni, hogy Gyurcsánynak már régen bíróság előtt kellene állnia. Legkevesebb azért, amit a balatonőszödi beszédében bevallott. Vagyis, hogy de facto összeesküvésszerű módon megtévesztve a magyar állampolgárokat, elfedve a valóság megismeréséhez szükséges adatokat, tényeket, elcsalták a 2006-os választásokat. Megítélésem szerint már a bíróság előtt kellene állnia a 2006. őszi rendőrterror miatt is. Megint csak az ő szavai ra hagyatkozom, hiszen azt mondta, hogy folyamatos egyeztetésben volt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal a vészterhes napokban. Tehát, ami akkor történt, azért nemcsak politikai, hanem jogi felelősséget is viselnie kell. Nagyon remélem, hogy az ehhez szükséges bizonyítékok is összegyűlnek. Hogy ez így lesz, vagy nem, semmit nem változtat Gyurcsány erkölcsi és politikai megítélésén. Az viszont egyértelmű, hogy a politikai oldalak közötti normális párbeszéd kialakulásához Gyurcsány Ferencnek el kell tűnnie a közéletből.

- Ha eljárás indulna ellene, a Fidesz felfüggesztené a mentelmi jogát?

– Szeretném, ha itt tartanánk, a mentelmi jogának felfüggesztéséhez nem férhet kétség.

- Az MSZP mögött, akármekkora is most a politikai ereje, nagyon jól szervezett hálózat áll. Ezzel a Kádár-rendszerből örökölt és folyton megújuló hálózattal az új kormány le tud számolni?

– Az elmúlt húsz év legnagyobb kudarca az, hogy azok a hálózatok, amelyek a Kádár-rendszert az utolsó éveiben éltették, fennmaradtak. A rendszerváltáskor ezek a szervezetek átmentették magukat, sőt Gyurcsány Ferenc KISZ-es generációja a hatalomba lépve újjáélesztette őket. Beépültek a gazdaságba, valamint az állami és az árnyék-magán titkosszolgálatokba. Ez a folyamat akkor is antidemokratikus lenne, ha ezek a hálózatok előéletükben és kapcsolatrendszerükben nem kötődnének a kommunista, totalitá rius rendszerhez. Tehát önmagukban is veszélyt jelentenek a demokráciára és a jogállamra.

- Ha már a titkosszolgálatoknál tartunk, a kormányban Pintér Sándor ellenőrzi a területet. Az ellenzék szerint túl nagy hatalom összpontosul a belügyminiszter kezében.

– Ezt másképp látom. Önmagában ezzel nem lesz nagy hatalom a belügyminiszter kezében, viszont annál nagyobb felelősség nyomja majd a vállát. A titkosszolgálatokat eddig egy tárca nélküli miniszter, vagy a kancelláriaminiszter államtitkára ellenőrizte. Az elmúlt nyolc évben olyan mértékben züllesztették le, verték szét morális értelemben is a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy az újjászervezése nagyon komoly kihívást jelent. Az új struktúra indoka az, hogy az ugyancsak a belügyminiszter felügyelete alá tartozó bűnüldözésre is ráfér a megerősítés. Nagy szükség van a két szervezet közötti együttműködés javítására. A titkosszolgálatoknak egyébként az elmúlt húsz évben is, részben, a bűnüldözésben való segéderőként kellett volna dolgozniuk, illetve dolgoztak is.
A Gyurcsány-korszakban nemcsak a szolgálatokat, hanem a rendőrséget is kivéreztették, az ő munkájukat is meg kell erősíteni. Az egy kézben összpontosuló irányítás a hatékonyság fokozását jelenti. Az MSZP azon vádja, hogy politikai befolyás alá kerültek a szolgálatok, nevetséges: annál jobban nem lehet a politika alá gyűrni az NBH-t, mint ahogyan Gyurcsány és tettestársai, Szilvásy György és Laborc Sándor tették.

- Mi változik az országban egy új alkotmánnyal?

– Téved, aki azt gondolja, hogy az elmúlt húsz év kudarcainak az alkotmány volt az okozója. A következő húsz év sikere sem az új alaptörvényen fog múlni.

- Ezek szerint túldimenzionáltnak tartja az alkotmány körüli vitákat?

– Teljes mértékben. A mostani alkotmány betöltötte a hivatását, az az alkotmányos berendezkedés, amelyet rögzít, az elmúlt húsz évben jól működött, Gyurcsány színre lépéséig képes volt biztosítani a politikai stabilitást. Mivel a jogszabályokat normális, átlagos viszonyokra, normális szellemi képességű és morális tartású emberekre szokták megírni, nem gyurcsányokra, az alkotmány nem hibás a kialakult extrém politikai helyzetekért. Most, a társadalmi felhatalmazásunkkal élve, levonhatjuk mindannak a következményét, ami az elmúlt időszakban történt. Húsz év elég hosszú idő ahhoz, hogy az életviszonyok megváltozásának tapasztalatával a hátunk mögött újraírjuk a korábbi alaptörvényt. Véletlenül alakult úgy, hogy krízishelyzetbe kerültünk gazdaságilag, morálisan és az alkotmányos berendezkedés tekintetében is. Az is véletlen, hogy épp most zártuk le a rendszerváltás utáni időszakot. Új időszámítás kezdődhet ezen a téren is.

(fidesz.hu)

Hirdetés