A BKV-bizottság el nem fogadott, ám nyilvánosságra hozott jelentése szerint nem csak a főpolgármester, a helyettesei, hanem a Fővárosi Közgyűlés is olyan hibákat követett el, melyek a különböző BKV-s visszaélésekhez vezethettek.

A jelentés-tervezetet a paritásos bizottság ülésén szavazategyenlőség miatt nem fogadták el, de a 120 oldalas dokumentumot György István, a bizottság fideszes elnöke az újságíróknak e-mailben eljuttatta; ebben az érintettek “hibáiról” adott összegzést. A dokumentum felsorolja, hogy miben hibázott Demszky Gábor, Hagyó Miklós valamint a BKV gazdasági és felügyelőbizottsága.

A dokumentum szerint a Fővárosi Közgyűlés hibát követett el, amikor a gazdasági társaságokkal kapcsolatos hatáskörök átruházásakor nem tartotta fenn magának a legfontosabb tulajdonosi döntéseket. Hibát követett el akkor is, amikor a BKV ügyeit feszegető húsz ellenzéki interpelláció kapcsán nem ismerte fel, hogy a felvetett problémák vizsgálatok kezdeményezését indokolják és tulajdonosi beavatkozást tesznek szükségessé.

A dokumentum hibának rója fel, hogy a közgyűlés Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes “politikai vezetői stílusát és cég irányítási módszereit szó nélkül gyakorolni hagyta”.

A tervezet emlékeztet arra, hogy Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester korábban saját hibájaként említette, hogy nem kellett volna a “szuperfőpolgármester-helyettesi” modellt elfogadnia Hagyó Miklós kinevezésekor. Hibát követett el Demszky Gábor abban is, hogy nem ismerte fel időben, hogy a koalíció egyben tartása érdekében megkötendő politikai kompromisszumoknak túl nagy az ára, továbbá akkor, amikor a hozzá eljutott jelzések ellenére nem tett érdemi lépéseket a BKV-botrányok megelőzésére, illetőleg kivizsgálására.

A dokumentum szerint Demszky Gábor hibája volt, hogy “a felelősséggel nem bíró politikai főtanácsadó Mesterházy Ernő politikai mozgásterét szinte korlátlanná tette”. Továbbá amikor tudtával és beleegyezésével a fővárosi cégeket, azok vezető és ellenőrző testületeiben betölthető pozíciókat szakmai szempontok érvényesítése helyett, engedte politikai alkuk tárgyává tenni.

Hagyó Miklósnak a dokumentum azt rója fel, hogy feladatait félreértelmezve járt el, feladatellátása során beosztottjainak delegált tovább intézkedési jogköröket, a főpolgármester által részére kiadott feladatok teljesüléséről hiányosan, vagy egyáltalán nem adott számot.

A közgyűlés gazdasági bizottsága egyebek mellett abban hibázott, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása során nem volt képes megfelelően érvényesíteni a fővárosi önkormányzat tulajdonosi érdekeit. Az igazgatóság hibát követett el, amikor nem tudott olyan működési rendet kialakítani, amely a bizottság tagjainak a BKV ügyeiben a megfelelő tájékozottságot biztosította volna.

A dokumentum szerint a felügyelőbizottság nem csak hibát követett el, hanem “nem tett eleget törvénybe foglalt kötelezettségeinek” akkor, amikor bizonyos, a társaság működése szempontjából lényeges kérdésekkel azért nem foglalkozott, mert “nem kívánt ügyet csinálni” azokból.

A BKV-bizottság vizsgálati jelentés nélkül fejezte be munkáját, miután a testület ülésén szavazategyenlőség alakult ki abban a kérdésben: elfogadják-e a György István (Fidesz) elnök által beterjesztett jelentéstervezetet. A javaslatot a fideszes és MDF-es képviselők támogatták, három képviselő tartózkodott és ketten ellene szavaztak. Szintén szavazategyenlőség alakult ki abban a kérdésben, hogy meghosszabbítsák-e a bizottság mandátumát.

(MTI)

Hirdetés