Beküldte: 
A Fidesz biztosnak látszó győzelmén kívül alig értenek egyet bármiben is a közvélemény-kutatók.
A Jobbik megerősödését mindegyik intézet tényként kezeli, eltérők azonban a pártok táborának szavazási hajlandóságára és a választási részvételre vonatkozó becslések. Három héttel az országgyűlési választás első fordulója előtt közvélemény-kutatási adatsorok alapján lehetetlen megválaszolni, hogy hány párt jut a parlamentbe, hogy lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége a parlamentben, illetve hogy az MSZP vagy a Jobbik végez-e másodikként.
Öt közvélemény-kutató – a Forsense, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Szonda Ipsos és a Tárki – felmérései szerint csak a Fidesz győzelme, továbbá az MSZP és a Jobbik parlamentbe jutása vehető biztosra. A választási eredményt döntően befolyásoló részvételi adatokkal kapcsolatban viszont nagy eltérést mutatnak a kutatások.
Februárra nőtt a választói hajlandóság négy intézet adatai szerint is. A Medián legfrissebb kutatása azonban arra mutat rá, hogy a növekedés megállt, és továbbra is csak a megkérdezettek 53 százaléka mondja biztosra választási részvételét. A Szonda Ipsosnak válaszolók közül is csupán minden második ígéri, hogy szavazni fog. Ezzel szemben a Tárki mérése szerint “egy most vasárnapi választáson” 60 százalék venne részt, az április 11-i részvételi arány pedig még magasabb, 63-65 százalék körüli lesz.
Ha a részvétel mégis meghaladja a 65 százalékot, a Tárki szerint az biztosan nem a Fidesznek kedvez. Az intézet úgy véli, a középrétegek körében az MSZP és az MDF, az értelmiségiek táborában az LMP, a peremhelyzetben élők körében pedig a Jobbik profitálna a magas részvételből. A Medián legfrissebb elemzésében viszont azt hangsúlyozza: ha azok az állampolgárok is részt vesznek a választáson, akik ma még nem biztosak benne, csak valószínűsítik részvételüket, az a Fidesz helyzetén javíthat.
Eltérően ítélik meg a Jobbik szimpatizánsainak hajlandóságát is a közvélemény-kutatók. A Medián szerint változatlanul a Jobbik hívei a legelkötelezettebbek, és a párt táborának választási kedve az elmúlt hónapban is emelkedett: jelenleg a Jobbikkal szimpatizálók 79 százaléka biztos szavazó. Mást tapasztalt a Szonda Ipsos. Az intézet szerint a Jobbik szavazóinak szokatlanul alacsony az elkötelezettségük: mindössze fele részük biztos abban, hogy áprilisban a Jobbikra voksol.
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint ugyanakkor mintegy félmillióan még mérlegelik, hogy a Fideszre vagy a Jobbikra voksoljanak-e, így a Jobbik – a számára legkedvezőbb esetben – akár 900 ezer szavazatot is szerezhet, ami 60 százalékos részvétel esetén 20 százalékos szavazatarányt jelentene.
A Jobbik megerősödésének okait hasonlóan látják a közvélemény-kutatók, de következtetéseik részben eltérők.
A Medián adatai azt mutatják, hogy a 40 év alattiak körében a Jobbik mára az MSZP-t megelőzve a második legerősebb párttá vált, a Szonda Ipsos pedig állítja: a 18 és 33 év közötti szavazók körében a Jobbik több mint kétszer annyi szavazatra számíthat, mint az MSZP. Márpedig mindkét intézet szerint a fiatalok körében nőtt leginkább a választási hajlandóság.
Egyetértés mutatkozik abban, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többségének gátja elsősorban a Jobbik lehet – a Medián, a Szonda Ipsos és a Tárki kutatása is erre utal.
A Tárki adatai szerint a Fideszre a felnőtt népesség 37, a biztos szavazó pártválasztók 61 százaléka voksolna, az MSZP tábora 15 illetve 22 százalékos, a Jobbik pedig 7 és 11 százalékon áll. Hasonlók a Szonda Ipsos által mért eredmények: a Fidesz 57:20, valamint 35:12 arányban vezet az MSZP előtt, amíg a Jobbiknak a biztos pártválasztók táborában 17, az összes megkérdezett körében pedig 10 százalékot mértek.
Különösen problémás jelenleg a kis pártok támogatottságának megítélése. A közvélemény-kutató intézetek többségének mérése szerint sem az LMP, sem az MDF nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. A Forsense viszont a választani tudók és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékra teszi az LMP népszerűségét. A Tárki szerint a teljes lakosságon belül 4, a biztos szavazó pártválasztók körében 3, a pártválasztók körében viszont 6 százalékon áll, azaz elsősorban mozgósítási gondokkal küzd a Lehet Más a Politika.
(MTI)
