Átalakítaná a közoktatás finanszírozási rendszerét a Fidesz: kormányra kerülve megfontolná a feladatfinanszírozás bevezetését, azt szabályozná, hány gyerek tanítása után lehet egy pedagógusstátuszt létesíteni.

Pokorni Zoltán kiemelt összegű ösztöndíj-rendszerrel tenné vonzóvá a pedagóguspályát, és miniszterként ma is aláírná a felsőoktatás képzési szerkezetét meghatározó Bologna-dekrétumot, de a bevezetést megfontoltabban csinálná.

Az Orbán-kormány oktatási minisztere az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy az állami szerepvállalás az elmúlt nyolc évben radikálisan csökkent, ami az intézmények fenntartását hátrányosan érintette. Példaként említette, hogy az elsős gyerekek után járó normatíva 2002 szeptemberében 185 ezer forint volt, most januártól 320 ezer forintnak kellene lennie, ezzel szemben csupán 132 ezer forint. Reálértékben felére, nominálisan 30 százalékkal csökkent a támogatás – mutatott rá a Fidesz alelnöke.

Mint mondta, a kormány az önkormányzatokra tolta át a terhek nagyobbik részét: a kabinet átlagosan negyven százalékot vállal a feladatok finanszírozásából, a fennmaradó rész az önkormányzatok és egyéb iskolafenntartók vállát nyomja. Ennek következményeként 1.200-1.300 feladatellátási hely szűnt meg az elmúlt években, és több mint húszezer pedagógust küldtek el.

Méltánytalan és igazságtalan rendszer alakult ki, az oktatás az esélyteremtés eszköze lehetne a hátrányos helyzetűek számára, de Magyarországon pont ott nincs pénz, ahol nehézsorsú emberek élnek – értékelte a fideszes oktatáspolitikus. Elmondta: a mai, fejkvóta alapú támogatás helyett az ellátandó feladatot finanszíroznák, aminek formája akár központi bérfinanszírozás is lehet. Azt szabályoznák, hány gyerek tanítása után lehet egy pedagógusstátuszt létesíteni. Ez változhatna intézménytípusonként és földrajzi régiónként, más lenne az arány a fővárosban és kistelepüléseken; más lenne, ha hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáról van szó, és más átlagos környezetből érkezőknél.

Az így alkalmazott pedagógusok bérét garantálná a központi büdzsé. Ezzel a rendszerrel minden pedagógus anyagi helyzete javulhatna – mutatott rá. E létszám felett még alkalmazhatnának további pedagógusokat az önkormányzatok, ezt azonban finanszírozni már nekik kellene. Az új rendszer költségei jelentősek, ezért bevezetni több esztendő alatt lehet – jegyezte meg.

Pokorni Zoltán a pedagógusok minősítéséről elmondta, tárgyilagos és nyilvános szempontok alapján kell értékelni munkájukat. Szerinte, ha ki akarnak törni abból a negatív spirálból, amiben ma az oktatás van, az alulfinanszírozottságból, a színvonaltalanságból, a fásultságból, akkor mérni és értékelni kell valamennyi szereplő munkáját.

A pedagógusjelöltek kiválasztása is megújítandó – jegyezte meg Pokorni Zoltán, aki a pedagógusképzés egészére kiterjesztené – a ma csak az óvónői és tanítói képzésben meglévő – felvételi alkalmassági vizsgát. Emellett úgy véli, hogy korábban, már az első év után szembesíteni kell a pedagógushallgatókat a tanítási gyakorlattal. Szerinte a pedagógusképzésben a jelenlegi kapacitás fele elegendő lenne.

A finn minta alapján a legjobbak esetében a jelenlegi kezdőbérrel vetekedő ösztöndíj-rendszert és garantált elhelyezkedést kínálnának fel a hallgatóknak. Hozzátette: a végzés után lenne egy hároméves gyakornoki időszak, majd hatévente egy minősítési eljáráson esne át minden gyakorló pedagógus. Aki nem felel meg, az megkapná a támogatást ahhoz, hogy pótolja hiányosságait, s két év múlva ismét minősítenék.

Pokorni Zoltán a kisiskolák megőrzését kiemelt célkitűzésnek nevezte. Mint mondta, a bérfinanszírozás jelentősen megemelné a központi költségvetésből származó forrásokat, emellett regionális szorzókat alkalmaznának, ami elsősorban a kisiskolákat preferálná kiemelt pedagógiai övezetként. Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltjének erre vonatkozó állítását vitatva cáfolta, hogy jelentős forrásokat lehetne megtakarítani a 200 fő alatti kisiskolák bezárásával.

A felsőoktatásról szólva azt mondta, ma is aláírná miniszterként a Bologna-dekrétumot. Jelentős korrekciók és kiigazítások kellenek ugyanakkor a rendszerben – jegyezte meg, hivatkozva arra, hogy ma az alapdiplomák jelentős részének nincs munkaerő-piaci, szakmai relevanciája. Szerinte azt a szerepet kell az alapdiplomának betöltenie, mint korábban a főiskolai diplomának. Szükségesnek tartotta a tanárképzésben az osztatlan képzés visszaállítását.

(MTI)

Hirdetés