Mint mondta, a populistákkal és a szélsőségesekkel szemben a szociáldemokratáknak kell békés, demokratikus megoldásokat kínálniuk, elsősorban a társadalmi kohézióra irányuló programokkal. A görög kormányfő úgy fogalmazott: nem a félelemre, hanem a reményre akarnak alapozni a válságkezelés során.

Papandreu a munkahelyteremtést, az igazságosabb teherviselést és a bürokrácia csökkentését emelte ki a szükséges válságkezelő intézkedések közül, fontosnak tartja ugyanakkor azt is, hogy legyenek erősek a szakszervezetek. Úgy látja, az elmúlt húsz évben “két fal omlott le”: a berlini fal és a Wall Street. Az egyik az állam, a másik a piac mindenhatóságát szimbolizálta. Kiemelte: szükség van demokratikus szabályozásra, korlátokra, amelyek gátat vetnek a spekulációknak.

Mesterházy Attila úgy vélekedett: a válságkezelés során a versenyképesség és a szolidaritás összehangolása a legnagyobb kihívás. Szavai szerint helyesen cselekedett az MSZP, amikor majdnem egy éve az azonnali válságkezelés mellett döntött és – bár sokan kételkedtek benne és fájdalmas is volt, de – végigvitték a válságkezelő programot, amelynek már megvan az eredménye. Példaként említette többek közt a következő évekre várható 3-4 százalékos gazdasági növekedést.

A szocialista miniszterelnök-jelölt is szólt a szélsőjobboldal megerősödéséről, amely Európa több országában is megfigyelhető. Legutóbb például a francia regionális választásokon.

Mindkét politikus beszélt arról, hogy szükség van a baloldal megerősítésére és újjászervezésére. Papandreu álláspontja szerint egyre nagyobb az igény a szociáldemokráciára, ami a baloldali pártoknak nagy kihívás. Úgy fogalmazott: “oxigént kell lehelni a szocialista pártokba” és az Európai Unión belül is jobban kell hallatniuk a hangjukat. Mesterházy Attila ezzel összefüggésben lehetőségként a Szocialista Internacionálét említette meg.

(MTI)