( Bugac 2010. Augusztus 6-7-8 )

A Kurultaj (2008 augusztus 8-9-10) Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt. Több mint 80 hagyományőrző és kulturális szervezet (a Kárpát-medence minden részéből) vett részt benne aktívan. Magyar emberek adományaiból és önzetlen munkájából valósult meg civil összefogásként. A Kurultáj szertüzénél megfogadtuk 2010-ben megrendezzük a Nagy- Kurultajt amelyre a kazakisztáni Madjar törzs és a kazak delegáción kívül, további rokonnépeket is meghívunk. Az idő elérkezett, a nagy munkát megkezdtük…

Elkezdődött a 2010 év, egy újabb reménység a magyarság felemelkedéséért, lelki megtisztulásáért, amely ahhoz a nemes küzdelemhez szükségeltetik, amely Ősatyáink jogán felemeli, és újra egyesíti Nemzetünket, testvéri jobbot nyújt keleti rokonaink felé!
A Kurultaj mindezt felvállalta, s mint a magyarság legnagyobb ünnepe, példát mutat a nagy Ősök emlékének őrzéséből, a magyarság történelmének, ősi kultúrájának életszerű bemutatásából.

Hosszú évtizedek után, a Kárpát medencei magyarság újra átélheti az összetartozás felemelő és magasztos élményét. A Kurultaj példát mutat hazaszeretetből és a lelkekben újra gyújtja a magyar testvéri szeretet lángját!

A „kurultáj” szó a Közép és Belső-ázsiai főképp török (pl: kazak, türkmén, baskír, anatóliai török) és egyéb áltáji nyelvekben, törzsi gyűlést jelent. Az ősi magyarok is tartottak törzsi gyűléseket, amelyekre a korabeli történeti (főleg arab és bizánci) források is utalnak.
A magyarság ma már egységes (törzsi tagozódás nélküli) nemzet, de történelmének jelentős részét egészen a Honfoglalást követő időszakokig a nagycsaládokon alapuló, nemzetségi –törzsi rendszer határozta meg (mint a legtöbb lovasnomád nép esetében).

A törzsek egyesítése, a Vérszerződés a magyar nemzeti hagyomány egyik alapköve. Árpád Vezérlő Nagyfejedelem, a Honfoglalás irányítója, a később évszázadokig regnáló magyar királyi dinasztia, alapító Ősatyja. Személye a magyar történelemnek az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb!) alakja. A nemzet erejét és egységét szimbolizálja! Az Ő idejében, valamint a leszármazottainak fejedelemsége alatt, későbbiekben pedig a tőle származó Árpád-házi királyok uralkodása idején írták a magyar történelem legdicsőbb fejezeteit.

A Kurultaj a Magyar nemzet egységét fejezi ki. A Kárpát medence magyar hagyományőrzői, a kazakisztáni Madjar törzs és a rokon népek küldöttségei együtt ünnepelnek, és méltósággal emlékeznek nagy őseikre. A Kurultaj a magyar nemzeti hagyomány legrégebbi, de már bizonyosan magyarnak mondható gyökeréig nyúlik vissza. Megemlékezik Árpád fejedelemről és megünnepli a Honfoglalást. A keletről érkező honfoglaló magyarok kultúrája a sztyeppei lovas nomád kultúrában gyökeredzik (mint a szkíta, hun és avar kultúra) és ezen keresztül kapcsolódik a Közép és Belső –ázsiai régió számos nemzetének a hagyományaihoz.

A Nagy-Kurultaj rendezvényei a 2007 évi első és a 2008 évi második Kurultaj szellemiségében folytatódik. Célja az összetartozás érzésének erősítése a nemzetrészekkel, a rokoni kapcsolatok erősítése a közép- és belső- ázsiai, anatóliai, kaukázus-vidéki rokon népekkel. Tisztelgés a magyar hagyományban és a rokon népek tudatában is élő nagy és tisztelt Ősök, mint Attila, Baján kagán, Madjar baba, Karcig batir előtt.

Az ünnepségen azokat a hagyományokat és értékeket jelenítik meg, amely a magyar kultúra és hagyomány szerves részeit képezik (hagyományos magyar mondák és legendák, népzene, néptánc). Olyan valós történelmi eseményeknek állít emléket, amelyeket szakmai alapon is bizonyítottak (történeti forráselemzés, régészet). A nemzetek közötti rokoni kapcsolatok esetében is azokat a szálakat próbálja erősíteni a rendezvény, amelyek tudományosan is megalapozottnak (antropológia, genetika) mondhatók.

A rendezvény alapjait tulajdonképpen Bíró András Zsolt magyar antropológus és humánbiológus (a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója) egyik kazakisztáni tudományos expedíciója rakta le. A 2006-os expedíción gyűjtött adatok és genetikai (DNS) minták tudományos elemzése során (Y-kromoszóma analízis) bizonyítást nyert, hogy a kazakisztáni Madjar törzs és a Kárpát-medencei magyarok között nem csak névhasonlóság (névegyezés) hanem genetikai kapcsolat is fennáll.

A kutatások eredményeit a Világ egyik legrangosabb tudományos lapjában az American Journal of Physical Anthropology -ban publikálták. A tanulmány nemzetközileg is nagy feltűnést keltett és számos elismerést hozott a kutatócsoportnak. A kutatások eredményei Kazakisztánban és más Közép-ázsiai országokban is számos folyamatot indítottak el, és felhívták a figyelmet Magyarországra.

2007-ben Kazakisztánban megrendezték az első Madjar- Magyar Kurultajt (törzsi gyűlést) amelyre Bíró András Zsolt vezetésével egy magyar delegáció is kiutazott (15 fő) és képviselte Hazánkat. (lásd a www.kurultaj.com oldalon a Kurultaj 2007 menüpontban)

A kazakisztáni rendezvényről hazatérve a magyar hagyományőrzők egy része úgy döntött, hogy megrendezi 2008 –ban a Magyar Törzsi Gyűlést- Kurultájt amelyre a kazakisztáni Madjar törzs tagjait hívja meg díszvendégnek.

A rendezvényre 2008 augusztusában került sor Bösztörpusztán (Kunszentmiklós határában). A szervezők egy eddig soha nem látott összefogást hívtak életre, amely során több mint nyolcvan hagyományőrző és kulturális csoport dolgozott együtt, teljes összhangban.
Egy több mint száz jurtából álló honfoglalás korát idéző tábort építettek fel. Több ezer aktív résztvevővel, több száz lovassal (lovasíjászok, lovas harcosok) számtalan kulturális és katonai hagyományőrző programot valósítottak meg.

A rendezvényt több mint kilencvenezer ember látogatta meg a három nap alatt ( a főnapon több mint hetvenezer látogató volt). Ezzel minden eddigi magyarországi hagyományőrző rendezvényt felülmúlt a Kurultaj. A rendezvényről tudósított az országos média, és a Falcon Film jóvoltából egy dokumentumfilm is készült az eseményekről és annak előkészületeiről. A Kurultaj tanácskozásán a szertűznél a főszervezők és a küldöttek azt a döntést hozták, hogy két év múlva, azaz 2010-ben rendezik meg újra a Nemzet legnagyobb hagyományőrző ünnepét.

2009-ben a Kurultaj főszervezői létrehozták a Magyar-Turán Alapítványt, amely az őstörténeti kutatásokat és azok eredményeinek bemutatását segíti, valamint a magyar hagyományőrző programokat összehangolja, és 2010-ben megszervezi minden idők legnagyobb magyarországi hagyományőrző rendezvényét, a Nagy- Kurultajt. Az alapítvány szervező munkája során, hamar kiderült, hogy a nagyszabású rendezvény megszervezése érdekében egy az egész Kárpát-medencére kiterjedő szövetséget kell létre hozni. Így született meg a Turán Szövetség, amely együttműködési szerződést és szövetséget kötött Bugac település önkormányzatával.

A Kurultaj főszervezője és koordinátora a Magyar- Turán Alapítvány, mint közhasznú szervezet. Társszervező: Bugac település önkormányzata. A rendezvény hivatalos honlapja a www.kurultaj.com. A rendezvény hivatalos lapja a Kurultáj újság, amelyet a Magyar- Turán Alapítvány ad ki április hónaptól kezdve. A rendezvénnyel kapcsolatos, közlemények, felhívások, információk csak akkor hivatalosak, ha ezen (fent említett) fórumok valamelyikén is megjelennek.

A főszervezők és a Turán Szövetség semmilyen munkakapcsolatban nem áll a Magyarok Szövetségével. A Kurultaj szervezésében a Magyarok Szövetsége, sem közvetlenül sem pedig közvetetten nem vesz részt.

A Nagy-Kurultaj célja a magyar kultúra valamint a sztyeppei lovasnomád (rokon) kultúrák bemutatása. A Kurultaj műsorában elsősorban a legkiválóbb hagyományőrzők színvonalas bemutatói kapnak helyet. A seregszemlékre, felvonulásokra és egyéb közösségi megmozdulásokra, versenyekre minden hagyományőrző csapatot (amely az öltözeti és viselkedési alap-elvárásoknak megfelel) szeretettel várunk.

Az ünnepségen minél több embernek lehetővé szeretnénk tenni, hogy személyesen (ha lehet családostul) átélhesse itt Magyarországon, egy tradicionális, elsősorban magyar hagyományokon nyugvó, de a keleti rokon kultúrákat is bemutató ünnep minden élményét.
Az ünnepségre felépül egy egyedi történelmi hangulatot árasztó, honfoglalás-kori tábor (szállás). A tábor felépítésében fontos hangsúlyt kap a történeti hűség. Az építkezések és a programok kialakítása szakemberek (régészek, történészek, antropológusok, etnográfusok) bevonásával történik.

A kulturális és zenei programok színvonalas megjelenítéséhez 3 színpad épül, mind külön fény és hangtechnikával felszerelve. A népzenei programokban, a Kárpát-medence minden vidékéről érkező népzene- és néptánccsoportok mutatkoznak be.

A keletről érkező delegációk némelyike saját zenei és táncbemutatóval is készül. Esténként koncert, majd pedig táncház is lesz.

A rendezvény helyszíne a Bugac (Bács- Kiskun Megye) település külterülete. A Kiskunsági Nemzeti Park határában az ország egyik legszebb, szikes pusztás (futóhomokkal és ősborókásokkal tarkított) vidéke ad otthont az ünnepnek, az előző bösztörpusztai helyszínnél két- és félszerer nagyobb területen. A területet gépjárművel, aszfaltozott úton, 3 irányból lehet megközelíteni.

A rendezvény időpontja: augusztus 6-7-8.

A háromnapos programban szerepel a delegációk fogadása ünnepélyes műsorral. A főszervezők, a főbb díszvendégek és a delegációk vezetőinek beszéde után, felvonulnak a látványos megnyitóhoz a hagyományőrző lovas és gyalogos hadak. A megnyitó után történelmi élőképeket mutatnak be a résztvevők a nagyszínpad előtti ’küzdőtéren”. A nap további részében bemutatók, előadások, kiállítások, sport versenyek, vetélkedők, interaktív programok, zenei és táncprogramok zajlanak a tábor több részén is egy időben.

A tábor területén hatalmas kézműves vásár is lesz (a részvétel csak szakmai minőségellenőrzés után lehetséges). A második és harmadik napon a bemutatók és műsorok mellett a delegációk tanácskozására és szakrális programokra (szertűz, életfa szentelés) is sor kerül. A Kurultaj műsorrendjének vázlata, áprilistól megtekinthető lesz a honlapon. Eddig több mint 130 Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és kulturális csoport jelezte a részvételi szándékát.

Eddig soha nem látott méretű lovas bemutatók, gyalogos harci bemutatók, valamint ügyességi és gyorsasági lovasversenyek teszik egyedülállóvá ezt a három napot. Az eseményt megtiszteli jelenlétével egy igazi honfoglalás-kori magyar ősünk is… Igyekezzünk méltóak lenni hozzá. Ez lesz a hagyományőrzők legnagyobb Kárpát-medencei seregszemléje, melyre Erdély saját haddal készül.

A Nagy-Kurultaj alkalmával, Magyarországon, sőt egész Európában eddig még soha nem látott nagy számban lesznek jelen a Türk-Hun, tudatú népek képviselői (Közép- és Belső-Ázsiából, Anatóliából, a Kaukázus vidékéről, Szibériából, Kelet-Európából és a Balkánról).

A Kurultaj néhány napra a Türk- Hun világ központjává teszi hazánkat.
A számos Kárpát-medencei díszvendég mellett az ünnepségre további 11 országból érkezik küldöttség:

Delegációnként is több magas rangú személy jelezte részvételét.

A felsorolt országok nagy részében (sajnálatos módon) nincs is magyar külképviselet, így a vízum megszerzése is nagy kiadásokkal jár és igen nagy szervezőmunkát igényel. A küldöttségek többsége saját műsorral is készül (lovasbemutató, harci bemutató, előadások, zene és tánc programok)

A nagy célok kitűzése szép, de még fontosabb azok tényleges megvalósítása!

A Kurultaj nem csak egy néhány napos ünnep, hanem egy hosszú út első lépése. egy nagy közös építő munka, amelyben az azonos értékeket valló közösségek együtt dolgoznak, küzdenek és ”összekovácsolódnak”. A hosszú munka és szervezés bevégeztével, pedig örömteli szívvel ünnepelhetnek a magyarok és a távoli vidékekről érkezett rokonok, példát mutatva, országnak–világnak és a jövő nemzedékeknek!

Szeretettel: a Kurultaj szervezői
2010. kikelet hava 12. napján

Hirdetés