Már csökken a bedőlő ingatlanhitelek száma, de a válság mélypontját még nem értük el – mondta az fn.hu-nak adott interjújában Farkas Ádám, a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.

Az elnök kiemelte, hogy a bankok tavaly év végéig bő 60 ezer lakáshitelt strukturáltak át, de nem lehet tudni, hogy az ügyfelek az így kapott könnyítéssel képesek-e fizetni a törlesztő részleteket. Farkas Ádám arra számít, hogy az év második felében a bankok hitelportfólióinak minősége javulni fog. Arra a kérdésre, hogy vannak-e még a Capital Partnershez hasonló ügyek, igennel válaszolt.

“Azt kell látni, hogy időről időre újratermelődnek olyan helyzetek, olyan struktúrák, ahol a fogyasztók széles rétegeit megtévesztik, mert a csodára való fogékonyság, úgy tűnik, megvan. Most jelentettünk be az illetékes rendőrséghez olyan piramisjáték-gyanús ügyeket, amelyekben befektetésekre csodaszerű hozamokat ígérnek.” – mondta Farkas Ádám. A 4-5 százalékosnál magasabb, és kockázatmentesnek mondott hozam mindenképpen gyanút kell hogy keltsen mindenkiben – adta meg a sorvezetőt az elnök.

Abban, hogy a válság ilyen súlyos következményekkel járt Magyarországon, egyértelműen szerepet játszott az ország nagyon erőteljes külső eladósodása, és ezen belül a lakosság devizában történt eladósodása. Arról érdemes szakmai vitát folytatni, hogy ebben mi volt a felügyelet szerepe – válaszolta arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor szerint a felügyelet is közreműködött abban, hogy a válság ekkorát ütött Magyarországon.

A felügyelet és a jegybank összevonásának esélyét firtató kérdésre elismerte, hogy a válság egyik világszintű tanulsága az volt, hogy nem volt megfelelő az egész pénzügyi rendszer stabilitásárét viselt jegybanki felelősség és az egyedi intézmények felügyeletét ellátó intézmények – felügyeleti tevékenységek összhangja, ezért ezt az összhangot erősíteni kell. A kérdés ezután az, hogy ennek mi legyen az intézményi kerete.

(MTI)

Hirdetés