A nők társadalmi és munkaerő piaci helyzetéről tartott sajtótájékoztatót a Lehet Más a Politika (LMP) a nemzetközi nőnapon, Budapesten.

A párt képviselőjelölt-női a nőket különösen érintő problémákról és azok megoldási lehetőségeiről beszéltek. A választáson induló pártok között az LMP-ben messze a legmagasabb a listán és egyéni választókerületben szereplő nők aránya.

Szabó Tímea szóvivő azzal köszöntötte az újságírókat, hogy az LMP nem boldog nőnapot kíván a nőknek, hanem inkább boldog nőket az országnak. Mint mondta, a párt célja, hogy a társadalom nőtagjai boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek, mert ez az egész társadalom érdeke. Ehhez azonban oda kell figyelni bizonyos, speciálisan a nőket érintő problémákra, és sok helyen szükség van a jelenlegi szabályozás vagy szemlélet újragondolására, megváltoztatására.

Az egyik ilyen probléma, mellyel Tímea saját maga is találkozott, a gyermekelhelyezés kérdése. A nőket, amikor gyermeket vállalnak, nem csak a munkába való visszatérés gondja érinti, de az is, hogy megfelelő számú bölcsődei és óvodai férőhely hiányában sokszor nem tudják megoldani a gyermekük elhelyezését, ezért hosszú távon kiszorulnak a munkaerőpiacról.

Ertsey Katalin kifejtette, hogy a munkába állást nem csak a gyermekelhelyezési gondok nehezítik, hanem a gyermekelhelyezési intézmények és a munkahelyek rugalmatlansága is. A kisgyermekes anyukák munkaerőpiacra való visszatérését olyan atipikus foglalkoztatási formákkal kell segíteni, mint amilyen a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka vagy a megosztott munka (job sharing).

Nyugat-Európában a munkavállalók mintegy negyede dolgozik részmunkaidőben, Magyarországon kevesebb mint huszada. Itthon még igen-igen ritka a távmunka lehetősége, és szinte ismeretlen a megosztott munkavégzés, ami azt jelenti, hogy egy státuszt, egy munkakört két ember lát el, megfelelő munkaelosztás alapján. Ertsey Katalin azt is elmondta, hogy az LMP támogatja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét.

Az intézményen kívüli szüléssel kapcsolatban Hajdu Mária választmányi tag elmondta, hogy az Alkotmány értelmében a nőknek jogukban áll megválasztani, hogy hol szeretnék világra hozni gyermeküket. Az intézeten kívüli szülés szabályozása tekintetében a mindenkori kormány alkotmányos mulasztásban van, mert bár otthon vagy születésházban szülni nem tilos, a szülést kísérő szakemberek munkája nincs szabályozva, és ez komoly jogi problémákat vet fel.

Megjegyezte, hogy a WHO állásfoglalása szerint az otthoni, illetve intézményen kívüli szülés ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi, ezért ezeket egyenértékűen kellene kezelni. Az LMP támogatná egy bábai szakkollégium létrejöttét a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium mintájára. Ez a szervezet segíthetné a minisztérium munkáját az otthonszülés szabályozását érintő kérdésekben. A törvényhozást széleskörű szakmai egyeztetésnek kell megelőznie.

Szabó Rebeka, az LMP országos listájának harmadik jelöltje arról beszélt, hogy a részvételi demokrácia azt is jelenti, hogy a nők nagyobb arányban vegyenek részt a közügyekben, a közösséget érintő döntéshozatalban. A nők politikai szerepének megerősítése össztársadalmi érdek, hiszen a jövő generációk érdekeinek hangsúlyosabb képviselete mellett a demográfiai problémák, a munkahelyi esélyegyenlőség vagy a családtámogatás terén egyaránt jelentős előrelépések érhetőek el, ha a az új társadalmi és politikai célokat nők aktív részvételével, a valós igényeikhez alkalmazkodva határozzák meg. Kiemelte, hogy az LMP a nők részvételéről vallott elveket a gyakorlatban is alkalmazza, országos listáján a jelöltek egyharmada nő, és az egyéni képviselőjelöltek között is az LMP indítja a legtöbb nőt.

A résztvevők elmondták, hogy az ökopártban nemi kvóta van érvényben, vagyis a kevesebb tagot “adó” nem jelöltjei legalább olyan arányban vannak jelen a párt vezető testületében illetve országos és területi listáin, mint a teljes tagságban. Hangsúlyozták, hogy a nemi kvóta egy szemléletváltást szolgáló eszköz, nem pedig cél.

Példaként említették, hogy a legutóbbi tisztújításkor már nem kellett figyelembe venni a nemi kvótát, a párt tagsága ugyanis több nőt szavazott a választmányba, mint amit a kvóta minimálisan előírt. Ez biztató jel arra nézve, hogy a társadalomban is hasonlóan működnének az efféle szabályozások: több ország példája is mutatja, hogy az eleinte merésznek tűnő szabályok egy idő után a társadalmi gondolkodás megváltozását eredményezik, így okafogyottá válnak.

(lehetmas.hu)

Hirdetés