Balogh Zsolt szerint párthoz vagy pártokhoz kerülhetett a BKV-tól Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyetteshez juttatott pénzből.

A BKV korábbi megbízott vezérigazgatója vasárnap este a Hír Televízió Kontraszt című műsorában ugyanakkor azt is elmondta, hogy erről csak a “zuhanyhíradóból” lehetett értesülni, mert nem mondták el neki, mit csináltak a pénzzel. “Igyekeztem a legkevesebbet tudni erről és nem akartam belegabalyodni” – közölte Balogh, majd hozzátette: soha nem részesült a pénzből és nem is akart abból “lecsippenteni”. “Nyugodtan akartam otthon aludni” – jegyezte meg.

A volt BKV-s vezető a műsorban elmondta, hogy abból a 70 millió forintból, amely a tudtával, rajta keresztül Hagyó Miklóshoz került, 40 millió forint a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének többletkifizetéseiből származik. A fennmaradó 30 millió forintból 15 milliót személyesen adott át Hagyónak Lelovics Ottó irodájában, a másik 15 milliót egy olyan informatikai cégen keresztül juttatta el, amely korábban szerződésben állt a BKV-val.

“Hagyó Miklós leírhatatlan módon tudta terrorizálni az embereket, üvöltött” – közölte Balogh Zsolt. Hozzátette: ez történt akkor is, amikor közölte Hagyóval, hogy nem adja be pályázatát a BKV vezérigazgatói posztjára, mert alkalmatlannak tartja magát a tisztségre. A volt vezérigazgató láthatóan megtörve azt mondta: augusztusban távozott a cégtől, majd két hónapnyi “vergődés” után októberben úgy döntött, hogy elmondja a rendőrségnek, mi történt a BKV-nál, és ezt az ügyvédjén keresztül jelezte is a hatóságoknak. “Tudtam, hogy értem fognak jönni” – közölte.

A Magyar Nemzet szombaton közölt interjút Balogh Zsolttal, aki arról beszélt, hogyan került a BKV-tól Hagyó Miklóshoz több tízmillió forint, és azt is, milyen elvárásoknak kellett megfelelnie. A szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatban a BKV feljelentést tett a rendőrségen. A korábban az MTI birtokába került dokumentum szerint 100 millió forintot fizettek ki a rendszerért a kivitelező C.C. Soft Kft.-nek, de a rendszert soha nem helyeztek véglegesen üzembe, mert az nem működött hibamentesen 30 napig. Kijelzőként szobai LCD-tévéket, azok üzemi hőmérsékleten tartására pedig kézi hőlégbefúvókat használtak, amelyeket a tévék hátuljára rögzítettek.

(MTI)

Hirdetés