Májusban változnak a személyhez fűződő jogok megsértése esetén követelhető kompenzáció szabályai – közölte a szaktárca kedden, miután az államfő aláírta a Polgári törvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényt (Ptké).

Az új Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációját, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetését. Az új Ptk. egyéb lényeges változása, hogy az alapítványokra vonatkozó új szabályozás megkönnyíti az alapítványok létrehozását, és csökkenti a visszaélések lehetőségét.

“Sólyom László köztársasági elnök aláírta a korábban az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött és változatlan tartalommal elfogadott Ptké-t. A jogi hagyományoknak megfelelően a Ptké. az új polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező önálló törvény” – tartalmazza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye. A Ptké. úgy szabályozza a kódex hatálybalépését, hogy annak mintegy 1200 paragrafusából száz május 1-én, a többi pedig 2011. január 1-én lép életbe. A májustól alkalmazható szabályok a személyiségi jogokra, az alapítványokra és a gondnokságra vonatkoznak.

A hatályos jog lényegében anyagi hátrány bizonyítását követelte meg a sértettől a nem vagyoni kártérítés feltételeként, ami számos esetben megoldhatatlan bizonyítási problémákhoz vezetett. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a személy társadalmi komfortérzete, életminősége, vagy külső megítélése olyan módon is hátrányt szenvedhet, hogy e változást az illető kizárólag mentális, lelki behatásként, belső traumaként éli meg, anélkül, hogy az bármilyen költséggel vagy pótlandó kárral járna.

A sérelemdíj megfizetésére való kötelezésnek viszont nem feltétele annak bizonyítása, hogy a jogsértés valamilyen hátrányt okozott. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire – így különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg.

A szaktárca közlemény szerint az alapítványokra vonatkozó új szabályozás megkönnyíti az alapítványok létrehozását, és csökkenti a visszaélések lehetőségét. Az új Ptk. értelmében a jövőben az alapítványok létrehozásának nem előfeltétele, hogy az alapítvány célja “közérdekűnek és tartósnak” minősüljön, tehát köz- és magáncélra egyaránt történhet. Ha az alapító okirat az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítja, akkor az ilyen alapítványnak az alapításkor legalább a kft-k számára előírt tőkeminimummal rendelkeznie kell. Jogutód nélküli megszűnésére a vállalkozások felszámolására vagy végelszámolására vonatkozó szabályok vonatkoznak. Az üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató alapítványoknál egyszerűsített követelésrendezési eljárásra kerülhet sor.

(MTI)

Hirdetés