Orbán Viktor szerint megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a “duális erőtér” határozza meg, hanem “egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér”.
A Fidesz elnöke ezt a “Megőrizni a létezés magyar minőségét” című beszédében fejtette ki, amelyet szerdai számában közöl vitaindítóként a Nagyítás című hetilap, amely a szöveget már kedden eljuttatta az MTI-hez. Az MTI úgy tudja, a szöveg Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i kötcsei beszédének szerkesztett változata, amely – mint a Nagyítás írja – “koncepció, vízió, sőt stratégia a kultúra jövőbeli szerepéről”.
A politikus úgy véli: Magyarországot, a magyar emberek közösségét kormányozni többet jelent annál, mint például a nagyobb jólét és biztonság elérése. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, amikor Magyarországról beszél, és a kormányzás lényegéhez közelít, akkor ő azt kisbetűvel, két szóban írja: “magyar ország”. Nézete szerint ugyanis a mindenkori ideális magyar kormányzatot annak a felismerésnek kell vezetnie, hogy “a magyarok közössége, s egyáltalán a létezés magyar minősége többek között abból ered, hogy rendelkezünk egy saját, csak ránk jellemző látásmóddal, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot. (…) S ez a kulturális minőség az, amit egy kormányzatnak meg kell őriznie, illetve ezt a közösséget abban az állapotban kell megtartania, hogy a bennünket az összes többi nemzeti közösségtől megkülönböztető kulturális minőség fennmaradjon”.
Ezek alapján a Fidesz elnöke úgy látja, a kormányzás célja és feladata – nagybetűvel és egybeírva – Magyarország közjogi értelemben vett vezetése, tartalmilag pedig annak biztosítása, hogy a nagybetűs Magyarország kisbetűvel, két szóban írva: “magyar ország” maradjon.
A jelenlegi kormányzatról szólva Orbán Viktor azt állítja: a kormányzati leszerepelés leértékelte a szociálliberális értékrendű kultúrateremtő közösséget is, megrendültek a kormányzás szellemi és értékalapjai. “Természetesen lehetséges, sőt valószínű, hogy íróként nem mondtak csődöt, de elitként (…) bizony, csődöt mondtak.” A politikus szerint a két megbukott gondolat, amelyre a kormányzat a maga szellemi identitását építette, az individuum és a közösség közötti viszonyrendszer egyensúlya, valamint a piac mindenhatóságába vetett hit.
A párterőtér alakulásával kapcsolatban kijelenti: napjainkra megszűnni látszik a rendszer dualitása, s egy centrális politikai erőtér van kialakulóban, ami “egyrészt a jobboldali konjunktúrának, másrészt a mi megerősödésünknek köszönhető”. Vagyis megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely “állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli” – összegzi álláspontját Orbán Viktor, azt javasolva, hogy az állandó harcra berendezkedett politika helyett az állandó kormányzásra berendezkedett politikát válasszák, ne a másik féllel folytatott folyamatos küzdelmet, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviseletét.
(MTI)



Kérdések hazámhoz
Hol hullott le annyi csillag magyar,
mint minálunk évezredek alatt?
Mondd hol szakadt úgy mindig szét a nemzet,
hogy mi sírtunk, még mások ünnepeltek?
Európának annyi vért ki adott, ha nem
a megsebzett, kigúnyolt magyarok!
Hol pusztult az ártatlan, s a gyermek,
amíg pártütő lett, minden szerelmed?
Hol gyaláztak annyit, magunkra hagyatva,
mintha népünk soha önálló nem volna!
Megfosztott hitünk már felkiált az égig,
meddig hagyjuk ezt még, vaj’ hány nemzedékig?
Fogd kezedbe magyar, amit isten adott,
változtasd meg végre ezt az évszázadot,
szellemi erőddel versenyt nem fut senki,
nem muszáj önmagunk örökké temetni!
Harcos kezek harcra, itt van már az óra,
hogy úgy legyen végre, ahogyan még soha,
virág nyíljon minden kicsi kertnek végén,
örömök gyúljanak bent a lelkek mélyén!
Agyongyötört hazám, emeld fel a fejed,
mert mindenütt győz majd a remény, s a szeretet!
Koldus botjainkat tűzre vetjük végleg,
ó te szép országom, ó egyetlen népem!
Tetszik vagy nem tetszik:
2
0
A nemzeti érdek nagyobb képviseletét kötelező érvényűnek kell tekintse minden magyar kormány! Ez eddig rendben van. Ennek érdekében nem kell visszariadni az esetlegesen mások érdekeit, érzékenységét sértő intézkedésektől. Na erre biztosan képes, és alkalmas a Fidesz? !? Sok a félmegoldás, az elhatárolódás, a kidumálás! Hát vannak fenntartásaim! Most kampány időszakban minden olyan rózsaszín, de jönnek a hétköznapok.
Tetszik vagy nem tetszik:
1
0
Miről beszél a FIDESZ elnöke? 15-20 évről??viccel?ezt nekem mondja mint 72 éves nyugdijasnak?! és már harmadszor probálkozik,idáig miért nem sikerült?és ki hisz még neki??az megérdemli,utánna nincs panasz!!
Tetszik vagy nem tetszik:
0
0
Hogyan nézzek arcotokra?
Hogyan hihetem rólatok,
hogy nem szenny csorog, – könnyek közt,
kéjgyalázat-, megszarusodott
bűnbarázda barátságos
mosoly-álorcátok mögött?
Honnan tudom, hogy bizalmam,
éltem küzdelme, e földön
értetek, értelmet kapott?
Bizonyság volt – összetartás,
nemzetem erénye szentség-,
hősök haltak bátran értünk,
őseinkért kiontott vér
öntözött minden porszemet,
s Hazánkat szeretve mentek,
testvérnépek szülöttei
vérmezők pokoltüzein
keresztül, csakhogy becsület,
igazság, szentség fent maradjon!
Jött, vaksötétség, – Kiegyezés!-
s tombolt büszke pénz-szövetség:
Vérpadra vitték szentlelkünk,
facsarták Isten-nap hitünk,
utolsó csepp vérig itták
ármánnyal telt kéjes kupát,
szennyet fröcsköltek szerteszét!
Tettük, szülőt, Hazát emészt.
Hogyan nézzek arcotokra?
Azon szégyen szarusodott!
Áttörhetetlen gyalázat:
Szülő, testvér, házrombolás,
kiárusító árulás!
Szövetségesünk, torz kétely,
hogyan, miként is lehetne?
Hisz zsivány métely a kincs,
mellyel behálózzák hitünk,
eszünk, lelkünk és életünk.
Kofa ricsaj hallik mindig,
ha esküt mormog torkotok:
Riadt füst száll, fel az égig,
testlelketek otthonából,
pokolpír ég álorcátok
hüllőbőre alatt; korom
telepedett, Sátán-sötét-
-csillogás, kéjes hazugság,
gondolataitok köré.
Bizonyság volt, szeretet,
ember embernek barátja,
másokért halt, hősi halált,
ha halni kellett, mert embert
csak ember védhet! Csak ember!
Gerinces vállalás, igaz
IGE hangzott, ha szóltak,
ha értelmet adtak a szónak,
s az élet értelmet kapott.
Hős halottak vágya volt:
Isten! Haza! Család! E föld
rejtse testük, lelkük porát!
Hogyan nézzek arcotokra?
S megbocsátani nekem, muszáj!
Hinnem kell, hogy lehetséges
- ember embernek nem farkasa-,
Sátán-állat legyőzhető,
s embervérrel fertőzhető,
szennyből menny lehet, szívemből
szeretetem, átültethető!
Tetszik vagy nem tetszik:
0
0