Az államot nem lehet tovább gyengíteni – mondta az MTI-nek Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke.

A főbíró irányításával bizottságok mérik fel a bírósági rendszer állapotát, és reformjavaslatokat készítenek elő az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az új parlament számára. Az erős önállóságú magyar bírósági szervezet saját hatáskörében is javíthat valamelyest a hatékonyságán, ám ennél többre van szükség. Szakmai érvek sokasága támasztja alá azt az álláspontot, hogy hozzá kell nyúlni a harmadik hatalmi ág kereteihez, amelyeket kétharmados törvények szabnak meg – mondta az LB – egyben az OIT – elnöke.

Az egykori keleti blokk országaiban sok helyütt megfigyelhető, hogy az állam szervei elbizonytalanodtak, erőforrásaikat elfecsérlik. Miközben Nyugat-Európában erős az állam, hatékony állami szervezetek működnek, régiónkban tekintélyüket, önbizalmukat vesztett állami szervek próbálják betartatni a jogállami normákat – magyarázta.

Követendő példaként Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot említette, ahol az állami szervek feladatai, hatáskörei egyértelműek, a problémamegoldásban jól bejáratott mechanizmusok működnek, az alapvető kérdésekben ritkán merülnek fel jogértelmezési kérdések. Ezek az állami szervek hatékonyak, ezért társadalmi megbecsültségük is magas, és mivel van tekintélyük, az állampolgárok széles rétegeiben könnyűszerrel elérik az önkéntes jogkövetést. “Sajnos, ugyanez nem mondható el a régiónk országaiban tevékenykedő állami szervek többségéről” – tette hozzá a főbíró.

Baka András hat reformbizottságot hozott létre, hogy áttekintsék az igazgatás, a fegyelmi helyzet, a bírói jogállás, az informatika, a gazdálkodás és a statisztikai rendszer állapotát. Mint elmondta, február végéig elkészülnek a jelentések arról, hol tart a magyar bírósági szervezet, és milyen koncepciók alapján lehet a szükséges változtatásokat végrehajtani. “Letesszük javaslatainkat az új parlament asztalára, jelezzük, hogy a szakma milyen változtatásokat tartana indokoltnak az igazságszolgáltatásban, és reménykedünk abban, hogy a bizottságok munkája törvényjavaslatok kiindulópontjául szolgálhat majd” – mondta Baka, megjegyezve, hogy lát lehetőséget a konszenzusra.

Nem sok változtatásra volna szükség, de azok elengedhetetlenek – mondta Baka, aki szerint néhány hónapos szakmai munkával mindez el is végezhető. A parlamenti elfogadástól számított legalább egy év felkészülési időre lenne szükségük a jogászoknak, egy koherens kódex hatálybalépése pedig nem lehet lépcsőzetes, időben elhúzódó, csakis egységes – vélekedett.

(MTI)

Hirdetés