
A kormányszóvivő szerint közel hárommillió ember kapja kézhez a következő napokban az első olyan fizetését, amelynél – az új adótörvényeknek köszönhetően – “több marad a borítékban”, mint korábban.
Szollár Domokos pénteken az MTI-nek hangsúlyozta: az adóátrendezések fő célja az volt, hogy többen és kevesebbet adózzanak, javuljon a vállalkozások és így az ország versenyképessége, nőjön a hazai teljesítmény és újra beinduljon a gazdasági növekedés. Véleménye szerint mindennek eredményeként esély van arra, hogy a gazdasági világválságot követően Magyarországon jönnek létre a most világszerte leépített munkahelyek.
Az átrendezéssel jelentősen egyszerűsödött az adózás, kevesebb az adónem és kevesebb a bevallás, így kisebb az adminisztratív teher is – hívta fel a figyelmet a kormányszóvivő. Úgy értékelte, az Országgyűlés tavaly – a kormány kezdeményezésére – az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentéséről döntött.
Emlékeztetett: módosultak a sávhatárok, a korábbi 1,7 millióról két lépésben 5 millió forintra nőtt a felső határ. Csökkentek az adókulcsok, az alsó kulcs 17 százalékra, a felső 32-re. Kiemelte: az módosítások eredményeként az adózok kilenc-tizede idén az alsó kulcs szerint adózik.
A kormányszóvivő kitért arra: az adójóváírás felső határa a korábbi 1.250.000 forintról 3.188.000 forintra emelkedett – maximális havi összege 15.100 forintra nőtt -, az adókedvezmény kifutása pedig egészen 4.698.000 forintig tart.
Mindennek eredményeként egy átlagkeresetet hazavivő munkavállaló – bruttó 200 ezer forintos bérrel számolva – idén havonta 15 ezer forinttal többet visz haza, mint egy évvel korábban, ami éves szinten közel egyhavi pluszbért jelent nettó összegként – jelentette ki.
Szollár Domokos úgy látja, nem csak a személyi jövedelemadó szabályai változtak, a rendszerváltás óta eltelt időszak legátfogóbb módosítása az adózás szinte minden területén érezteti hatását.
Mint mondta, a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok módosítása összességében 400 milliárd forinttal többet hagy a cégeknél, melyet például munkahelyteremtésre vagy a meglévő munkahelyek megtartására, illetve a termelés bővítésére, modernizálására, a versenyképesség fokozására használhatnak fel.
(MTI)

