Bár soha nem végeztem kérdőíves kutatást a témában, de tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a lakosság nagy része devizahitelekkel rendelkezik. Ebben szinte biztos vagyok, és meg is mondom miért:

Ugyanis a devizahitel Magyarországon az egyetlen módja volt annak, hogy havi 200 ezer forintos fizetés alatt is vehessen fel hitelt az ember. Mint ahogy a múltkori bejegyzésben említettem, a forinthitelek régen akár 15%-os magasságban is ugrálhattak, szóval csak a nagyon fanatikusak, vagy a nagyon gazdagok vettek fel ilyen hiteleket. Mindenki másnak ott volt a CHF és EUR alapú hitelek, és persze még a japán jen is, bár azt most már 20 méteres bottal se érintené meg senki, amióta a jen 1.4 forintról felcsúszott szolid 2 fölé.

Miért tudja a bank olcsóbban adni ezeket a hiteleket? A válasz egyszerű: a devizához köthető jegybanki alapkamat miatt. Annak aki nem tudná, egyszerűsítve: a jegybanki alapkamat az az alap haszon, amivel a jegybank kiadja az adott devizát a kereskedelmi bankoknak. Tehát: minél magasabb egy deviza jegybanki alapkamata, annál magasabb kamattal éri meg a banknak kiadni a hitelt az adott devizán.

A következők most az alapkamatok:

EUR: 1%
CHF: 0,25%
HUF: 6%

A következők voltak 1 évvel ezelőtt:

EUR: 2%
CHF: 0,5%
HUF: 9,5%

Érthető már, hogy miért drágább a forinthitel? Szóval, akinek van bedőlt devizahitele, az nyugodtan szidhatja a bankot, forintban valószínűleg meg sem kapta volna azt a hitelt, mert fizetni se tudta volna. Sőt, nagyon kevés devizahitel járt úgy a válság alatt, hogy drágább lett, mint egy ugyanakkora összegre vonatkozó forinthitel.

Végezetül, azért én még elmondanék három tudnivalót annak, aki ilyen hitelekkel kacérkodik:

Hogyan próbál egy bank eladni egy devizahitelt, avagy mire számítson az ember, ha a bankban kér tanácsot?

Nagyon egyszerűen: az ügyfelük elé rakják, hogy tessék, ennyi forintban, és ennyi lenne euróban, és az ügyfélnek kiveri a szemét, hogy euróval mennyivel olcsóbb. Persze, mintegy mellékesen megemlítik a devizakockázatot, mint jelenséget, de a bank mindig igyekszik a devizakockázatot jelentéktelennek feltűntetni. Pedig nem mindig az.

Egyszerűen kénytelenek sztárolni a devizahiteleket, mert különben az emberek nagy része nem venne fel hitelt, mert nincs pénzük egy forinthitelre. Persze, azért ez a tendencia változik, mostanra már kezdenek egyre fizethetőbbek lenni a forinthitelek is.

Milyen devizában érdemes a hitelt felvenni?

Akinek van rá pénze, az maradjon a forintnál. Egyébként a legjobb devizahitel a svájci frankos. Egyrészt a 0,25%-os alapkamat miatt, másrészt mert a svájciak igyekeznek a frank árfolyamát mesterségesen egyensúlyban tartani, alkalmasint gyengíteni a többi valutához képest.

Csakhogy, kevés bank ad már ki ilyen hitelt Magyarországon. 2008 év végén a legtöbb bank megszüntette a CHF alapú hiteleket, azzal a nagyon rossz szöveggel, hogy az ügyfeleik védelmében teszik ezt. Persze, ez egy orbitális hazugság volt. Azért álltak le a CHF hitelezésével, mert akik a 2008 év végi, 2009 év eleji 200 forint fölötti árfolyamon vettek fel CHF hitelt, azok baromi jól jártak volna, amikor 200 forint alá, vagy még lejjebb esik a frank ára.

Majd akkor fog újra minden bank adni CHF hitelt, ha megint 160 forint körül lesz ez a deviza jegyezve. Addig csak egy-két bank fogja forgalmazni ezeket a hiteleket, és mindenhol máshol meg marad a drágább euró, és a még drágább forint.

Érdemes-e devizahitelt felvenni, amikor nagyon erős a forint?

NEM! NEM! NEM!
Remélem három nem elég kifejező volt! Devizahitelt akkor érdemes felvenni, amikor gyenge a forint, mert ha visszaerősödik, a tartozásunk is összemegy. Tudom, hogy az ingatlanvásárlást nem túl egyszerű a forint aktuális árfolyamához időzíteni, viszont érdemes-e álmaink otthonát megvenni csak azért, hogy aztán egy-két év múlva válhassuk is meg tőle?

Remélem tanulságos volt ez az olvasmány annak a maximum 4 embernek, aki elolvasta, elérhetőségem, ha kell valakinek, akkor itt van valahol baloldalt.

(hitelkarosultak.blog.hu)

Hirdetés