A költségvetés tartalékából fedezhető az ingatlanadó kiesése – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter az MTI-nek.

A pénzügyi tárca vezetője szerint a most kibocsátott 2 milliárd dollár összegű kötvény biztonságot nyújt a következő kormány számára. Bár az Alkotmánybíróság döntése után néhányszavas javítással alkotmányossá tehető az ingatlanadó, de a választásokig csupán kétszer ülésező parlamentnek erre már nincs elegendő ideje – jelezte a pénzügyminiszter. Ugyanakkor a technikai előkészítés megtörténik, így, ha a választás után összeülő új parlament “józanul kíván dönteni”, akkor újra benyújthatja a jogszabályt – tette hozzá.

Az ingatlanadó 50 milliárd forintos bevételi tétellel szerepelt az idei költségvetésben, a kormány “gondoskodni kíván arról, hogy az Alkotmánybíróság döntése a költségvetés egyenlegét ne veszélyeztesse” – magyarázta a pénzügyi tárca vezetője. Az idei több, mint 200 milliárd forintos összes tartalékból 57 milliárd forint az elkölthető tartalék, ebből az első félévben csak limitált összeget fizethet ki a büdzsé. A kormány elhatározása szerint 150 milliárdot semmiképpen sem kíván elkölteni.

Oszkó Péter ugyanakkor azzal is számol, hogy a januári bevételek ismeretében esetleg további zárolásokra kényszerül a kormány, ha a kockázatokat felmérve, a tartalékok elégtelennek bizonyulhatnak. Ezekre a számításokra, illetve lépésekre a következő két hétben kerülhet sor – vonta le a következtetést. Oszkó sikerként könyveli el a 10 éves dollárkötvény kibocsátást, amelynél 7 milliárd dollárnyi jegyzés érkezett, s ebből 2 milliárd dollárt fogadott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

“A kibocsátás összegét nem rögzítettük, csak azt jeleztük, hogy benchmark méretű lesz, ami minimálisan egy milliárd dollárt jelent, s azt is deklaráltuk, hogy az ÁKK idei külföldi kibocsátási terve 1,5 milliárd euró, ami több, mint 2 milliárd dollár, így tehát a kibocsátás vagy egy, vagy két milliárd dollár lehet” – rögzítette a pénzügyminiszter.

“Az Európai Bizottságtól az elmúlt időszakra most ötöst kapott a kormány, a jövőre nézve pedig feladatokat, illetve jelzéseket a lehetséges feladatokról” – összegezte a brüsszeli bizottság véleményét Oszkó Péter. Hozzátette azt is, hogy a 2009. évi deficitcél teljesíthetőségének kockázataira az EB folyamatosan figyelmeztette a magyar kormányt, és októberben 4,1 százalékos eredményszemléletű hiány előrejelzést adott 2009-re és 4,2 százalékot erre az évre. Brüsszelben most úgy gondolják, hogy a tavalyi államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 3,9 százalékát, és teljesíthető az idei 3,8 százalékos hiánycél, miközben figyelmeztettek a kockázatokra – közölte a miniszter a bizottság álláspontját.

(MTI)

Hirdetés