A Jobbik nyilvánosságra hozná az ügynöklistákat, beleértve a tartótisztek és a rendszerfenntartók neveit is. Ezzel nemcsak a rendszerváltozás adós, hanem a zsarolható politikusok irányított döntései által okozott nemzetgazdasági károk is indokolják.

A legutóbbi MSZP-Fidesz paktumként elhíresült, alkotmánymódosítással járó új titoktörvény megszavazása a Jobbik Országgyűlésbe kerüléséhez lett időzítve: áprilisban fog hatályba lépni. Akkortól bármire ráüthetik a „TITKOSÍTVA” pecsétet, akár közérdekkel ellentétesen is.

A Jobbik viszont nemcsak ez ellen tiltakozott, hanem a múltat is megvizsgálná; a teljes elszámoltatáshoz szükséges az ügynökügyek feltárása is. A Jobbik Magyarországért Mozgalom választási programja pusztán négy szóban foglalkozik e feladattal: „nyilvánosságra hozzuk az ügynöklistákat.”

A teljes feltárást igazságérzetünkön kívül főként az indokolja, hogy a döntéshozatalban lévő, még nem leleplezett ügynököket (vagy ebből a szempontból éppen ártatlan politikusokat) zsarolhatják azzal, hogy a következő nyilvánosságra kerülő ügynöklistán ott lesz a neve.

Így az adatbázisok felett rendelkező politikai maffiakörök, titkosszolgálatok, gazdasági lobbicsoportok és más háttérhatalmak korrupciószerű károkat okozhatnak Magyarországnak – míg a Jobbik által szorgalmazott radikális változás nem történik meg.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke

Hirdetés