Bár Sólyom László köztársasági elnök még nem írta ki az országgyűlési választás időpontját, a szakapparátus már megkezdte a felkészülést a választás lebonyolítására. A jegyzők januárban felülvizsgálják a szavazókörök számát és területi elosztását, vagyis elvégzik a szakszóval körzetesítésnek nevezett feladatot.

A Választási eljárásról szóló törvény előírja a helyi választási irodák vezetőinek (azaz a jegyzőknek), hogy minden év januárjában vizsgálják felül a szavazókörök számát, sorszámát és területi elosztását.

Sólyom László köztársasági elnök decemberben arról beszélt, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni az országgyűlési választást, így annak első fordulója valószínűleg április 11-én, második fordulója április 25-én lesz. A választást a szavazás előtt 72 nappal kell kiírnia az elnöknek, így Sólyom László legkésőbb január 28-án hirdeti ki az országgyűlési választás idejét.

A szavazóköröket a jegyzőknek úgy kell kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, ám 1.200 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör.

A körzetesítés a választást érdemben nem befolyásolja; a választópolgárokat mindössze az érintheti, hogy egy másik szavazókörben – iskolában, közintézményben – kell leadniuk szavazatukat. A szavazókörök kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok nem léphetik át az egyes választókerületeket. (Utóbbihoz kétharmados országgyűlési támogatottság kellene, ám a képviselők az elmúlt években erősödő aránytalanságok ellenére sem “rajzolták át” a választókerületi határokat, ez ugyanis már érzékelhető módon befolyásolhatná a választások eredményét.)

A januári körzetesítést az indokolja, hogy a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát megváltoztatni, ezt tehát még a választás kitűzése előtt el kell végezni a legfrissebb lakcímnyilvántartás alapján. A körzetesítés során az összes címet, ahol választópolgár lakik a körzetesítést segítő szoftverrel besorolják egy szavazókörbe. Az informatikai rendszer azonban nemcsak a szavazóköröket tartja nyilván, hanem egyéb választókerületi besorolási adatokat is.

A parlamenti választásnál kétféle választási besorolás létezik: az egyik a területi választókerület (azaz, hogy melyik megyében vagy Budapesten szavaz a választópolgár), a másik pedig az országos egyéni választókerületi besorolás (ebből 176 van az országban).

A körzetesítés, azaz a választópolgárok besorolása a megfelelő szavazókörökbe nagyon fontos része a választás előkészítésének.

(MTI)

Hirdetés