Főként az okozta a koppenhágai klímaértekezlet kudarcát, hogy az Egyesült Államok és Kína részéről hiányzott a kötelezettségvállalásra irányuló akarat – mondta az EU soros elnökségét ellátó Svédország környezetvédelmi minisztere Brüsszelben.

Európa most környezettudatos szövetségeseket igyekszik keresni a világban, hogy velük együtt küzdjön a légkör globális felmelegedése ellen.
Washington és Peking, szövetségeseivel együtt Koppenhágában elérte, hogy az ENSZ által szervezett, két héten át tartott konferencia 193 országot képviselő résztvevői csak minimális szinten tudták közös nevezőre hozni álláspontjukat – állapította meg Andreas Carlgren, az EU-országok környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán, amely a tagállami kormányokat képviselő Tanács idei utolsó miniszteri szintű ülése, és egyben a svéd elnökség által szervezett utolsó miniszteri tanácskozás volt.

Carlgren nagy kudarcnak nevezte a dán fővárosban tartott klímaértekezletet, hiszen nem sikerült megállapodni abban, ki milyen mértékben csökkenti a levegő felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást. Csupán egy olyan semmitmondó kompromisszumos okmányt “vettek tudomásul”, amely célként fogalmazza meg, hogy a Föld légköre ne melegedjen fel 2 Celsius foknál nagyobb mértékben, valamint pénzeket ígér a fejletlenebb országoknak a klímavédelmi beruházásokhoz, ám jelentősebb összegeket csak a későbbi évekre helyez kilátásba.

Európa eredetileg azt remélte, hogy Koppenhágában partnereket talál az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékos csökkentéséhez. Ennek hiányában az EU részéről egyelőre a 20 százalékos csökkentés politikai ígérete tekinthető érvényesnek, 2020-as céldátummal. A kudarcból tanulni kell – jegyezte meg a svéd miniszter, és azt hangsúlyozta, az ENSZ mechanizmusa, minden gyengesége ellenére mégis az a nemzetközi intézmény, amely a kisebb országoknak érdekvédelmet nyújt.

Az értekezlet után többen elmondták, hogy az Európai Unió most szövetségeseket keres a hozzá hasonlóan környezettudatos országok körében. Konkrétan említették Japánt és Ausztráliát. Jövő júniusban Bonnban, az év végén Mexikóban tartanak újabb ENSZ-klímakonferenciát. Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter arra is utalt, hogy Európának nem csupán észérvekkel kell előállnia, hanem nyomást is kell gyakorolnia az Egyesült Államokra, illetve Kínára.

Paul Magnette belga környezetvédelmi miniszter – akinek országa különösen hangosan szorgalmazza az erőteljes európai fellépést – a Le Soir című brüsszeli lap hétfői számában felvetette: az EU büntető jellegű “klímaadót” vethetne ki az olyan országokból érkező termékekre, amelyek nem hajlandóak kötelezettséget vállalni a kibocsátás-csökkentési célok elérésére.

Forrás: greenfo/mti

Hirdetés